Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-27 / 52. szám
Független Budapest mert hosszú évek tapasztalatán alapuló szerény vélekedésem szerint ebben az irányban egyelőre minden munka meddő, minden akció ered- ménytelen és nem is fog közelebb vinni a megvalósítani kívánt cél felé. Úgy vélem már a kiindulási pont is téves. Mert a városi párt-élet átalakulásának és megújhodásának nem a háború állja az útját, hanem az az ósdi és minden izében elavult fővárosi törvény, amely szerencsétlen politikai viszonyaink útvesztőjében az életnek szükségszerű követelményeivel és a tudomány leszűrt igazságaival vívott szakadatlan ostrommal szemben is nyugodt és biztos menedéket talál és nem cserélhető fel egy a modern városi közigazgatás követelményeit respektáló törvényalkotással. Addig, amig ennek a lomtárba való törvénynek az érvénye meg nem szűnik és a polgár- mester a törvényhatóságnak a tisztviselők sorából választott első tisztviselője és nem elvi alapon alakult pártnak választott vezére, aki a pártnak programmjával áll, vág)' bukik, -— addig tehát amig a törvényhatósági élet a mai szervezet alapján nyugszik és annak kereteit nem a polgárságnak és a vele együtt dolgozó népnek demokratikus választói rendszer révén meg- bizatt képviselői, hanem a kerületi helyiérdekeltségek és érdekképviseletek választottal töltik ki, — addig, amig az összeférhetetlenségnek hol nyílt, hol lappangó veszedelmeit kiirtanunk nem sikerül, eddig szerény véleményem szerint kár a városi párt meg valósítására időt és munkát fordítani, mert életerős, munka s fejlődésképes szervezetet alkotni nem lehet. S ha nagy erőfeszítéssel és talán politikai jelszavak belevonásával sikerülne is ilyen pártnak alapjait és kereteit megvetni, az sem szolgálná, de nem is szolgálhatná a maga elé kitűzött nagy célt, mert ez a párt, ha a tisztviselő-polgármester értékes és nagy szellemi kvalitásokkal megáldott egyéniség, mint például a mi jelenlegi polgármesterünk, csakhamar ennek a polgármesternek az uszályhordozójává lenne, ellenkező esetben pedig a párt ejtené hatalmába a polgármestert, i ami . viszont mindennél veszedelmesebb, mert felelőtlen párt absolutizmus- hoz vezetne Felfogásomat, amelyet a városi párt alakítása tekintetében ime vallók, nem is merném ilyen leplezetlenül kifejezésre juttatni, ha a törvény- hatóságnak múltjában .nem találtam volna, avagy ha magam át nem éltem volna bőséges számmal olyan eseményeket, amelyek tételemet igazolják. Hiszen »városi párt« és ehhez hasonló párt- szervezeteknek megalakításának a gondolatával már nagyon sokszor találkozunk a törvényhatóság életében, sőt — mindnyájan tudjuk — ilyen féle alakulatot a közgyűlésen már láttuk is. A legtöbb gondolat azonban nem fogamzott meg, az az egyik pedig, amelyik életre kelt, alig szü- . letett meg, már is kimúlt. Azért mindenekelőtt félre az akadályokkal! A törvényhatóság vesse latba minden energiáját, érvényesítse szívós kitartással nagy súlyát és hatalmát és küzdjön mindaddig, amig a székesfőváros szervezete a kívánt demokratikus szellemben és irányban át nem alakult. Az egészséges pártalakulás ennek az' uj szervezetnek szükségszerű eredménye és természetes kísérője lesz. Addig is pedig, amig idáig eljuthatunk, készítsük elő az átmenetet. Mindenekelőtt szerezzük vissza a törvényhatóságnak mindinkább gyöngülő erejét és befolyását. Állítsuk helyre a törvényhatóság egyes tényezői között a közgyűlés rovására megbillent hatalmi egyensúlyt. A törvényhatóság álljon és járjon a maga lábán. S ennek tagjai közül ne csak nehányan szenteljék idejüket és munkájukat a város ügyei beható tanulmányozásának és ellátásának, akik azután jól vagy rosszul irányítják a törvény- hatóság étetét s az ügyek menetét, a nagyobbik rész pedig legtöbb esetben teljesen tájékozatlanul, pillanatnyi benyomások hatása alatt döntsön a legvitálisabb kérdésekben, hanem minden egyes bizottsági tag tartsa kötelességének, hogy egész munkaerejének és teljes tudásának latbavetésé- vel foglalkozzék a polgártársai bizalmából reá jutó feladatokkal és ügykörrel. Üldözzük az összeférhetetlenségnek minden kinövését, akkor önmagától is kialakul egy egészséges, termékenyítő és irányt jelző törvényhatósági közvélemény, amely sok úgy tudatos, mint jóhiszemű tévedésnek és hibának lesz a sírásója. Dr. Feleki Béla: — Az a szervezet és hatáskör, amelyet az 1872. évi XXXVI. t.