Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-10 / 19. szám
4 Független Budapest Arról értesülünk Jvülönben, liogjy dz a kel kitüntetés bevezetője a tömeges kitüntetéseknek, melyekkel a városháza tisztviselőinek háboríts érdemeit fogják honorálni. Kenyér jegyek kiosztása a nyári időben. A kenyér jegyeket a fővárosban nagyrészt a tanszemélyzet tagjai osztják ki. Minthogy a kenyérjegveket a nyári szünidő alatt is ki kell osztani, gondoskodni kell arról, hogy a nyáron is minden fennakadás nélkül megtörténjék a szétosztás. Nem volna méltányos ezért a tanítókat arra kényszeríteni, hogy azok, akik szabadságukat vidéken töltik, a kenyérjegyek kiosztásának az idejére visszajöjjenek a fővárosba., inkább az a megoldási mód mutatkozik célszerűnek, hogy a nyári szünidő alatt itt tartózkodó tanítók önként vállalkozzanak erre, Na az önként jelentkezők, nem volnának elegendő számban, a kenyérjegyek kiosztását kellene a mostani két nap helyett több napra kitolni. Valószínűleg akad elég jelentkező annál in inkább, mert a kenyér jegyek kiosztásával foglalkozók ezért naponkint külön díjazásban is részesülnek. Vigalmi adó. A színházak, mulatók és mozik megadóztatására vonatkozó javaslat a pénzügyi osztályban nagyjában már elkészült úgy, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy ezzel a kérdéssel a közgyűlés még a íiyári szünet előtt foglalkozzék. Valószínű, hogy ja nyári szünet előtt az utolsó közgyűlésen kerül tárgyalásra. A kávéházi terraszok. A közmunkák tanácsa erélyesen állást foglalt az ellen, hogy egyes kávéházak a szabályrendeletben megengedett területnél nagyobb szélességet foglaljanak el a járdából. A tanács fel is hívta a kerületi elöljáróságok figyelmét, hogy a járdafoglalási engedélyek kiadásánál szigorúan alkalmazkodjanak a szabályrendelet rendelkezéseihez. Ennek folyo mányaképen most egyes nagyobb kávéházak, amelyek már évek óta nagyobb szélességben foglalják le a járdát, azzal a kérelemmel fordultak a tanácshoz, hogy az eddig elfoglalt területet továbbra is elfoglalhassák. A tanács a kávésoknak ezt a kérelmét méltányosnak találta és átirt a közmunkák tanácsához, hogy tegye újabb megfontolás tárgyává az eddig elfoglalt járdaterületeknek ilyen módon való átengedését. A tanács különösen a mostani viszonyok között tartja indokoltnak a kérelmet, amikor sok családnak nem lesz módjában a fővárosból eltávozni és igy azok, akiket foglalkozásuk ide köt, legalább a kávéházak előrti forraszon élvezhetik a füstös, — de szabad levegőt. PÉNZ ÉS HITEL Pénzügyi hadviselésünk. I. A hadviselés legfontosabb segédeszköze tudvalevőleg a pénz. Az az állam, amely pénz ügyileg kellően felkészülve indul a háborúba, félig-meddig már előre biztosította magának a győzelmes hadjáratot. A pénz mellett azonban a meglevő javak mennyisége és a nyerstermények megfelelő feldolgozása is a pénzügyi hadviselés legfontosabb tényezőinek egyike. Háború esetén ugyanis nemcsak katonai, hanem gazdasági mozgósítás is folyik. Ez a háború beigazolta, hogy a kulturnemze- tek egyes intézményeinek olyanoknak kell lenniük, hogy polgáraiknak nemcsak az állami és gazdasági élet zavartalan folyamában, hanem a nemzeti és egyéni lét válságos pillanataiban is bizonyságot és oltalmat nyújtsanak. békeállapot berendezkedéseinek és szervezeteinek fejlődőképeseknek kell lenniük, hogy belőlük nagyobb megerőltetés, erősebb rázkód tatás nélkül kialakulhasson a háborús szervezet. A magyar és osztrák monarchia évek hosszú sora óta igyekezett a legkonszolidáltabb