Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-16 / 7. szám
3 nosoclásunkat látja, mert egész pártatlanul es tárgyilagosan ítélve meg a helyzetet, a mai pénzbőség nem normális, nem egészséges tünet. Ha háború után, amikor megindul a nyersanyagbeszerzés, ezzel a szimptomaval, a betétszaporodással fogunk találkozni, akkor gazdasági életünk igen konszolidált helyzetről fog tanúságot tenni. * * * A pénzügyi hadviselés. Ez a cime annak a nagy gonddal és tudományos felkészültséggel megirt igen aktuális könyvnek, amelyet Domány Gyula, lapunk Pénz és Hitel rovatának vezetője most adott ki. A könyv — mint a cime is elárulja —- a pénzügyi hadviseléssel, a háborús pénzügyi eseményekkel foglalkozik, s részletesen és kimerítően tájékoztat aVr összes háborús kölcsönökről, kamatlábviszonyokról, valutáris kérdésekről és drágaságról. A munka Grill-Benkő kiadásában jelent meg és négy koronáért minden könyvesboltban kapható. Az eltitkolt gabonakészletek. A be nem jelentett gabonakészletek felkutatásán most fáradoznak a hatóságok. Az eddig közölt adatokból az tűnik ki, hogy nálunk a bejelentésnél igen sok volt a visszaélés. Vagy egyáltalában nem jelentették be a készleteket, vagy pedig jóval csekélyebb készleteket jelentettek be, mint amilyenek fölött rendelkeznek. A kormányon van most a sor, hogy a legerélyesebben lépjen fel az eltitkolok ellen, mert csakis a büntetés szigorával lehet elejét venni annak, hogy a jövőben nagyobb kötelességtel jesitéssel tegyenek eleget a polgárok annak a kötelezettségnek, melyet számukra a törvény előír. A mindennapi kenyér. Két hét óta folyik a parlamentben a drágasági vita. Az árak szokatlan emelkedéséről, a megélhetés folyton súlyosbodó terheiről dikcióznak, de eddig még egyáltalában nem hallottunk egy tárgyilagos felszólalást, amely a drágaság okaira rámutatott volna és a szanálásra vonatkozó javaslatokat terjesztett volna elő. A mai szomorú helyzetből nincs kivezető ut, s ma ott tartunk, hogy a mindennapi kenyerünk megszerzése is a legsúlyosabb feladat, és a probléma napról- napra, sőt óráról-órára komplikálódik és súlyos gondokat rak a kenyérkeresők vállaira. A kerekedek és a konjunktúra. Kétségtelen, hogy a háborús konjunktúra a kereskedők jövedelmét lényegesen emelte. Minden cikkben nagy a kereslet, az áruraktárak gyorsan kiürülnek, s ezzel szemben az áruk pótlása igen nehéz. A behozatal külföldről napról-napra nehezebb. A semleges államok, melyek eddig elláttak bennünket sokféle cikkel, folytonosan megnehezítik a kivitelt. Újabb és újabb kiviteli tilalmat léptetnek életbe, nálunk pedig valutáris okok miatt nehezítik meg az importot. Ilyen körülmények között a kereskedőket az a veszély fenyegeti, hogy áruraktárukat kiegészíteni nem tudják, s igen sok cikkben a közönség rendelkezésére nem állhatnak. Ma az a helyzet, hogy ezen az áldatlan helyzeten segíteni sem lehet. Első ugyanis a hadsereg rendes felszerelése, mindennel való ellátása, s a közfogyasztás szabályozása másodrangu Telefon; 115-71 OLYMPIA Erzsébet-köruí 26. sz. Minden hétfőn és csütörtökön uj műsor. A legértékesebb és legújabb mozgófényképek kerülnek bemutatásra. mS • ■ ■ в HeByárak: Fenntartott páholyülés Páholyülés ................... Fe nntartott hely Zsölye ......... Zá rtszék ... K. —* » 1.60 1.20-.90 —.70 —.50 Telefon 115-71 Független Budapest problémává degradálódott. A kereskedők igen nagy forgalmat érnek el, mert a fogyasztás aránytalanul nagyobb, mint békeidőben. Lassanként tömérdek pénz és kevés áru fölött fognak rendelkezni. Egyetlen mód, amellyel a mai helyzetet szanálni lehet, s pedig, a közönség fogyasszon kevesebbet, igényeit mérsékelje, mert a frontmögöttieknek, a