Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-10-25 / 43. szám

Tizenegyedik évfolyam.

1916. október 25.

43. szám.

№

Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja.

Megjelenik minden szerdán, a szükséghez képest többször is. ф előfizetési ára

a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 20 kor. •$> Félévre 10 kor.

Főszerkesztő: DR SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Budapest VII., Szövetség-u. 22.

TELEFONSZÁM: József 45—82.

Mostohább,

bizony az idén a természet is mostohább lett hozzánk, mint tavaly. Az elmúlt esztendőben csak az uzsorások vicsorították ránk kigyószerü méregfogaikat, de ma már azzal a gonddal is küzködünk, hogy lesz-e minden élelmiszerből annyi télre, amennyi a főváros lakosságának okvetlenül muszáj.

Ne vádoljanak önzéssel minket, hogy a vidék lakosságának gyomrával nem törődünk. Ezer és egy tapasztalat szerint egyedül csak a tej jel-mézzel folyó Kánaán fővárosában érzik meg az emberek akár a természet szűkmarkúságát, akár az uzsorahad mohó kapzsiságát. Sehol másutt nem szégyenkeznek, kínlódnak és gyötrődnek a szegényebb par- tájok annyira, mint itt, Budapesten, az ország és mindannyiunk szivében.

Döfd a tőrt, állami indolencia, még ezen a télen is az ország szivébe s nem marad más belőle, csak szemfedőnek való véres darabok. Mindegy, hogy milyen ürügyek alatt szeli ketté a tőr a szegény, éhségre kárhoztatott sziveket: megbocsáthatatlan, örök történelmi szégyenfoltja marad e világháborúnak, hogy mig odakinn a harctereken diadalmas fegyverek szántják termékennyé a boldogabb jövő talaját, idehaza, a front mögötti harctér e jelentős szakaszán, Budapesten a legnagyobb anarchiába csap át a közélelmezés ügye.

S most, hogy egyrészt a főváros közgyűlése fogja tárgyalni ezt a rettenetes rákfenét, másrészt az élelmezési hivatal felállítása újra felszínre dobja a sérelmek egész, szinte chaoszszerü hadát, időszerű lett, hogy utoljára tegyék fig}^elmessé a kínlódó emberek mindez illetékeseket, hogy elsősorban és leges- legelébb a főváros lakosságára gondoljanak, amikor a közélelmezést megjavítani igyekeznek. Nem egyik napról a másikra változó rendeletek és elméleti tapogatódzások kellenek a budapesti par- tájnak, hanem olyan hivatali energiák, amik lisztet, zsírt, cukrot és egyéb nélkülözhetetlen élelmiszert juttatnak, csak a legszűkebb mennyiségben is, de állandóan és rendszeresen azoknak, akik munkaidejük és tűzhelyük legjavát abban az idegölő fáradozásban pocsékolják el, hogy valamihez hozzájussanak.

Ne mondják ezek a tényezők, mint

unott verklin a százesztendős dal, hogy ez vagy amaz nem tartozik ránk, avagy hogy »mások az illetékesek*, hanem ezer gyakorlati érzékkel és szimattal tegyék türhetővé a fővárosban a megélhetést. Egy okos gyakorlati ötletre most nem száz elismerés, hanem ezer megmentett lélek hálája vár.

MERLEGEN.

*

A kommunalizáló politikát

okolták egyes érdekkörök a műszerüzem botránya miatt, holott csak olyan közönséges esetről van szó, mint egy alkalmazott visszaélései. Vázsonyi a közgyűlésen kategorikus formában állította fel az alapelveket arra nézve, hol van helye a várositásnak:

1. ha monopolisztikus jellegű üzemekről van szó ;

2. azokban az üzemekben, amelyek kizárólag a fővárosnak, mint hatóságnak, szükségletét elégítik ki és

3. hu. a közönség uzsoraszerű, kizsákmányolásának jelenségei forognak fenn. Ezt a megállapítást nyugodtan aláírhatják mindazok, akik aggodalommal nézték éveken át, hogy a főváros nemcsak a nagy közműveket mu- nicipálja, hanem sorra létesíti a saját ipari üzemeket, könyvkötészetet, irógépjavitó-műhelyt, kertészeti telepet és már-már attól tartottak, hogy a bölcsőtől a koporsóig mindennek a gyártását házi kezelésbe veszi, nagy kárára az ipar és kereskedelem szabadságának. A műszerüzem botrányának megvolt az a jó oldala, hogy végre meghozta a tisztázását annak, meddig terjedhet a főváros kommunalizáló érdeke, anélkül, hogy az ipar jogos magánérdekeibe ütköznék. A műszerüzem is csak ott követte el a helyrehozhatatlan hibát, hogy állandóan eszközölt eladásokat magánosok részére is és ezzel odáig fajult, hogy városi intézmény létére beállt a magánkereskedelem konkurrensének. Vázsonyi, aki mindig a kommunalizáló politika apostola volt a városházán s aki legutóbb is, mint élete müvét, állította oda az eddigi nagy közüzem-megváltásokat, nyíltan kimondta az igazságot a közgyűlésen a fővárosról, hogy »egészséges gyermek, csak a nevelése rossz«. Legfőbb ideje volt, hogy Vázsonyi, a kommunizáló politika apja, a fenti szigorú nevelési paragrafusokkal ráncbaszedje rakoncátlankodó szülöttjét.