gazdasági helyzetet teremteni, mert állandóan Oamokles kardja gyanánt függött fejünk fölött и háború. Jól tudta mindkét kormány pénzügyminisztere, hogy az államháztartás rendezettsége, az adandóiéi szilárdsága és a kormány helyes pénzügyi politikája csaknem olyan fontos tényezői az ország háborús készültségének, mint a fegyverek ereje. Ezért az a törekvés kíséri cselekedeteiket, hogy szerény anyagi erőnkhöz képest, minden lehetőt elkövessünk arra, hogy ha ellenségeink reánk törnek, a támadás pénzügyileg készületlenül ne érjen bennünket. Ez az oka annak, hogy .Magyarország és Ausztria kibírta a háborús, kölcsön nélkül három hónapig, e a világháborúnak csak a harmadik hónapjában fordult a két ország pénzügyminisztere^ a két nemzethez hadi kölcsönért. A habom első három hónapjában tehát a magyar és osztrák monarchia a meglévő pénztári készletekből, továbbá a jegybanktól felvett tüggőkölcsönből fedezte a mozgósítással és a csapatok elszállításával járó költségeket, amely átmeneti kölcsönöket már az első magyar és osztrák hadikölcsönökből visszafizettek. Az első három magyar és osztrák hadi- kölesön eredményei a monarchia pénzügyi történetének legfényesebb lapjaira tartoznak. Ha- di kő leső nein к együttvéve, de külön-külön is az egész világ bámulatát vívták ki, s ezekkel a kölcsönmüveletekkel beigazoltuk, hogy gazdaságilag éppen úgy kibírtuk a háborút, mint ahogy nem csalatkoztunk katonáink erejében sem. A három -hadikélesönre Ausztria és Magyarországban — az alábbi összeállítás szerint — ugyanis 13 milliárd koronán felüli összeg jött össze. Az egyes kölcsönök számszerű adatai ezt a táblázatot adják: Magyar Osztrák miliő koronában 1. hadi kölcsön.........................................1170 2135 П « « 1120 2:188 Hl- * « .....................................1920 z206 Ös szesen . 42 L0 9129 Közgazdasági hirek * * * Fonciere Pesti Biztosító-Intézet múlt héhéten tartotta meg Kiléni/i Hugó miniszteri Tanácsos elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. Napirend előtt az elnök meleg szavakkal emlékezett meg Sarbó Leó elhunytéról. Ezután bemutatták az 1915. évre vonatkozó üzletje- lentést, mely szerint a lefolyt üzletévben az elemi ágazatban 14,241.827 К 63 f., az életágazatban 6,505.730 E 67 f. dij- és illeték- bevételt értek el, míg a tartalékok 3,006.679 К 86 f. gyarapodást mutatnak és 50,400.486 К 64 í-re emelkedtek. Megfelelő leírások után 602.057 К 78 f. tiszta nyereség maradt, amelyből 8o/o, azaz 16 korona osztalékot fizetnek ki a részvényeseknek. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésén Hibára Mórt, az intézet ügyvezető-igazgatóját vezérigazgatóvá, dr. Mendl Arthurt és Temesváry Imrét, helyettes igazgatókat pedig igazgatókká nevezték ki. WAz „Atlantic a“ Tengerhajózási R.-T. igazgatósága a múlt héten megtartott ülésében állapította meg az 1915. üzletévre vonatkozó zárszámadásait. A különböző költségek, biztosítási dijak, háborús segélyek stb. fedezése után fenmaradó 330.715 Ív 85 fillér nyereségből részvényenkint 10 korona, vagyis 5<Vo osztalék kifizetését fogja az igazgatóság a május 21 napjára kitűzött közgyűlésnek javasolni. Ganz-Danubius nyeresége és osztaléka. A Ganz és Társa—Danubius gép-, vaggon- és hajógyár rt. igazgatóságának e héten megtartott ülésében bemutatott 1915. évi zárószámadása 2,900.423 К 80 f. bruttó-nyereséggel zárul, amelyből az értékcsökkenési tartaléknak 1,227.636 K-val való javadalmazása és a tavalyi nyereségáthozat hozzászámitása után 2 millió 010.138 К 02 f áll