Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-10 / 19. szám
Független Budapest 3 NAGY BUDAPEST A „FÜGGETLEN BUDAPEST“ ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Géley Józseí, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Saígó Ignác, Serényi Gusztáv, Schwét Henrik, Torna Szilárd, Vérből Ármin, Zólyomi Dezső Idegenforgalmi szövetkezés.- A főváros szerepe. — Illetékes helyről ebben az aktuális kérdésben a „Független Budapest'1 a következő sorokat kapta : Ami után béke idején hiába vágyakoztunk, а/t most a háború, meghozta számunkra: oly nemzetközi kapcsolatot, melyben idegenforgalmi érdekeink kellő méltánylásra találhatnak. A katonai vonatkozások Németország, Ausztria és Magyarország között, a háborúban a közlekedésügy terén szerzett tapasztalatok elég közelfekvővé tették azt a gondolatot, hogy a három ország forgalmi viszonyaiban közérdekből bizonyos egységet lebet létesíteni. Hoz zájárult ehez annak a felismerése is, hogy a három országot a béke helyreállta után is jó ideig kerülni fogják azok a külföldiek, akik az idegenforgalmat lehetővé tették: angolok, amerikaiak, franciák, stb. Mindezek a meggondolások arra a konklu zióra vezettek, hogy az idegenforgalom ilyen előrelátható csökkenésének meggátlása érdeké ben a központi hatalmak országai és a szövet séges Bulgária meg Törökország kölcsönös idegenforgalmi lehetőségeinek intenzivebb kihasználására van szükség. Ahogy a háborút ezeknek az országoknak a fegyveres ereje folytatja az entente haderejével szemben, úgy ezek gazdasági ereje fog bennünket kölcsönösen megvédeni a kiéheztetési politika, és ezek idegenforgalmi kapcsolata a bekövetkezendő boj kotta! szemben. Ebből a nagyszabású idegenforgalmi programúiból egy nagyon fontos előkészítő momentum mar a megalakulás stádiumához jutott el. Az április hónap végén Bécsben ösz- szeiilt. értekezlet, melyen Németországot idegenforgalmi egyesületeinek szövetsége nevében többek között (rontani elnök és Schumacher igazgató, az osztrák szövetséget dr. Koffler innsbrucki képviselő, a magyar kormányt dr. Kampis János belügyminisztériumi osztály- tanácsos és Ősik Imre földművelésügyi miniszteri tanácsos, a székesfővárost dr. Vita Emil tanácsnok, a magyar király i államvasutakat Olsavszky főfelügyelő és dr. (nil titkár képviselték, a kölcsönös idegenforgalmi propaganda folytatása érdekében, minden jogi forma mellőzésével szabad szövetkezés létesítéséi határozták el, illetőleg javasolják kiküldőiknek. Ennek vezérlő gondolata az, hogy a jogok gyakorlásában, az érdekek védelmében és a terhek viselésében a három ország között teljes paritás és harmónia jöjjön létre, mely célt szerencsésen támogatja az a szervezet, amelyet a szövetkezés számára kontempIáinak s az a működési terv, melyet megalakitói eléje tűznek. A német és osztrák országos központok már végleg elhatározták a szövetkezést, a magyarok a kormány intézkedését kell, hogy megvárják, amely a vonatkozó kérdések intézésére valószínűleg egy országos idegenforgalmi központot fog létesíteni. Mihelyt ezt elhatározzák s remélhetőleg hamar hallunk róla, a munkába mi is teljesen belekapcsolódunk. Ideiglenesen, felkérés folytán, a fővárosi tanács közgazdasági osztálya érintkezik' magyar részről a német és osztrák központok'I \ cl I . A dunai forgalom. — A kereskedelmi kikötő kérdéso — Egyik legaktuálisabb kérdés mostanában a dunai forgalomnak gazdasági szempontból való kihasználása, amely kérdésiéi lapunk vezetőhelyén is foglalkozunk. Budapestet központi fekvése egyenesen predesztinálja arra, hogy a Balkánról a nyugat felé irányuló forgalom itt összpontosuljon. Budapestnek' ezt a fontos szereltét külföldön, különösen a németek', már régebben felismerték és ezzel a kérdéssel foglalkoztak is. Ez a kérdés tehát nem uj. A fővárost nem lehet megvádolni azzal, hogy a maga jogos érdekeit nem iparkodik érvényre juttatni. Az и. n. .Beyembu-ry-i konferencián», amely a polgármester elnöklete alatt ülésezett, a magyarországi érdekeltek megtárgyallak ezt a fontos közgazdasági kérdést és egyhangúlag szükségesnek tartották a Duna-konferencia» : összehívását, amelyen a magyarországi érdek képviseleteken kívül ennek a konferenciának a kezdeményezője a regensburgi polgármester is ! valószínűleg jelen lesz. Ez az ügy tehát előkészítés alatt van és remélhetőleg a buda- j pesti érdekeket a bécsi- túlzott kívánságokkal szemben kellőképen meg lehet védeni. Ez a kérdés különben felszínre fogja hozni az ipari és kereskedelmi kikötő mielőbbi létesítésének a szükségességét is, mert éneikül a dunai forgalom irányítása nem képzelhető el. Az erre vonatkozó terveket a tanács készíti elő, de előbb a kereskedelmi miniszter döntését keli megvárni. A nyolcak, a kritikusok. — Rege a vöröshagymáról. — A csonka tizes élelmező bizottság legutóbbi ülésen dicsőséget zengedezett önmagának'. Majdnem, hogy a maguk részére követelték' az érdemet, hogy Budapesten nem koplalnak az emberek. Nem követjük a tizes bizottságot erre az írtra, mert az a véleményünk, hogy a bizottság nem igen sokat jelentett aj főváros közélelmezésében, ellenben annál több -t az ezeresztendős magyar föld, amely igazán, hűségesen gondoskodott nemcsak rólunk, hanem szövetségeseinkről is. Nem szabad elfe ledkezniink a közélelmezési ügyosztályról sem, amelynek érdemét már akkor elismertük, amikor divat volt az ügyosztályt szidni s amikor fél ben maradt ólelmiszerspekuláns Eolkusházyn töltötte ki a bosszúját. Azt konstatálnunk kell. hogy a főváros ellátása aránylag a legjobb a városok között, ideszámítva nemcsak a német (és osztrák, hanem a magyar városokat is. Most, amikor egyre többen és többén lesznek, akik a háború alatt tapasztalást szerezhettek maguk nak más városok élelmezéséről is, általánosan kezdik már látni, hogy a főváros élelmiszerellá tasa mégsem volt olyan rossz, mint amilyen nek sokan — népszerüséghajhászásból :—7 hir (leitek, t gy hisszük', hogy ezek nemcsak igaz sagtalan, hanem fölötte hazafiatlan dolgot is cselekedtek, amikor apró bajokat mesterségesen föHujtak, amikor országos veszedelmet kürtőitek világgá, holott legföljebb ideiglenes zavarról volt szó. Emlékezzünk csak vissza: Folkusházy tanácsnok fejét követelték a lármázok, még pedig — mini kiderült — minden ok nélkül, ellenben alkalmat adtak az entente sajtójának arra, hogy valótlan híreket közöljenek Budapest s általában Magyar ország élelmezéséről. S ez a tendencia meg most sem szűnt meg egészen. A múlt héten a főváros rothadt hagymájáról szólt a köteles «szenzáció», a rothadt hagymáról, amelyről kiderült, hogy azért .van szaga, mert csírázik s azért csírázik, mert tavasz van. Akár Föl - kusházyról, akár Márkus Jenőről van szó; mégsem lehet követelni a fővárostól, hogy rendelje el, hogy a hagyma ne csírázzék ki i a vasszal. Hírek a városházáról. * * * A szappankérdés rendezése. Jó későn jutott eszébe a fővárosnak, hogy a szappan- kérdés rendezéséi megsürgesse. Az igaz, hogy jobb későn, mint soha s éppen ezért csak helyeslőén lehet tudomásul venni a fővárosnak • lázi az akcióját, hogy a kormánynál a szappan árának maximálását s minőségének megállapítását szorgalmazza. A tanács ahoz a föl terjesztéshez, melyet a kormányhoz küldött, mellékelte Rőzsényi Iván vegyészeti intézeti igazgató s Szabó Ferenc vásárigazgató' javaslatait s remélhető, hogy a kormány ezen az alapon fogja a szappan árát és minőségét az egész országra kiterjedően megállapítani. A közönség éppen másfél esztendeje várja ezt az intézkedést: olyan idő ez, amely valóban a legszebb türelemről tesz tanúságot. A gyártelkek eladásának uj rendje. Harrer tanácsnok javaslatát most már letárgyalta a közgazdasági s a jogügyi bizottság is, nincs már tehát semmi akadálya annak, hogy a közgyűlés elé kerüljön. Mindezek ellenére még nem bizonyos, hogy a javaslattal fog-e foglalkozni a legközelebbi közgyűlés, mert van olyan álláspont is, hogy a javaslatot .csak az utolsó közgyűlésre vigyék be. Harrer tanácsnoknak nem ez a véleménye. 0 a legközelebbi közgyűléssel szeretné letárgyalni a javaslatot, inéi/ pedi// kapcsolatosan több konkrét esd tel, hogy a közgyűlés gyakorin! ban is lássa a javaslat elfogadásának hatását és kő vetkez,menyeit. Rózsavölgyi Gyula és Almády Géza kitüntetése. A főváros 0 két érdemes, nyugdíjba vonult főtisztviselőjónek udvari tanácsossá történt kinevezése a főváros társadalmának minden rétegében — de különösen a városházán - osztatlanul jóleső megelégedést keltett. A «Független Budapest» hasábjai sokszor dicsérték úgy Rózsa völgyi Gyula, mint A! mád у Géza. jelentős érdemeit ős így csak természetes, hogy amikor egy emberöltőn át becsülettel teljesített közérdekű munkásságuk után feléjük su gárzik a királyi kegy, az örvendők sorában (ott vagyunk mi is, kik közvetlen-közeiből ismertük és dicsértük fáradhatatlan tevékenységüket. Ж Hirdetmény. HP Ezennel közhírré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium ellenőrző közegei a Magy Kir. Szab. Osztály sorsjáték (XXXVI. sorsjáték) I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főárusitóknak árusítás végett kiadattak. Az I. osztály húzása 1916. május hó 24. és 25-én tartatik meg. A húzások a Magyar királyi Lottójövedéki Igazgatóság, mint állami ellenőrző hatóság, és királyi közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek, a huzási teremben. Sorsjegyek a Magy Kir. Szab. Osztálysorsjáték valamennyi árusítóinál kaphatók. . Kir. Tolnai/. Hazay. Budapest, 1910. évi május hó 3-án. Magy Szab. Osztálysorsjáték Igazgatósága.