-c. Budapestnek adott, már rég idejét multa. A főváros nagy arány ü fejlődése, valamint a feladatkör, amelyet már több mint két évtizede a szociális, kulturális és gazdasági életterén a községi demokratapártnak я főváros képviseletében való megjelenésével és az általa hirdetett elveknek elfogadásával magának kitűzött és mely elveknek nehéz harcok után való kivívásáért a községi képviselet és Budapest egész népe azok fáradhatatlan nagytehetségű és közelismerésben és tiszteletben részesülő hirdetője és megtestesítője Vázsonyi Vilmos előtt zászlóját meghajtotta, már rég széttörték a szűk kereteket, melyeket a törvény elavult intézkedései szabtak. A törvénynek a képviselet és a magisztra- tura megválasztásáról szóló határozmányai azonban már a múltban lehetetlenné tették, hogy az egész képviseletre kiterjedő elvi alapon álló városi párt megalakuljon. A törvény nem biztosított kellő befolyást, sem az ügyek intézésére, sem annak végrehajtására nézve a városi képviseletnek. A tanácsnak nincs politikai felelőssége és a kerületek szerinti választások folytán megválasztott képviselőtestületi tagok nem tudtak a kerületi érdekektől ment elvi alapon nyugvó városi politika alapjára helyezkedni. A mivel sem indokolható befolyás, amelyet a törvény a kormánynak a város gazdasági ügyeinek intzésére ad, az a gyámkodás, amely alá minden egyes határozatát helyezi, hozzá a még kifejlődött helytelen gyakorlat és sokszor a miniszteri önkény leheettlenné tette egy egységes önkormányzat kifejlődését és a város lakossága érdekeinek független intézését. Ereztük mindezeket a bajokat a múltban és kárát vallották ennek a helyzetnek úgy a székesfőváros közigazgatása, mint annak lakosságának társadalmi, gazdasági és socliá- lis érdekei. A háború után, amely a régi jeladatok mellé az malinak egész tömegét fogja a főváros képviseletére hárítani, lehetlen lesz a főváros ügyeinek vezetése elvűalapokon nyugvó pártszervezkedések nélkül. Késedelem nélkül kell már most követelnünk az uj fővárosi törvény meghozatalát, melynek alapelveit a kiküldött bizottság már kidolgozta és politikai felelősséggel működő polgármester, tanács és képviselet mellett kell megszerveznünk az elvi alapon álló városi képviseletet, melynek az ügyek vezetésében és intézésében kellő hatáskör biztosítandó és melynek bizalmából politikai felelősség mellett működik a város magisztraturája. Hűvös Iván: A két des a feltett formában szembeszökően furcsa. Mert ha az a kérdés vetődnék fel, hogy a parlamentben, avagy más, közérdekű ügyekkel foglalkozó tanácskozó testületben helyénvaló lenne-e egy városi párt megszervezése, erre egyszerű igennel vagy nemmel lehelne felelni Ámde a városi tanácskozó testületben egy városi párt szükségességének kérdése — igen szomorú szimptoma. Hogyan ? Hát a vár о A közgyűlésen más párt is lehet, mint városi párt ? Mindenkinek, aki a polgárság bizalmából a képviselőtestületben helyet foglal, az a hivatása, hogy a polgárság érdekeit a főváros érdekemet összeegyeztesse A közgyűlésen kétségkívül vannak érdekcsoportok, amelyek esetről-esetre alakulván, nem mindig a főváros es inkluzive a polgárság érdekeit képviselik. Ezeknek az érdekcsoportoknak a kiküszöbölése bizonyára fontos feladat A nagy üzemek párosítása már jelentős lépés az érdekcsoportok káros hatalmának megszüntetése felé. Az új választói törvény pedig — nézetem szerint — új emberek, új elemek, új erők ' behozatalára fog módot nyújtani. Tehát új ele- elemektől ráírható a városi politika, megújhodása. Dr. Ripka Ferenc: — Örömmel üdvözlöm a városi párt megalakítására vonatkozó kezdeményezést, mivel az a meggyőződésem, hogy csak egy ilyen pártalakulás fog a városi polgárság egyetemét érintő nagy kérdések megoldásában helytállhatni és a partikuláris kerületi érdekeken felülemelkedni. Ez a pártalakulás most igazán aktuális, amikor e háború befejeztével a főváros vezetői olyan feladatokkal állnak majd szemben, amelyeknek megvalósításánál kizárólag a főváros egyetemes érdekei lehetnek döntők. ífj. dr, Chorin Ferenc: Rég vallott meggyőződésem az, hogy a fővárosnál uralkodó mai kerületi és pártrendszer nem tartható fenn. Minden helyesen szervezett és helyesen működő politikai közület- ben pártoknak kell alakulniok, amelyek a közület egyetemét érdeklő szociális és gazdasági nézeteik szerint csoportosulnak; ahol az elválasztás partikuláris érdekek szerint törté nik, a közület meddőségre van kárhoztatva. Azt hiszem, mindenki mosolyogna azon, ha a képviselők nálunk megyék szerint csoportosulnának, ha a kérdéseket megyénként vitatnák meg és a közvélemény a megyék határozatából alakulna ki. És az a csodálatos, hogy az, amit az országgyűlésen mindenki lehetetlennek tartana, városi politikánknak alapja. Meggyőződésem szerint a kerületeknek ma nincs olyan különleges gazdasági és speciális érdekeltségük, hogy a törvényhatóság szervezete ezen épülhetne fel. Az volna a helyes, ha a városnál isaváiosi politika nagy kérdésében vallott meggyőződések szerint csoportosulnának a bizottsági tagok. Ez megszüntetné a kerületi érdekeltségektől való függést és lehetővé tenné, hogy a közigazgatási és gazdasági kérdések tárgyilagos megvitatásában részesüljenek. A jövőben ez még fokozottabban lesz szükséges: a főváros magángazdaságainak kibővítése, fejlesztése s ellenőrzése, — az adórendszer átalakítása, — a békével kopogtató közigazgatási és gazdasági kérdések szükségessé teszik, hogy a polgárok bizalmának letéteményesei egyetemes szempontokból szólhassanak a kérKOVÁI n FEST,TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. i»w w ВтШлшЛ Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