a részvényeseknek rendelkezésére. Elhatározták, hogy az igazgatóság a május 20-án megtartandó közgyűlésnek az 1915. évre 120 К osztalék kifizetését fogja javasolni, továbbá indítványozni fogja, hogy az alapszabályszerü jutalék levonása után a tisztviselők nyugdíjalapjainak javadalmazására 100.000 koronát fordítsanak, a fennmaradó 446.859 К 24 fillért pedig uj számlára vigyék át. A I)i’. Lipták és Társa építési és vasipari rt. mérleg megjelent az 1911-ben alapított vállalat: aránylag rövid fennállása alatt amerikai stílusa fejlődésen ment keresztül. Természetesen lmzzájárult a fejlődéshez a háború, amely nagy és hosszabb időre szóló meg rendelésekhez juttatta a gyárat és lehetővé tette, hogy ennek megfelelő berendezéseket i eszközöljön. Hogy mily nagyszabású beruházást végeztek a Lipták-gyárban, bizonyítja, hogy 1913-ban a gépek, felszerelések 5.2 mii hóval, 1914-ben 10.3 millióval s 1915-ben 23.4 millióval szerepelnek a mérlegben. S hasonlóan növekedett a szerzett ingatlanok tér jedelme. 1913-ban 5.2 millió, 1914-ben 6.9 millió, 1915-ben 8.9 millió К értékű ingatlant bir a vállalat. Ezenkívül uj tétellel találkozunk 1915-ben, Bányatelepek címen ugyanis 341.017 К van fölvéve a mérlegben. Az értékpapírok tétele is uj, 510.000 К hadikölcsön címletét mutatja ki. Az adónak tétele 1.2 millióval emelkedett. A 20 milliós részvénytőkéből az 1915. üzletévben csak a régi 5 milliós tőke gyümölcsözött, miután a 15 milliós tőkeemelést 1915. decemberében perfektuálták. A hitelezők tétele újabb 1.3 .milliós emelkedést mutat, ami onnan ered, hogy a fölemelt tőke előzőleg invesztálódott s a további terjeszkedés újabb kölcsöntőkéket követelt. A tiszta nyereség 982.549 K, vagyis a gyümölcsöző 5 milliós részvénymennyiségnek megfelelően a kamatozás 18 százalék. Az osztalék a kormányrendelet értelmében maximális 6 százalék, vagyis 300.000 K. 297.900 К-át tartalékolnak és 298.800 К-át a jövő év számlájára visz nek át. BUDAPESTI LÓVERSENYEK 1916 május 6, 7, 9, 11, 13, 14, 16, 18, 20, 21 és 23-án. Kezdetük mindig délután 3 órakor. Belépti-jegy naponkint: I. oszt. (Passepatout) uraknak ... 10.— К I. „ „ hölgyeknek 6.— „ I. „ „ katonatiszteknek 6.— „ II. „ „ ____ _ .„3.II I. „ „ ___________2 — „ Állóhely a versenypálya közepén —.60 „ Május 14-én a Király-dij napján: Unalmak I. oszt. ___ ... ... ... ... 20 К Hölgyeknek I. oszt. ... ... ... ... ... 10 „ Katonatiszteknek I. oszt. ... ... ... ... 10 „ Egész évre szóló belépti-jegyek 36 napra: (Tavaszszal II nap, nyáron 13 nap, öszezel 12 nap.) Passepartout uraknak ' ... ... ... ... 200 К Passepartout hölgyeknek ... ... ... 100 „ Idénjegy a májusi II napra: (Passepartout) uraknak ... ... ... ... 90 „ (Passepartout) hölgyeknek .............. 40 „ (P assepartout) katonatiszteknek ... ... 40 „ A külön elkerített fogadási helyre (a bookmakerek körébe) belépti-jegy mind а II napra 130 K. — Május 6-tól 14-ig 80 korona, május 16-tól 23-ig 70 korona, napi-jegy 25 korona. Totalisateur az I., II. és III. helyen. Villamos-vasutak egész a helyszínig közlekednek. Frissítő helyek minden osztálynál. Jegyek előre válthatók május 3-tól a Magyar Lovaregylet irodájában: (IV., Semmelweis- utca 17. II. emelet.) MUSCHONG-féle Buziás gyógyfürdő megnyílik május 15-én. Természetes szénsavas forrásairól hires elsőrangú Kitűnő eredményes női bajoknál, vese- és hólyag- bántalmaknál, vérszegénysgnél. Hivatalos rendelőorvos Dr MAHLER GYULA. — Kitűnő diiitás ellátás. — Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság’.
