Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-10 / 19. szám

Független Budapest öt és fé! millió jövedelem felül az üzem maga fedezte a megváltás és az uj gyár építésére fordított kölcsön teljes kamatát és tőketörlesz lését: 3,311.644 koronát. Az 1915. évi része­sedés 190.000 koronával haladja meg az 1914. évit, noha csak maga az annuitás 549.000 Ko­ronával emelkedett. A gázgyár 350 orosz foglyot foglalkoztatott 1915-ben. 50 tisztviselője és 611 munkása vo­nult hadba, ezek helyettesítéséről tehát gon­doskodni kellett. A jelentés beszámol mind­azokról a gondoskodásokról, amelyben a gáz­gyár tisztviselőit és munkásait részesítette; a kimutatást mintaképül lehet odaállítani a köz­üzemek elé. A fogyasztás 1914-hez mérten 9.6o/0-kal növekedett. 91.7-28.900 köbméter gázt adtak le 1915-ben, a városi kezelés első öt évében te­hát a fogyasztás 29 millió köbméterrel, vagyis közel 46o/o-kal emelkedett. A termelés maxi nnuna 400.000 köbméter, már pedig volt nap, _ december 23-a — amikor 396.000 köbmé­tert adtak le, ami alapos ok amellett, hogy a béke legelső évében fogjanak hozzá az óbudai gvár második részének kiépítéséhez. Meg emlékezik a jelentés a nyersanyag drágulásáról is. A gázgyár igazgatósága a moz­gósítás után rögtön gondoskodott mindenfajta nyersanyagról s nem is kell drágítania 1915- ben. Még a kokszot is a habom előtti áron adta. 1916-ra azonban nem tudja garantálni ugyanezt az eredményt s ezért napirendre kell kerülnie a gáz ár revíziójának. A közélelmezés problémái. (Megszűnik a fehér kenyér. — Tojásközponi. A zsir- árak újabb megállapítása.) A népélelmezési bizottság legutóbbi ülésén sok minden kérdés szóba került. Megnyugtató jelentéseket hallottunk a fővárosnak burgonyá­vá], zöldségnemüelőkel való ellátásáról, bizto­sítva van a főváros tűzifa-szükséglete, nincs baj a diiszttel és kenyérrel sem, bár a fehér kenyér sütését nemsokára ismét he foyjak tiltani. Baj van azonban a tojással, amelyet különösen Ausztriából és Németországból is nagvon keresnek, hogy elraktározzák a téli időre. A közélelmezési ügyosztály ennek a haj­nal: a megszüntetésére állami tojásközpont fel­állítását javasolta. A legnagyobb vitát a sertéshús és a zsír- kérdés okozta és a bizottság álláspontja szé­lűm a legfontosabb volna az élőállat arának a maximálása, amit különben már a közgyű­lés is kért. A kormány képviselőinek a ki­jelentése szerint ez a maximálás nagyon sok nehézségbe ütközik és azért előzőleg valószínű­leg más megoldással fognak próbálkozni. A zsír árát mindenesetre újból meg- fogják álla­pítani és pedig úgy, hogy ez az ár alkalmaz­kodjék a mindenkori tényleges viszonyokhoz, vagyis ne legyen hosszú időre megállapított fix ár, hanem a viszonyoknak megfelelőleg vál toztathassák azt. A tárgyalások annyira elhúzódtak, hogy u tej kérdést a bizottság csak a legközelebbi ülé­sén tárgyalhatja. A kolozsvári pástétom. — Ángyán tanár érvei. — A kolozsvári pástétomot valószínűleg már a bizottsági tagok is ismerik. A napilapok is írtak a pástétomról, amely nem egyéb egy­szerű, Ízletes és könnyen emészthető húské­szítménynél, amelynek még az az előnye is megvan, hogy a mai körülmények között olcsó­nak is lehet mondani. A pástétommal pedig most azért foglalkozunk, mert az egész eset élénk világot vet arra: hogyan csinálják ma- a mi kórházaink élelmezését. Kezdjük tehát élőiről. I у у ártó Jenő, a kolozsvári pástétomnak nevezett húskészítmény készítője szegény ember és becsületes ember. A kolozsvári mensa académica vezetője volt, tehát élelmezési szakember. Amikor föltalálta az úgynevezett kolozsvári pástétomot, amely nem egyéb marhahúsból, marhazsigerből és tojásból készített húsnál, azt hitte, hogy min­denki örömmel fogja fogadni, hiszen ma 8 I koronáért olyan vágotthust tud készíteni, amely : a megtömésnél egyetlen grammot sem vészit1 súlyából, tehát olcsóbb mindenfajta húsnál. : Járt itt és járt ott; nyakába vette a várost, a minisztériumokat, elszaladt az orvosokhoz, a kémikusokhoz, az élelmezési szakemberekhez s ha megrendelést nem is kapott valami tulsá i gosan sokat, de azok, akik illetékesek az ilyesmi megállapítására, elismerték, hogy a kolozsvári pástétom jó készítmény. Igyártó egyebet sem : csinált, mint szakvéleményt gyűjtött s ami­kor a kezében volt egy nagy csomó bizonyít- j i vány, fölajánlotta a kolozsvári pástétomot a fővárosi kórházak számára. Szegény Igyártó! Azt hitte, hogy a fő- : város vagy megrendeli a pástétomot vagy nem. A harmadik esetre nem számított: arra, hogy I a jó városi urak még agyon is csapják, mert olyan merész volt, hogy a kórházak kosztjába bele mert avatkozni. A kórházi bizottság leg­utóbbi ülésére olyan előterjesztést készített a közegészségügyi osztály, hogy ne rendeljék meg a kolozsvári pástétomot, mert csak 200 kalóriát