Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-29 / 13. szám
Tizenegyedik évfolyam. 1916. március 29. 13. szám. ■ IIHWI'HI l"W> UH* ...I I II II» IIIIMI» «ШИПИТ I' ----------- ..«ИИ|||»| ■■■■■—Ml Vá rospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi Pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. о Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. о Félévre 8 korona. кшяввшнввпшнвнмнамшв A dunai közlekedés. Nem lehet, nem szabad letérni arról az elvi álláspontról, hogy a főváros tökéletes fejlődését, csak a tökéletes kommunizálás utján lehet biztosítani. Nincs ugyan kifogásunk ellene, ha egy ügyosztálynak valamely dologban ellenkező a meggyőződése, de ahoz ragaszkodunk, hogy ezt ne akarja ráoktrojálni a közgyűlésre is. A közlekedési ügyosztály nem hive a dunai hajózás községesitésének. A magánvállalkozást mozgékonyabbnak és élelmesebbnek tartja, mint a hatósági üzemet. Ez az érv nem olyan súlyos, hogy miatta sutba kelljen dobni egy évtizedes álláspontot, sőt egész gerincét a mai adminisztrációnak. A községi politika, amely nem a máért, nem is a holnapért küzködik, hanem a nagy és boldog jövőért, ilyen kicsinyes szempontok szerint nem igazíthatja a maga állásfoglalásának küllőjét. Ha egy községi vállalkozás átmenetileg nem ígér jövedelmezőséget, ez még nem ok arra, hogy a főváros ne vegyen valamely üzemet házi kezelésbe. A községesitésnek, mint generális és irányzatos elvnek térfogatába épp úgy beleiéi- ez a nüánsz is, mint amaz, amely például a gázüzem megvalósításánál annyi jóval biztatott. A főváros vállalkozásainak főleg erkölcsi rugók képezik az alapját. A község, mint olyan, legelsősorban azért vállalhatja magára egy üzemnek anyagi terheit, hogy polgárainak a tökéletes technikai készültséget rendelkezésére bocsássa. A községi vállalkozás mindenesetre felelősséggel tartozik. Ebben a tekintetben jelentkezik a legnagyobb különbség közte és a magánvállalkozás között. A felelősségnek pedig főleg olyankor lehet nagy szerepe, amikor egy vállalkozás keretében az élet- és vagyonbiztonság elveit kell érvényesíteni. A közlekedési ügyosztály nem tartja jó üzletnek a főváros kezében a propeller-vállalkozást. Helytelen és zavaró álláspont ez mindenesetre, mert a fővárosnak nem azért kell minden körülmények között házi kezelésbe vennie a dunai személyforgalom lebonyolítását, hogy nyereséget vágjon zsebre, hanem azért, hogy a polgárok életbiztonságának legelemibb kötelezettsége felelős tényező kezébe kerüljön. Ennél a kérdésnél az üzleti jövedelmezőség kritériuma csak másodrendű szerepet játszhatik. A dunai helyi közlekedés modernizálást, mint olyant, amelyhez a magánvállal hozásnak nincs szive, immár bebizonyi- iottan csak kommunizálás utján lehet megoldani. Az ügyosztály tehát ne propagálja azt az álláspontot, hogy a propeller-vállalkozást a főváros hagyja a magánvállalkozás kezében. Ha a Duna a fővárosé, akkor legyen bátorFőszerkesztö: D* St MöGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA sága a fővárosnak vállalni azokat a kötelezettségeket is, amik azzal járnak, ha a Dunán való átkelést polgárainak a hidakon kívül is lehetővé teszi. Ne legyünk okvetlenül mindig csak kalmárok, vagy éppen kufárok. MÉRLEGEN. , * * A fogaskerekű is kapva kap az alkalmon, hogy tarifaemeléssel igyekezzék még jobban biztosítani részvényesei érdekeit. A főváros, ez a mindenkinek jó gyerek, szerencsére nem esett bele ebbe a csapdába is, mert nincs szive ahoz, hogy egy indokolatlan kérelmet teljesítsen. De szinte előre látjuk: majd akad olyan megoldás, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. De miután a kecske gyomrának befogadóképessége horribilis, a fogaskerekű mohó étvágyának csillapítására kapni fog egy kis tarifaemelést. В mert a vállalatok élnek és dúsan exisztálni akarnak, mindennek a polgárság issza meg a levét, azon az alapon, hogy 82 fillér és 1 К 20 fillér között nem olyan nagy a különbség, hogy az emberek ki ne bírhatnák. Az elvvel persze eközben úgy bánnak, mint a házasságtörésnél a kerevettel az izraelita. . . . * * * A