Hinter- landban maradottaknak is vannak kötelezettségeik. Sok a pénz. Ma már egyebet sem hallani a pénzintézetek vezetődtől, mint hogy annyi pénzben dúskálnak, amennyit kihelyezni nem lehet. A sok pénz pedig a folytonosan növekedő takarékbetétekből származik. A bankok betétállománya fokozatosan emelkedik, s ez a helyzet úgy a vidéken, mint a fővárosban. A betétek emelkedése együtt jár mindenféle készlet csökkenésével. Igen sokat lehetne elmélkedni arról, hogy a betétemelkedés nemzetgazdasági szempontból egészséges-e, úgy pedig káros és kedvezőtlen tünet. Erre a kérdésre lehetetlen egy eygszerü igennel, vagy nemmel felelni, azonban kétségtelen, hogy a mai viszonyok között, amikor vállalkozás nem lehet, uj javakat tehát csak kis mértékben termelünk, a betétek emelkedése nem oly kedvező' jelenség, mint amikor a produkció, a termelés a mainál fokozottabb. Hírek a városházáról. * * * A főváros diákmenzája. Több, mint egy hete már, hogy a főváros diákmenzája működik s most lehet csak valójában megállapítani, hogy a főváros micsoda szolgálatot tett a diákságnak, amikor a menza létesítésének eszméjét fölkarolta. A diákok a legnagyobb dicséret hangján emlékeznek meg a menzáról, amelynek ételei minden egyszerűségűk mellett ízletesek és táplálók s hálával és szeretettel beszélnek azokról, akiknek a menza létrejöttét köszönhetik. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a diákmenza létesítése nem fővárosi feladat, kétszeres érdeme tehát a fővárosnak, hogy a mai nehéz időkben azokra is gondolt, akik a jövendőt jelentik. És most, mikor szemmel láthatóan konstatálni lehet, hogy a főváros valóságos jótéteményt gyakorolt a menza létesítésével, meg kell állapítani, hogy a menza fölállítása elsősorban dr. Bihari Mór bizottsági tag érdeme. Bihari volt az, aki a közigazgatási bizottságban a diákmenza eszméjét fölvetette s az ő meggyőző szavainak hatása alatt járult hozzá Báirczy polgármester a terv megvalósításához. Az 1917. évi választók. A belügyminiszter tudvalévőén leiratot intézett a fővároshoz a választónévjegyzék összeállítása ügyében. A leiratban nyomatékosan hangoztatja a miniszter a hadbavonultak érdekeit, illetve azt, hogy nagyon kell vigyázni arra, hogy senki a jogosultak közül ki ne maradjon a névjegyzékből. A leirat folytán a főváros központi választmánya megtette a szükséges intézkedéseket. E hónap vegén a választmány ülést fog tartani, amelyen a 22 választókerület részére, amely 105 szavazókörre oszlik, 53 küldöttséget szervez. Remélhető, hogy a küldöttségek tagjaiul nem csupán a hatalmon lévő pártok embereit fogják kijelölni, hanem helyet juttatnak a községi ellenzék számára is. Nemcsak az igazságosság és méltányosság elve követeli ezt, hanem a fővárosnak is elsőrangú érdeke, hogy a bizottságban minden párt képviselve legyen. Éppen most, világháború idején nem is volna illő az uralmon lévő pártoktól, hogy hatalmukkal visszaéljenek s a községi ellenzéket kizárják azokból a küldöttségekből-, amelyekben igazság szerint hely 'illeti meg őket. A tizes bizottság sorsa. A tizes bizottság sorsa sok kombinációra adott okot a városházán. Amikor a parlamentben támadások hangzottak el 'a főváros ellen, néhányan a tizes élelmező bizottságot is emlegették, mint olyat, amely éppenséggel nem válik dicsőségére Budapest élelmezési politikájának. A városházán természetesen visszautasították mindazokat a vádakat, amelyek a parlamentben elhangzottak, ezek a visszautasítások azonban nem történtek nyilvánosan s igy semmi súlyúk és hatásuk nem lehetett. A pénteki pénzügyi bizottsági ülés után Bárczy polgármester szobájában bizalmas tanácskozásra gyűltek össze a főváros vezetői, a parlamenti eseményekről beszélgettek s ezzel kapcsolatosan szóba került a tizes bizottság is. Voltak olyanok, akik azt hangoztatták, hogy méltó feleletet azzal adnának a parlament vádjaira, ha a tizes bizottság tagjai visszaadnák mandátumaikat a közgyűlésnek, voltak viszont olyanok is, akiknek az volt a véleményük, hogy ez a közélelmezés ügyének ártana. Azt mindenesetre elhatározhatják, hogy a tizes bizottságot kedd délutánra össze fogják hívni s tüntetőén kifogják mutatni, hogy a fővárosnak micsoda érdemei vannak a közélelmezés terén, illetve, hogy a kormány micsoda intézkedésekben akadályozta meg a fővárost. Annyi bizonyos, hogy a fővárost a parlamentben nem először támadták meg s nem is utoljára, de hogy a támadások milyenek, azt általában megítélhetjük abból a tájékozatlanságból, amelyben a tisztelt képviselő urak leledzenek. Halvány sejtelmük sincsen a főváros közigazgatásáról, de bírálják; fogalmuk sincsen a főváros intézkedéseiről, de hibáztatják azokat: mit várhatunk tehát ezektől az uraktól? A magunk részéről nem vagyunk elragadtatva a tizes bizottság működésétől, de igazán nem tartjuk szükségesnek, hogy mosakodjék —- ezek előtt a vádlók előtt. . ............ l|»l Ч|Г^Г1|ЦТ1иТ TII *** Kö zgazdasági hírek A sörárak felemelése. Az osztrák és a németországi sörgyárak után most a budapest-kőbányai serfőzdék is kénytelenek gyártmányaik árát általánosan felemelni, minthogy a sörtermelési viszonyok az árpakészletek rekvirálása, valamint az összes nyersáruk, üzemi anyagok és költségek óriási mérvű drágulása folytán tetemesen sulyobosodtak. Határozatuk értelmében ez évi február 15-től fogva a hordósör ára hektoliterenként 8 korona pótlékkal, a palacksör ára pedig a félliteres és ennél kisebb palackoknál 8 fillérrel a fólliternél nagyobb palackoknál palackonként 10 fillérrel emeltetik fel. A pénzügyminiszter leirata az uj hadikölcsönrol. A pénzügyminiszter a fővárosi pénzintézetekhez legutóbb leiratot intézett, az uj hadikölcsön tárgyában. A leiratban a pézügyi kormány arra figyelmezteti az intézeteket, hogy az uj hadikölcsön kibocsátása előtt tűikorán ne kezdjenek agitálni a kölcsön sikere érdekében, mert ezzel inkább ártanak, mint használnak az egész ügynek. Ha mégis túlkorán lépne akcióba, úgy a pénzügyi kormány ezúttal könyörtelenül fog bánni az illető intézettel, mert meg fogja vonni tőle a jegyzési helyre való jogosultságát. Északmagyarországi egyesitett Kőszénbánya és iparvállalati Részvénytársaság. Mint értesülünk, a társaság különféle jelentékenyebb leirások után rész- vényenkint tizennyolc korona = kilenc százalék osztalékot fog fizetni 1915-re az előző évi tizenhat koronával = nyolc százalékkal szemben. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágh Géza.-injl .................- -»■ -11.^ — I ■ f.Vi*- - ---------i‘ I * I* *“ ‘m* ■ I Me ghívó a Gizella Gőzmalom R. T, Budapest 1916. évi február hó 17-én délután f órakor a vállalat helyiségeiben (IX. kerület, Soroksári ut 16.) megtartandó rendes évi közgyűlésére. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg bemutatása, a nyereségre vonatkozó határozat. 2. Hat igazgatósági tag választása öt év tartamára. 3. A felügyelő-bizottság tiszteletdijának megálla- pitása a lefolyt üzleti évre. 4. Öt felügyelő-bizottsági tag választása egy óv tartamára. 5. Az igazgatóság^mditványa tisztviselői nyugdíj- intézet alapítása iránt. 6. Esetleges indítványok. (Alapszabály 11. §.) NB. A szavazati jogukat gyakorolni kívánó t. • részvényesek kéretnek saját nevükre szoló részvényeiket az alapszabályok 8. §-a értelmében legkésőbben f. évi február bó 12-ig a társaság pénztáránál letétbe helyezni.