*

A főváros épitőberuházásairól

is beszámolt Bárczy a közgyűlésen. Ez meg Polónyi interpellációjának volt a haszna. Bárczynak alkalma nyílt arra, hogy egyetlen pregnáns érvvel torkára forrassza a szót azoknak, aki< a fővárosnak a múltban keresztülvitt nagy épitoberuházásait hibáztatták. Azt mondta Bárczy: »ha az építkezések, amelyeket a háború előtt olcsó pénzen hajtottak végre, elmaradtak volna, mily drága pénzen s valószinűleg mennyivel drágább építési költségen lettek volna ezután végrehajthatók ; csak azért kár, amit nem csináltak meg.« Örömmel osztozunk Bárczynak ebben a felfogásában és reméljük, hogy a háború után is' hasonló stílben fogja tovább folytatni beruházó politikáját s megvalósítja a még hátralévő nagy városgazdasági és szociális hasznú épitőberuházások terveit. A közgyűlés viharosan tapsolt, mikor beruházó politikáját megindokolta és külön akkor is, mikor kiemelte, hogy a főváros a beruházások által az építőipar tevékenységét és közvetve az ipari és kereskedelmi élet vérkeringését jótékonyan befolyásolta. Ha a háború után, amikor a több mint két éve pangó épilőiparágaknak, de az egész ipari életnek is különösen nagy szüksége lesz arra, hogy a főváros nagy beruházások munkáival támogassa, szintén ezek az intenciók fogják vezetni a polgármester urat, úgy még melegebben fogunk tapsolni neki.

Báró Kürthy Lajos

nyilatkozik a „Független Budapest“ olvasóinak a főváros élelmezéséről.

(Külön alosztály Budapest élelmezési ügyei számára. — Az élelmezési diktatúra és a főváros hatásköri viszonya. — Az élelmiszerelosztás rendezése. — A jövő kilátásai.)

Magyarországnak ma kétségkívül báró Kürthy Lajos, a közélelmezés uj országos intézője a legaktuálisabb embere. A közvélemény ugyan nem téveszti szem elől, hogy mily viszonyok között és mily stádiumban a háborús közélelmezésnek vette át nehéz szerepét és tisztában van azzal is, hogy az élelmezési bajok radikális megszüntetéséhez szükséges, valóban korlátlan ren delkezési joga a »diktátornak« sem lesz. A közönség mindazonáltal rendkívül nagy érdeklődéssel néz meginduló munkássága felé és különösen Budapestnek élelmi mizériáktól meggyötrött népe várja kíváncsian, hogy az uj vezető működése meghozza-e számára a jobb helyzetet, a mostani bajok és nehézségek orvoslását.

Báró Kürthy Lajos szives volt fogadni a Független Budapest munkatársát. Felvilágosítást kértünk arra nézve, hogy az élelmezési diktatúrának mily szerepe lesz a főváros közélelmezésében és hogy ennek megjavulását miképen gondolja elősegíteni. Lapunk számára adott nyilatkozatát a következőkben közöljük:

— Az a tervem, hogy Budapest és Fiume számára a három minisztérium — nevezetesen a belügyi, kereskedelmi és földmívelésügyi minisztérium — rendelkezésre álló osztályainak statusából egy külön alosztály szerveztessék, amely kizárólag e két város élelmezési ügyeit intézze az ezek speciális viszonyai által megkívánt különleges gondossággal és figyelemmel.

— A főváros a közélelmezési hivatalnak teljesen alá lesz rendelve épp úgy, mint az ország bármely törvényhatósága. Az erről szóló rendelet, mely az uj hivatal hatáskörét mindenben precizirozza, a legközelebbi napokban fog megjelenni.

— Természetesen magam is különösen elmélyülve foglalkozom a főváros közélelmezési viszonyainak tanulmányozásával, mert azt akarom, hogy a létesítendő fővárosi alosztály a bajok elevenére tapinthasson, értve ezalatt azokat a sajátszerű bajokat, amelyek a fővárosban forognak fenn. A fővárosi alosztály szervezését már megkezdtem és elsősorban Bárczy polgár- mester úrral léptem érintkezésbe. A fővárossal együttesen, karöltve akarok működni és remélem, hogy az ügy érdekében szükséges összhang mihamar meg fog teremtődni. A felállítandó közélelmezési tanácsba a főváros képviselői is meg fognak hivatni. Hogy kik nyernek meghívást, azt a miniszterelnök ur fogja eldönteni előterjesztésem alapján. A közélelmezési tanács megalakulásáról szóló rendelet egyébként egy-két héten belül szintén publikáltaim fog.

— Ingeren ciánk lesz a fővárosi élelmiszer - kiosztásra is. A zsirjegyek behozatala és a zsir-