Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-22 / 47. szám
Független Budapest szágos politikát csinálni, de még városit sem. A főváros, egységes egész , és mint ilyen egységesen igazgatandó. Országos akciót a virilizmus ellen. — Vázsonyinak tehát tökéletesen igaza volt. amikor a virilizmus megszüntetését és egy uj városvezető szellem bekövetkezéséi követelte. De tovább megyek. Nemcsak Budapesten, ahol a virilizmus hatása a legkirívóbb, hanem a vidéki városokban és megyei törvényhatóságokban is le kell számolni ezzel a régi, elavult intézménnyel. Úgy a fővárosban, mint a vidéken a virilizmus csak egyes hatalmi befolyások érvényesülését szolgálta és az uralkodó politikai rendszert támogatta. Nem a mostani politikai éráról beszélek, akár erről, akár a régebbi évekről van szó, azt látjuk, hogy a virilizmus az egész országban a mindenkori hatalom követőjévé tette a municipiumokat, úgy hogy a törvényhatóságoknak ez a szervilizmusa a kormányokkal szemben rendszerré vált. Országos érdek tehát, hogy a municipiumokat ettől a szolgai szereptől elvonjuk. A visszaélésekről. — Vázsonyi nagyon helyesen fejtette ki, hogy a virilizmus eltörlésének követelése a fővárosnál előfordult visszaélésekkel és szabálytalanságokkal nincs összefüggésben. Csodálom, hogy bárki arra gondolhatott,, hogy ebből tőkét lehet kovácsolni a főváros ellen. Emberi gyarlóságok mindig voltak és elő fognak fordulni. Ha nem igy volna, nem kellene büntető-törvénykönyv, bíró és fogház. A fontos csak az, hogy ha ilyen visszaélések nyomára jönnek, azok kellő erély- lyel üldöztessenek. De ismétlem, ezek egész különálló, másnemű jelenségek és a város- politikához semmi közük. Szükség van-e uj adókra ?-— A főváros deficitje a tizenkilenc millió körül jár. Tudomásom van róla, hogy egyeseknek az a felfogása, hogy ezt az összeget a főváros behozhatná azáltal, hogy háztartásában nagyobb takarékosságot fejt ld és akkor nem volna szükség a tervbevett uj adókra. Egyet szeretnék csupán hangoztatni. Nézetem szerint tizenkilenc milliót nem lehet a főváros háztartáséin megtakarítani. Ha áll is az, hogy szükség volna a legmesszebbmenő takarékosságra úgy az állami, mint a fővárosi háztartásban, mert a takarékosságból bizonnyal tekintélyes összegek jönnének ki, — a fővárosnál persze kisebb összegek, mint az állami háztartásnál — mégis úgy vélem, tévedés azt hinni, hogy egyedül takarékossággal lehetséges volna a főváros' háztartásál rendbehozni. — A főváros rá van utalva az uj jövedelmekre és ettől nem szabad visszariadni, kivált mikor Berlin 100 százalékos, Potsdam és Wilmersdorf és más német városok pedig 120 — 150 százalékos pótadó alakjában emelték a városi adókat és még további adóemelésekre lesznek utalva, mert ezek a összegek nem elegendők. A deficit a szociális alkotások következménye. — Budapest székesfőváros szociális alkotásaival vezetőszerepel tölt be az európai városok közt. Ezek keresztülvitele áldozatokkal jár, de a kultúra és haladás szempont jóiból ezek a leggyümölcsözőbb befektetések. Az ezirányu tevékenységéért nem lehet elég elismeréssel adózni a fővárosnak, de ez alkotások után busás jövedelmek nem lehetnek, mert akkor megszűnnék a szociális jellegük. Kívánatos volna, ha az állami életben csak aránylag kis részben i<, érvényesülne az a szociális szellem, amely a fővárosnál annyira megvan. Az uj adókról. — Az adójavaslatokról érdemben nem nyilatkozhatott!, mert nem ismerem őket s úgy tudom, még legtöbbje nincs is készen, hanem csak' mint eszme kering a levegőben. A villany- és gázadót azonban elvben helyesnek tartom. Ez mégis inkább a jobbmódú embereket adóztatná meg és kivált most, mikor a petróleum és gyertya, a szegény ember világitó eszközei megdrágultak, a jobbmóduak is többet fizethetnek a világításért. A luxusadók és a vigalmi adó behozatalát helyeslem, az erkélyek és utcai ablakok megadóztatását azonban lehetetlen ideának tartom. A vizdij ak emelését pedig, amennyiben az tényleg a lakókat sújtaná — az ön kifejezésével élve — antidemokratikusnak vélem. A luxus- és vigalmi adók, valamint a telekérték- adó hozadéka nem volna elég a deficit eltüntetésére és ezért lehető kíméléssel az egész-városi lakosságot érintő adóktól sem lehet elzárkózni. A telekértékadó értékes eszme, de valameddig a főváros törvényhatóságának megvan a mai struktúrája, nem lehet olyan adókat behozni, amely azt az osztályt ennyire közelről érinti, amely uralmon van. Aliiig a virilista közgyűlés tartja kezében a városi hatalmat, addig a telekér tékadón ah kevés kilátása van a megvalósulásra. Róbert Oszluír. Technikusok mozgalma a jogász-tanácsnokok ellen. — Küldöttség a polgármesternél. — A technikusok régóta panaszolják, hogy nem csupán az állami, de főképen a városi adminisztrációban nem jutnak az őket megillető szerephez, mert műszaki jellegű hivatalok élén is jogi képzettségű tisztviselők állanak. A közgyűlés már honorálta a technikusoknak ezt a panaszát, amikor az ut- és csatornaépítési, valamint az építkezési ügyosztály élére műszaki embert állított. A műszaki körök azonban további eredményekre törekszenek. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kezdeményezésére mozgalom indult meg, melyhez valamennyi magyar műszaki- egyesület csatlakozott. Kívánságaikat memorandumba foglalták és küldöttségileg nyújtották át november 14-én Bárczy István polgármesternek. A küldöttség tagjai Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi tanár vezetésével Hoszpotzky Alajos min. tanácsos, Szekula Gyula főv. bizottsági tagok és Mihályfi József voltak. A küldöttség vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a memorandumnak semmiféle személyes éle nincsen. A technikusok általánosságban az adminisztráció javítását célozzák, amit jelentékenyen fokozna, ha a technikusok nemcsak véleményező, hanem egyszersmind végrehajtó köztisztviselők is lennének. Ebbe kapcsolódik a technikusok érdeke is. Ez esetben a közigazgatás jobb, gyorsabb és olcsóbb lesz. A memorandum legfőbb követelése, hogy a városépítési, a közlekedési és a világítás- és vízvezetéki ügyosztályok élére műszaki képzettségű tisztviselő kerüljön. A polgármester szívesen fogadta a küldöttségét és megígérte, hogy az emlékiratot tanulmány tárgyává teszi. Tanácskozás az uj adók ügyében. (Megállapodás a gáz és villamos megdrágítására. — A vizdíj 40°/o-os felemelése. — Miért halasztották el a vigalmi adó tárgyalását?) Az elmúlt hét csütörtökjén második értekezletére ült össze az a husztagu albizottság, melyet a pénzügyi bizottság küldött ki az uj adójavaslatok tárgyalására. Az albizottság elé a gázról, a villamosáramról és a vizdijról szóló előterjesztéseket bocsátották tárgyalásra és a tanácskozás eredménye az volt, hogy a bizottság tagjai megegyeztek úgy a gáz, mint a villamosáram és a vizdij megdrágításában. Hosz- szabb vita után úgy határoztak, hogy a gázt nem fogják adóval sújtani, hanem egységesítik a világitó és az ipari gáz árát 20 fillérben. A villanjosáramra vonatkozólag a megadóztatás mellett foglalt állást a bizottság többsége. Úgy határoztak, hogy az elektromos áramra Budapest területén hektovatlonkini kél fillér termelési adót fognak kiróni, az adó tehát nemcsak a világítási vállalatok által termelt áramot fogja sújtani, hanem a közúti vasút, a városi vasút, a Phöbus és a többi magánáramfejlesztő telepeket is. E javaslat értelmében a közönség a mai hat fillér helyett hektovattonkint nyolc fillért fog fizetni az elektromos áramért, ami 33°/o-os drágításnak felel meg. Egészen uj dolog az áramnak a magánvállalatok áramfejlesztő telepein való megadóztatása, ami nagy vitát provokált, már csak azért is, mert a bizottságnak az áramtermelés ellenőrzése dolgában voltak aggodalmai. Az ellenőrzésnek ezeken a helyeken olyannak kell lennie, mint az állami ellenőrzésnek, például a szeszfőzőkben, tehát úgyszólván a városnak is fináncokkal kell dolgoznia, hogy kellő meggyőződést nyerjen arról, hogy a magán áramfejlesztő telepeknek mekkora a termelésük? Ami a vizdijat illeti, ennek körülbelül 40°/o-os megdrágítását javasolja a bizottság. Voltak, akik aggodalmaskodtak azon, hogy a háziurak a vizdij címén fizetett többleteket át fogják hárítani a lakókra abban a pillanatban, amint a lakásbérekről kiadott kormányrendelet érvénye megszűnik. A többségnek azonban az volt a véleménye, hogy a fővárosnak okvetlenül szüksége van jövedelmének ilyen módon való szaporítására, mert ha az előbb tárgyalt javaslatokat életbeléptetik, úgy hat-nyolc millió koronával szaporítják a főváros évi jövedelmét. (A vizdij felemelésére vonatkozólag a Független Budapest álláspontját más helyütt adjuk. Szerkó) * A vigalmi adó kérdését a bizottság legelső ülésén kellett volna tárgyalnia, de nem is foghat hozzá, mert általános volt a vélemény, hogy a vigalmi adó kérdésében már a főváros közgyűlése is állást foglalt, amikor a javaslat kidolgozására utasította a tanácsot. Pénteken fogott hozzá a javaslat tárgyalásához a pénzügyi bizottság, de csak általánosságban tárgyalta le és a részletes vitát a jövő péntekre 'halasztotta. Az elhalasztásnak az volt az oka, hogy a színházigazgatók küldöttségileg keresték fel a polgármestert s egy heti halasztást kértek, hogy a javaslatra vonatkozólag ők is megtehessék a maguk észrevételeit. A bizottság belegyezett az KOVÁID FEST> tisztit» Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ■ mW V falon U Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58 —45, 128—13.