tisztviselők napról-napra lesik a leg illetékesebb janim, a belügyminiszter megnyilatkozását, de ez a lelki manna csak nem akar lehullani a magas budai égből. A gyülésezéseknek nincs sok értelmük. A főváros tanácsának álláspontja иду is világos és határozott. A tisztviselőknek égetően szükségük van az ideiglenes előlegekre s ezt nem lehet semmiféle jogászi elcsciva- rásscil, vagy pénzügyi tranzakcióval elvitatni tőlük. A tisztviselők várják meg tehát a ceglédi gyorsvonatot: a legközelebbi közgyűlés bizonyára módot és eszközt fog találni arra, hogy ebben a kényes kérdésben eloszlassa a belügyminiszter ridegségét és megszerezze a főváros alkalmazottainak a lehetőséget, hogy újabb lélegzetvételhez jussanak. * * * A hatósági segítség' mint első segélynyújtás gyönyörű számsorokat csoportosított abban az évi jelentésben, amit működéséről a budapesti központi segitő bizottság összeállított. Bizonyos gunymosoly- lyal fogadták megalakulásakor ezt a hatósági intézményt, mert abból indultak ki, hogy az anyagi eszközök elégtelensége miatt az egész akciónak csődöt kell vállalnia. S ime: alig másfél esztendő alatt ez a bizottság megszervezte a fővárosi gyоrssegélynyujtás egész hálózatát, figyelme a legapróbb körülményekre is kiterjedt annyira, hogy ma már büszkén hivatkozhatik arra, hogy sok éhséget le tudott csillapítani, sok könnyet sikerült letörölnie. Tisztelet és becsület önzetlenül dolgozó és fáradó vezetőinek. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest VII. Szövetség-u. 22. TELEFONSZÁM József 45-82. A főváros telekpolitikája. (Harrer tanácsnok javaslata. Az az előterjesztés, melyet Harrer tanácsnok készített a gyári célra átengedendő fő városi telkek eladásának uj rendjéről, a főváros most kialakuló telekpolitikájának útját és irányát jelzi. Már múlt számunkban részletesen foglalkoztunk ezzel a javaslattal s kifejtettük, hogy sokkal nagyobb perspektívát nyújt a jövőre, mint a hasonló, a főváros anyagi érdekét védelmező előterjesztések szoktak. Itt nem pusztán arról van szó, hogy lehetőleg megóvják a főváros anyagi érdekeit, hanem arról is, hogy ezzel az intézkedéssel fait accomplit teremtsenek arra az időre, amelyben biztosan és szabatosan ismerjük a főváros telekpolitikáját. Ha visszatekintünk a múltra, azt látjuk, hogy a fővárosnak sohasem volt egységes telekpolitikája. Inkább eladott, mint megszerzett telkeket s csupán a legutóbbi' esztendők alatt nyilvánult meg olyan törekvés, mely arrámutat, hogy a főváros erőt és alapot gyűjt a jövőre. A közelmúltban történt, hogy a főváros megvásárolta az Andrássy-féle telkeket a Zuglóban, a Krausz Mayer-féle telkeket az Angyalföldön s hatalmába kerítette az egész Tabánt, hogy az apró, egészségtelen házakat lerombolja. Az Andrássy-féle s a Krausz Mayer-féle telkek megvásárlása abból a célból történt, hogy a főváros irányítsa a- még rendezetlen és elmaradott környék fejlődését, hasonló cél és ok vezette a fővárost a Tabán kisajátításánál is, de mindez csupán részleges rendezés, egy-egy városrész szabályozása, amely nem is Mehet kifogástalanul jó, ha nem ismerjük azt az irányelvet, amelynek az egész város fejlődésénél kell érvényesülnie. Addig tehát, mig nincsen véglegesen kidolgozott városrendezési tervünk, nem lehet helyeselnünk a részleges megoldásokat, hiszen az a veszedelem jár velük, hogy még egyszer meg kell bolygatnunk a rendet, vagy pedig a részleges rendezés elhibázottan illeszkedik bele a szabályozás egységébe. Végignézve Budapest térképét, minduntalan megakad a szemünk olyan területeken, amelyek halaszthatatlanul kívánják a rendezést. A Váci-ut környéke, illetve a külső Lipótváros területe az a hely, amely sürgősen rendezésre szorul, annál is inkább, mert ez u környék kapcsolja össze Budapestet Újpesttel. Hia nem is látjuk még azt az időt, amikor -Újpest közigazgatásilag is egy lesz Budapesttel, az az idő már régen elkövetkezett, amikor nincs különbség Budapest vagy Újpest lakossága között. A város két része között ia Váci-ut bonyolítja le a forgalmat, melyet ma a gyárak foglaltak le maguknak, hol ott ennek
