Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-19 / 29. szám

Független Budapest 3 Katonák a városházán. Egyenruhák a közgazdasági ügyosztályban. — A városi hivatalokban eddig nem dolgoztak kato­nák. Az egyenruha nem került oda az íróasztal mellé, most pedig a Vita Emil dr. tanácsnok közgazdasági ügyosztályának előszobájában tolongnak a katonák, mindegyik a beosztását várja. Képviselve van minden fegyvernem, az infanterista épen úgy, mint a tüzér, vagy a vadász. Nem ritka a vitézségi érdem sem, itt egy nagy ezüst csillog, amott pedig egy bronzra süt rá a nap sugára. A katonák parancsnoka : Plaszkie- vicz főhadnagy is végigjárta már a harctereket, volt északon és délen, a mellén szignum laudisz, de azért itt a hivatalban is épen úgy megállja a helyét, mint a Doberdón, vagy a Styr mellett. Benn a hivatalban Bodrog fogalmazó szobájában dolgoznak a katonák. Sárgapertlis önkéntesek és eugszfürerek ülnek az asztalok mellett és iktatnak, kiadnak, meg kopognak a gépen. Egyik kézbesitő- iveket hord széjjel, a másik rubrikákat vonalaz, a munka serényen halad és Vita tanácsnok nagyon megVan elégedve a katonákkal és a munkájukkal. Vala-- mennyi katona segédszolgálatos és valamennyit a katonai parancsnokság vezényelte a városhoz, hogy az ügyosz- tálynak segítsenek a fémrekvirálás nagy munkájánál. A katonák egy része benn dolgozik az ügyosztály­ban, egy másik része pedig kimegy az egyes kerüle­tekben felállított kirendeltségekhez, ahol segíteni fog­nak a beszolgáltatott fémek lemérésében, csomagolá- ' sában és az elszállításában. A nagy munkát ugyanis az ügyosztály nem tudta volna egyedül elvégezni, ezért rendelték ki ide a közel ötven segédszolgálatos katonát. A katonáknak persze nagyon jó dolguk van és mindegyik boldog, hogy másfél hónapra a városhoz jöhettek. A beosztásuk igen kényelmes. Egyik napon egyfolytában két óráig vannak a hivatalban, a másik napon pedig délig vannak benn és délután újra el­jönnek, amikor is hat vagy hét óráig ülnek az Író­asztalok mellett. Az ügyosztályban nagyon megsze­rették a jóképű gyerekeket, akik sok érdekes dolgot tudnak elmesélni azokból az időkből is, amikor még nem ültek az íróasztal mellett, ellenben lift helyett gyalog jártak a kiásott árkokban és rakták egymás­után a Manlicherekbe azokat a kis rézkapszlikat, amilyenek a rekvirálandó mozsarakból meg függöny­tartó karnisokból készülnek. A közönséggel szemben a katonák udvariasak, előzékenyek, viszont azonban a fegyelem igen nagy náluk és csak az tűnik fel az első pillanatban, hogy a katona ha feláll és mond valamit, azt nem mondja, hanem jelenti és feszesen haptákban áll mindaddig, amig a mondókáját be nem fejezte. Egy kicsikét olyan furcsa: haptákban álló jelentést látni és hallani a városházán . . . A katonák augusztus végéig maradnak a város­házán, azután újra a régi beosztásukba mennek vissza. Г¥ТГтГТ1ПГГ1----ТГГП|ПГП|ШГЩЩП|"|^^»|11 I— Sp ekuláció a Közúti megváltására. A tőzsdén az utóbbi napokban egészen komo­lyan kolporfálják azt a hirt, hogy a Közúti megváltására vonatkozólag a városházán meg­történt a döntés. A hir hatása alatt a Közúti árfolyama egyre fölfelé megy, sőt vannak olyanok is, akik az uj fővárosi kölcsönnel is kapcsolatba hozzák a Közúti vasút megváltásának ügyét. Nincs módunkban abszolút bizonyosságot szerezni arról, vájjon e híreszteléseknek mi az alapjuk, azt azonban minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a Közúti megváltására vonatkozólag még nem történt döntés. Hivat­kozunk ebben az ügyben a polgármester hiva­talos közlésére, amelyben kijelentette, hogy a Közúti ügyében csupán számítások történtek, egyébb semmi. De a tőzsde reménykedéseivel szemben meg kell állapítanunk azt is, hogy a Közúti ügyében csak a közgyűlés dönthet, a közgyűlés pedig még nem ismeri a Közúti fel­tételeit, nem ismeri a főváros kiküldötteinek számításait, sőt még elvileg sem nyilatkozott a megváltás kérdésében. A tőzsde tehát, amikor a Közúti vasút részvényeit favorizálja, nem épit biztos alapra ; az egész árfelhajtás nem más, mint