tartalmaz, ellenben a kórházi vágott- lms 361-et. Anélkül, hogy kétségbevonnánk ezt a lehetetlen megállapítást, nem lehet helytele­nítenünk az ügyosztály álláspontját. Az ügy- j osztály nem akarta megrendelni a pástétomot, | tehát érvelt ellene. Az ügyosztály most házi- j nyultenyésztőt akar berendezni, tehát nyulat akar etetni a betegekkel, nem pástétomot, Nem bánjuk. De fölállt Ángyán Béla kórház- igazgató ur s azt mondotta, hogy már csak azért se rendeljék meg a kolozsvári pástétomot, mert nyomorériést okoz. Ezért a kijelentéséért legalább is azt ér- | demelné Ángyán ur, hogy életében ne egyék I más húst, mint kórházi vágotthust a maga 361 kalóriájával. Szabad-e nyilvánosan ilyen kije- | lentést tenni egy olyan készítményről, melyet az Országos Кözegészségügyi Tanács jónak talált, amelynek a kémiai vizsgálat igazolta teljes ártalmatlanságát? Nincsen étel, amely ne okozna gyomorégést; nem az ételtől függ | az, hanem a gyomortól. Szabad-e egy ilyen j kijelentéssel tönkretenni, agyoncsapni egy sze- j gény embert, akinek nincsen más bűne, mint ! hogy fölajánlotta a készítményét a kórházak- j nak? Egy szegény embert, akinek kilenc gye- I reke Van otthon! Nagyon megsajnáltam szegény 1 gyártót, | aki a maga tehetetlenségében, a maga nagy szegénységében úgy állott ott ezek után, mint akinek a szájából kiütötték az utolsó, sovány falatot. Voll néhány jóembere, akik vásárol­tak tőle, de Ángyán kórházigazgató ur kijelen­tette, hogy a kolozsvári pástétom gyomorégést okoz, ilyenformán mindenki idegenkedni kez­dett tőle. Magam is csak akkor mértem meg­kóstolni a pástétomot, amikor láttam hires gvo- morspecialisták bizonyítványait, amikor a ké­miai vizsgálat adatait olvastam: valóban csak ekkor tapasztaltam, hogy micsoda igazságta­lanság történt ezzel a szegény emberrel. Ked­vem lett volna megkérdezni: mért nem be­szélnek a kórházi bizottságban az áthelyezések­ről, a betegek kezeléséről, a betegek megvizs­gálásáról s ha akarják az urak, még sok min­den egyébről, inért éppen csak arról, hogy a kolozsvári pástétom gyomorégést okoz? Váj­jon kinek a gyomra égett tőle? Áthelyezték-e mar azóta, természetesen kiváló érdemeire való tekintettel? Szegény Igyártó szájából, meg a kilenc gyéreiméből ki akarták venni a falatot s talán ki is viszik ezzel a rosszindulatú ráfogással, ha nincs mégis egy-két olyan ember, aki nem hiszi el Ángyán tanár ur kijelentését és nem hagy cserben egy becsületes embert. S re­méljük, hogy majd lesznek ilyenek többen is. Nem az Igyártó kedvéért, hanem a többi Igyár- tókért, akik jönnek a maguk tisztességes szán­dékukkal, a maguk becsületes munkájukkal s agyoncsapják őket, mert szegények s nem tudnak védekezni. Talán nem lesz mindig úgy a városházán, hogy a szegény ember mun­káját csak titokban lehet pártfogolni, mert a szegényre,; mint valami keselyük, lesnek azok, akiknek a 361 kálón ás vágotthustól duzzad a gyomruk. H. A propellerközlekedés. — Házi kezelésbe kell venni. — A. dunai helyi közlekedés kérdésének a megoldása mind égetőbbé vált. A leghelyesebb megoldásnak mégis csak az látszik, hogy a főváros vegye a maga kezelésébe ezt a közleke­dést. Akkor, amikor a Duna közgazdasági fon­tosságáról annyi szó esik, a dunai helyi köz­lekedést úgy kell megoldani, hogy ez teljesen beleilleszkedjék a főváros közlekedési politiká­jába, ez pedig máskép nem lehetséges, mint úgy, ha a főváros kezelésében lesz. Igaz, hogy ez nagy beruházással jár, de helyes közlekedési programúi mellett ezek a beruházások is kifizetik magukat. A helyi közlekedés lebonyolítására elégségesek volná­nak kisebb motoros hajók, amelyek körfor­galomban közlekednének; ezekkel egyrészt gyorsabban lehetne lebonyolítani a forgalmat, másrészt a beruházások is kisebbek volnának. Kiadja, a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágh Géza. kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűs-, baleset, a s a szavatosság*-, betöréses- lopáselleni, üveg-, jég- és állat-biztosításoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal is díjajánlattal szívesen szolgál в ffuPGJlRIä в S Általános Biutositó R.-T. igazgatósága S 3 Budapest, VII. her., Károly-körut 3. *sxám. * ■ Telejon : 153—98,2—11, 2-12. Kartellen kívül и és и tártMtdf lcépwiselőgégci Résxvénytöke 6.000,000 korona. | oreság minden résaébeto. Összes biztosítékok 22 millió korona^? mi Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, karwini-, ostraui és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szakokban is szállít: Salamon Jakab és Tsa. szénnatsykere&kedés Budapest, V., Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73—98, 73—99, 156-56, 172 26. , TISZTIT! Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. (lyiijtötelepok a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom