Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-27 / 52. szám
Független Budapest 3 désekhez. Természetesen nem politikai szentpontok szerint csoportosuló pártok alakulása, hanem a városi politikában egy nézetet vallók tömörülése szükséges A városi politikának ebben az irányban való fejlődése feltétlenül szükséges s csak az fogja a közvéleményt megnyugtatni, csak ez képes visszaadni a törvényhatóságnak a ma megingott bizalmat. Minél nehezebb feladatokat fog a jövő reánk róni, annál inkább szükséges lesz az. Dr. Glücksthal Samu: — En nem tartom azt kivihetőnek, hogy a törvényhatósági bizottság kebelében párt alakuljon. ; Ha a pártalakulásnak országos politikai jellege volna, úgy ez hátrányosan hatna vissza községi életünkre, mert az országos politika dominálna gyűléseinkben és a kérdés elbírálásánál nem a tárgyi indokok, bjrnának vezető szereppel, hanem a politikai bizalom, illetve bizalmatlanságnak kérdése. De súlyosan szenvedne községi életünk annak következtében is, hogy azok között keletkeznék egy mélységes elválasztás, akik ma pártpolitikára való tekintet nélkül együtt dolgoznak a főváros fölvirágoztatásán. Ha pedig pártpolitikai jelleg nélkül akarnánk községi pártot alakítani, az elvben talán helyes volna, de viszont az más nehézségekbe ütköznék. . A képviselő testületben ugyanis nincs semmiféle eltérés a városi kérdések vezetésének irányzata tekintetében. Mindannyian erős progresszisták vagyunk, akik a város nagyarányú fejlesztését kívánjuk és alig jön figyelembe az az egy-két bizottsági tag, akik konzervativebb irányzatot kívánnának. Ha pedig valamennyien egy programmot vallunk, már megbukott a pártalakulás szükségessége. Laveleyben olvastam : »Midőn az egyip- tusi alkirály néhány év előtt kamarát állított fel, a résztvevő tagoknak megmagyarázták a parlamenti mechanizmust. Megmondták nekik, hogy a kormányt pártolók jobbról s az ellenzék tagjai balról üljenek. Mind a szélsőjobbra rohantak és senki sem akarta elfoglalni a balfelól eső padokat.'« Ezzel megbukott az egyiptomi parlamentarizmus ; ugyanígy bukik meg az egyforma programmal a községi párt alakulásának lehetősége is. \t — ***« ***~ '» -ч^иу‘ yii'nfi« *^ny ‘i DÉRI FERENC alpolgármester a főváros Népjóléti Központjáról. A szociális gondoskodás terén korszakalkotó intézmény nyilik meg már legközelebb: Budapest Népjóléti Központja. Ebből az alkalomból kérdést intéztünk Déri Ferenc alpolgármesterhez, a Népjóléti Központ ügyvezető alelnökéhez, aki szives volt az alábbi felvilágosításokat adni. Mikor kezeli meg működését a Népjóléti Központ ? — Január elsejével. Természetesen nem egyszerre működésének az egész területén. Fokozatosan fogja kitölteni hatáskörének a kereteit. Remélem azonban, hogy a legrövidebb idő alatt elkészülünk a teljes berendezkedéssel. A megszervezés előmunkálatain különben már több mint egy hónap óta dolgozunk. Letárgyaltuk a különböző szolgálati utasításokat és ügyrendet, amelyek szerint fogja a Népjóléti Központ működését kifejteni, megvannak a helyiségek és be van osztva a legszükségesebb személyzet. Lesz-e ünnepélyes megnyitás ? ~- A Népjóléti Központ szerény csendben fogja megkezdeni és folytatni a működését, amint az hivatása szellemének is megfelel. Legyen szives alpolgármester úr valamit mondani arról, miben áll a Népjóléti Központ jelentősége ? — Azt igy hamarosan talán nem is lehet elmondani. Megpróbálom mégis röviden összefoglalni. Az egyik jelentősége abban áll, hogy a főváros szegényügyi igazgatását kiterjeszti a sociális gondoskodás számtalan terére. A másik jelentősége, hogy a hatóság tevékenységébe bevonja a társadalom közreműködését. Végül a harmadik, hogy magának a társadalomnak még igy is megmaradó munkáját figyeli és arra a közérdeknek és köz- szükségletnek megfelelően igyekszik irányitó hatással lenni. Dióhéjba összefoglalva, ime ebben áll a Népjóléti Központ jelentősége. Fog-e az aj intézmény sok teendőt róni alpolgármester úrra ?— Magából az uj intézménynek a hatásköréből is következik, de most már, hogy az ügyrend és az utasítások elkészültek, ezekből is látható, hogy bizony sok teendő vár az ügyvezető alelnökre, akinek a kezében futnak össze nemcsak a vezetésnek a szálai, hanem egyébként is meglehetős munkát és időt fognak a teendői igénybe venni. Nem fognak-e ezen uj teendők gátlólag hatni az alpolgármesteri rendes munkakör ellátására ? — Arra nem kerülhet sor. Különben azt hiszem és remélem, hogy meggyőzöm. Megszoktam, hogy korán reggel kezdjem a munkát és akkor elég hosszú a nap sok mindenre. Hogyan fog a közönség értesülni az uj intézmény helyéről és működésének a megkezdéséről ? — Karácsony és újév között hirdetésben fogjuk erről a közönséget értesíteni. Mi készül a műszaki ügyosztályokban ? (Városszabályozási tervek, csatornázások, építkezések. -- Fock és Krátky tanácsnokok előkészületei a békés időkre.) Mialatt a municipális élet aktuális, mozgalmas eseményei s az erős polémiát provokáló háborús várospolitikai kérdések teljesen lefoglalták a közérdeklődést, a tanács azon ügyosztályai, melyek a szó szoros értelmében alkotó munkát végeznek, nagy és jelentős alkotások terveivel készültek el. A főváros a háború alatt kénytelen volt minden .építkezési beruházást szüneteltetni s az ügyosztályoknak a tervezés munkájával kellett beérniük. E téren azután, a rendelkezésre álló hosszú időt alaposan kihasználva, olyan nagy stilu beruházások technikai alapját vetették meg, melyek megvalósulása korszakos jelentőségű lesz Budapest városfejlődési történetében. Ily nagy horderejű alkotás elsősorban a pesti oldal csatornahálózatának teljes rekonstrukciója és kiépítése, melynek terveit az út- és csatornaépítési ügyosztály már elkészítette. E tervről, valamint az ügyosztály munkájáról és jövőbeli programmjáról Fock Ede tanácsnok a következőket mondotta a »Független Budapest« munkatársának : — Az ügyosztályt jelenleg a tervezések mellett két nagyobb építkezés munkái foglalkoztatják. A Drasche-téglagyár budai telkeinek parcellázása révén a főváros abba a helyzetbe jutott, hogy elvégezheti az Ördögárok régóta sürgős beboltozási munkáit. A Julián utcából a Csaba-utcáig boltozzuk be az Ördögárkot mintegy 750.000 korona költséggel. A munkáknál orosz foglyokat dolgoztatunk s úgy tervezzük, hogy május havára elkészül a beboltozás. Egyidejűleg folyamatban van az Aranyhegyi-árok szabályozása is, mely mintegy 400.000 korona költséggel van előirányozva. Ezt is orosz foglyokkal végeztetjük. — Mindkét munkát az ügyosztály saját rezsiaen hajtja végre. Azért nem adtuk ki vállalkozóknak e munkákat, mert tapasztaltuk, hogy olyan horribilis összegekkel tesznek ajánlatot, amelyek az előirányzatot messze túlhaladják. Az építkezés hatalmas mértékben megdrágult s a mai viszonyuk mellett, amikor oly nagy a fuvar- és munkáshiány, aligha is akadna vállalkozó Az Ördögárok munkái igy is már 30 százalékkal túllépik az előirányzatot, mert a foglyok élelmezéáe és ellátása a fővárosban igen költséges. — Az útépítkezés terén számos fontos-feladat vár kivitelre. A háború alatt épen ■ csak hogy valamikép fentartották az utakon a forgalmat. Harmadfél éve nem haladt előre a főváros útépítkezése s bizony az utak ez idő alatt lerongyolódtak. Úgy az utfentartási, javítási munkák, mint az utátépitésl feladatok ilyen felgyülemlettek a háború alatt és bőven lesz dolgunk, hogy az úthálózatot rendbehozzuk és kellő nívóra fejlesszük. A húszmilliós burkolási programúi jelentékeny része hátra van niég. A tervek készen vannak és csak a megvalósítás alkalmas időpontját várjuk. —; A háború alatti kényszerű mulasztások pótlása s a további kiépítés lesz a jövő útépítési programmunk, amelyhez a legkomolyabb felkészültséggel akarunk hozzálátni. Epen ezért meg kell szereznünk minden eszközt, mely e nagy feladatok keresztülvitelét elősegíti. El fog következni az elkerülhetetlen szüksége annak, hogy a főváros saját kőbányát szerezzen s nem lehet tovább elodázni a városi■ aszfaltgyár eszméjét sem. A városi aszfaltgyárra már azért is szükség Van, hogy árszabályozó szerepet töltsön be a gyárak között. Ha a főváros anyagi érdekeit és a kivitelre kerülő munkák technikai minőségét szem előtt tartjuk, akkor a halaszthatatlan útépítési feladatokat ez újonnan létesítendő városi üzemek segélyével kell mégoldanunk. — Csatornázási térem kidolgozták a pesti oldal új csatornázási tervét, a csatornázás minél tökéletesebb keresztülvitelére törekedve. A balparton 8.678 hektár területre terjedne ki a csatornázás, ezenkivül még a szomszédos községekből is 6.000 hektár területet vonunk be a tervezetbe. Alaprendszerül az úsztató rendszert választották, amelynél a szenny- és csapadékvizeket közös csatornaszelvényben lehet levezetni. A Hungária-kör- uton belüli csatornaműnél huszonhat uj mellékgyűjtőt tervezünk. A külső csatornaműnél a tervezés alapelve az, hogy a kis vizek a város alatt vezettessenek a Dunához, mig a nagy vizek a legrövidebb utón torkoljanak a recipiensbe. — A külső területet mély és magas zónára osztották fel. A mély zóna 980 hektár s az Angyalföld és Lőportár-dülő területéből áll, ennek két gyűjtője, öt mellékgyűjtője és két vészkiöntője lesz. A Városliget északnyugati részén egy szivattyútelepet állítunk fel a gyűjtők számára. A magas zónát a főváros határáig terjedő többi terület alkotja, a külső Kerepesi-uttól délre és északra eső területek. Ennek fővonala a Hungária-köruti főgyűjtő lesz, melyben a felső rákos —kerepesi-uti, a kőbányai alsó és felső, valamint a mesterutcai gyűjtők és a magas főgyűjtő szennyvízcsatornája fut egybe. A magas gyűjtő felső részének fővonalát a Hungária-köruti záporcsatorna képezi, mely a Kerepesi-utnál kezdődik és a Hungária-körut felső végénél ér a Dunához. — A terv végrehajtó programmja is készen van már. Az összes költségek előirányzata 41.870.000 korona. Ebből az első öt évben 19.510.000 korona, a’ második öt évben 14.230.000 korona összegű munka kerülne kiépítésre, mig a teljes befejezéshez ezután még 8,130.000 korona értékű munka, szükséges. A fővészkiömlő létesítése egymaga 4 millió koronát igényel. A legsürgősebb a Kerepesi-uttól a Városliget mögött a\ Dunáig vonuló rész megépítése s a nagyszabású tervből elsőnek ezt a részt j'ogjuk megvalósítani.