a megváltásra való spekuláció. Beavatottnak látszó emberek mint biztos nyereséggel kecsegtető papirost ajánlják ügy­feleiknek a Közúti-részvényt, sőt annak kolpor­tázsától sem riadnak vissza, hogy hírük a leg­biztosabb városházi forrásból származik. Ezen a hiren persze kapva-kap mindenki, különösen ha olyan ember mondja, aki a beavatottság lát­szatát tudja kelteni. Azt hisszük, a főváros intéző körei nem maradhatnak tétlenül az ilyen hiresztelésekkel szemben s a tőzsdejáték meg­fékezésére és az ilyen hírek terjesztésének meg­akadályozására hivatalos közlést kell kiadniok. A gázgyári alkalmazottak nyug- bérszabályzata. — A törvénytelen gyermekek helyzete. — A legutolsó közgyűlésen érdekes vitára adott alkal­mat a gázgyári munkások nyugbérszabályzatának egyik rendelkezése. A gázművek igazgatója liberális felfogá­sát akarta érvényre juttatni akkor, amikor azt a ren­delkezést vette be a szabályzatba, hogy rendkívül méltánylást érdemlő esetekben a női alkalmazott árvá­jának az ellátásánál a tanács a törvényes származás igazolásától eltekinthet. A szociálpolitikai bizottság ezt a rendelkezést kevésnek tartotta és a törvényes szár­mazású gyermekeknek egyforma jogigényt kívánt bizto­sítani ellátásuk tekintetében a törvényes származású gyermekek ellátásával. A szociálpolitikai bizottság javaslata a tanács elé kerülvén, már ott nagy vitára adott alkalmat, de végül a tanács mégis a szociál­politikai bizottság álláspontjára helyezkedett, de a tanács ezen határozata ellen Búzáik János dr. az illetékes világítási ügyosztály tanácsnoka a közgyűlé­sen különvéleményt jelentett be és kérte az eredeti rendelkezés fentartását. így azután ebben a kérdésben a közgyűlésen is nagyobb vita keletkezett, de a köz­gyűlés többsége az eredeti javaslatot tette magáévá, amely szerint csak rendkívül méltánylást érdemlő esetben kaphat a törvénytelen gyermek ellátást. Kétségtelen, hogy ma már kissé nehéz arra az álláspontra helyezkedni, hogy törvényes és törvényte­len származású gyermekek között ilyen tekintetben különbséget tegyünk, mivel azonban, sajnos, egész jogrendünk még a régi alapokon nyugszik, egyszerre nagyobb ugrást nem igen lehet tenni. A gázművek kezdeményezése e tekintetben csak dicséretet érdemel, természetesen még nagyobb vívmánynak kellene tekin­teni, ha a szociálpolitikai bizottság sokkal liberálisabb javaslata keresztülvihető volna, de ha az felsőbb jóváhagyásra nem számíthat, meg kell elégedni ezzel a kezdeményezéssel is. Ez egyelőre annál is inkább kielégítő lehet, mert- ha később nyilvánvalóvá lesz, hogy az illetékes mérvadó tényezők felfogása e tekin­tetben a liberálisabb felfogás felé hajlik, ez a ren­delkezés könnyen módosítható lesz. Eredménynek kell tekintenünk ezt a kezdeményező lépést is, bármily szerény formában jelentkezik is. Hírek a városházáról. * A főváros új törlesztéses kölcsöne. A közgyűlés felhatalmazása alapján a tanács a múlt héten elfogadta a Magyar Általános Hitel­bank, a Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti 'Hazai Első Takarékpénztár és a Magyar Le­számítoló és Pénzváltó Bank együttes ajánlatát 80 millió К névértékű kölcsön felvételére nézve. Ebből a kölcsönből, amely 6°/o kamatozású lesz, 95x/2 Ks kibocsátási árfolyammal, 50 millió К nyilvános aláírásra bocsáttatik és pedig 200, 1 000, 5.000 és 10.000 Ks kötvényes lesznek kibocsátva. Addig is, mig a végleges kötvények elkészülnek, a főváros ideiglenes elismervénye- ket fog kiadni. Remélhető, hogy az aláírásból a főváros minden rétege kiveszi a maga részét. Bárczy István — Buda grófja. A polgármester­nek már sok kitüntetést találtak ki tízéves jubileuma alkalmából. Megtették főrendiházi tagnak, belső titkos tanácsosnak és különböző nagy rendjelek' tulajdono­sának, a legkülönösebb ötlet azonban kissé elkésve érkezik be. Ami, mellesleg megjegyezve, nem is csuda, hiszen Budáról érkezett. E szerint a polgár­mesternek Buda grófjának kell lennie, annál is in­kább, mert ilyen címet ismer a történelem, sőt éppen Buda városbirájál, tehát Bárczy elődjét emelték erre a rangra — hatszáz évvel ezelőtt. Buda grófja László budai biró volt, akit — nem tudni miért — Venczel király elfogatott. Prágába vitette s ott tartotta vagy két évig nehéz fogságban, miközben egy Petermann nevű polgárt ültetett a helyébe, Buda bírói székébe. Két esztendő múlva azonban Venczel király meghalt s halálával kiszabadult a fogságból László biró. Csáky seregével érkezett meg Buda alá, de a kapukat zárva találta, mert Petermann rettegett a haragjától. László­nak azonban sok hive volt, az egyik lopva be is bo­csátotta, amire Petermann egy szál ingben szökött meg Budáról. László beleült a polgármesteri, iltetve a bírói székbe s első dolga az volt, hogy Hermann és Martin városi tanácsnokokat, akik Petermann pártjára állottak, ló farkhoz köttette s halálra hurcol- tatta. Aztán nyugottan elégette a csontjaikat s lefog­lalta a vagyonukat. Nagyrésze volt abban a budai bírónak, hzgy Róbert Károlyt királlyá választották, a király aztán hálából Buda grófja címet adományozta neki. Comes Budensis — ezt a címet kérik a budaiak Bárczynak, de a két tanácsnokot, akiket a lófarkhoz köttet, nagylelkűen elengedik neki. A Népopera részvénytársaság óvadéka. A Független Budapest hirt adott már arról, hogy az a konzorcium, amely a múlt évben a Népoperát ki akarta bérelni, de ettől a szándékától később visszalépett, az óvadékul letett 73.000 K-nak a visszautalását kérte. Mielőtt a tanács ebben a kérdésben véglegesen hatá­rozott volna, előbb a jogügyi bizottság véleményét is meg akarta hallgatni. Ez megtörténvén, a tanács úgy határozott, hogy az óvadékot a konzorcium megbízott­jának a kezéhez kiutalja. Ezzel azután ennek az ügy­nek az aktái is végleg lezárultak. A főváros uj jövedelmei. A legutóbbi köz­gyűlésen Kassai Ferenc és Stern Sándor indítványának a tárgyalásával kapcsolatban szóba kerültek a főváros uj jövedelmi forrásai. A polgármester kijelentette, hogy ezekről tényleg sürgősen kell gondoskodni, de előbb meg kell várni az állami adók letárgyalását, hogy a pénzügyminiszternek a városokkal szemben elfoglalt álláspontját megismerjék, másrészt pedig meg kell várni a jövő szükségletek összeállítását, hogy tisztában legyenek azzal, hogy milyen mérvben van szükség uj jövedelmi források nyitására. A terv az, hogy kora ősszel, talán még szeptember­ben vagy októberben tárgyalni fognak az összes számbavehető jövedelmi forrásokról és pedig uj adók­ról, a villamos áram és a légszesz árának a felemelé­séről, a közlekedési eszközök megadóztatásáról, de szó lesz arról is, hogy revízió alá vegyék a főváros által szedett összes díjakat és illetékeket is. Addigra való­színűleg ismeretes lesz a pénzügyminiszternek a váro­sokkal szemben elfoglalt álláspontja is és igy mind­ezen kérdések együttes és egységes tárgyalása előre­láthatólag azzal az eredménnyel fog járni, hogy a főváros pénzügyi egyensúlya ismét hosszabb időre biztosítva lesz. A kémények Összeírása. A tanács rendelete alap­ján az elöljáróságok felhívták a kerületi kéményseprő - mestéreket, hogy készítsenek részletes kimutatást az összes házak kéményeiről, osztályairól, söprésük ide­jéről, a tűzhelyekről, kályhákról s egyéb mellék­munkálatokról és azt kívánták, hogy e részletes s több mint száz rovatot tartalmazó kimutatást a sor­seprést igazoló munkakönyvükbe is vezessék be. Adtak pedig e munkára 30 napi határidőt. A kéményseprő­mesterek e rendelkezés ellen fölszólaltak s arra hivat­koznak, hogy ennyi idő alatt nem tudják a feladatot teljesíteni. Ha a székesfővárosnak — érveltek — olyan nagy szüksége van a kémények s egyéb tüz- fejlesztő és füstvezető készülékek'felvételére, készíttesse el műszaki közegeivel maga. A kéményseprők felebbe- zése legközelebb a tanács elé kerül. /1/мПГИ D kötvénVek а I eg előny ö­JflU//ItßiКsebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréses­lopás elleni, üveg-, jég-és állatbiztosításoknál. ffűncÁBjg Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, 1/7/. kerület, Károly-körút 3. szám Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom