Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-03 / 5. szám
Kilencedik évfolyam. 1914. február 3. 5. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségr pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. a* Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. o* Félévre S korona. Főszerkesztő* Or- SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VSRÁGH GÉZA — ........................ HIMIJUJI Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Vssegrádi-u. 40. •• TELEFON SZÁM: 169 — 38. .e л':ям*ж.з1«аяпн8гаив f Együtt a főváros ellenzéke! Vázsonyi, Szebeny, Springer harcot hirdetnek. A kerületek beosztásáról szóló javaslat, mely az analfabéta oláh vármegyék mögé helyezi Magyarország fővárosát, egyetlen táborba kényszeríti Budapest kommunális ellenzékét. Harci riadók éles szava hangzik : a fővárosnak ezt a lekicsinylését, ezt a porig való megalázását nem szabad tűrnünk! Ha voltak ellentétek a kommunális ellenzék egyes frakciói között, e harci riadóra le kell omlania minden akadálynak, el kell múlnia minden pillanatnyi véleménykülönbségnek, mert itt van a veszedelem, a legnagyobb és a leggyalázatosabb. Megalázták Budapest magyarságát, Budapest kultúráját: — ezt a várost, melynek alkotásaival ország-világ előtt dicsekszenek és hivalkodnak, a legeslegutolsó helyre szorították. Piszkos oláh falvak ablaktalan viskói után következnek csak Budapest ragyogó palotái, az erdélyi havasok szűk ösvényei után Budapest büszke utcái s a vámpírokban, kísérletekben hivő rumuny után — Budapest polgára. E hasábokon alább találja az olvasó Yázsonyi Vilmos, Szebeny Antal és Springer Ferenc nyilatkozatait. Harcot hirdetnek; erős és elszánt harcot azok ellen, akik Budapestet, Magyarország kultúrájának e büszkeségét, a legutolsó helyre kényszeritették. Semmibe sem vették a főváros autonómiáját, de nem voltak tekintettel arra a nagyszerű, páratlan értékre sem, melyet Budapest képvisel az országban. Epen ezért ezek a nyilatkozatok óriási fontosságúak a főváros kommunális életére nézve. Bejelentik a haicot, melynek első feltétele : egy kitűnő, tettekre kész hadsereg szervezése. A budapesti ellenzék kötelessége, hogy a jövő minden esélyével szemben szívós és kitartás munkával csinálja meg harci szervezetét: ezeket mondotta előttünk Yázsonyi Vilmos s e szavakban benne van a programúi. A törzsfőnökök uralmának vége kell. hogy szakadjon, a mindenkori hatalom előtt vakon megalázkodók- nak el kell tűnniük, hogy helyet adjanak Budapest igazi polgárainak. Azoknak, akik nem tűrik a főváros megaláztatását, azoknak, akik bátrak és erősek a harcra és nem gyáva megalkuvásnak képzelik a békét. A szervezkedésnek minél hamarább meg kell kezdődnie, egységesen és együttes erővel s hisszük is, hogy e veszedelem erős és megbonthatatlan pártba tudja önteni a főváros kommunális ellenzékét. Budapestről van szó, az ország fővárosáról, melynek megbecstelenitósét és megalázását nem tűrhetik el a bátrak és igazak. Budapest kommunális élete uj korszak előtt áll: ezt jelentik be ezek a nagy fontosságú nyilatkozatok. A Független Budapest az első, mely meghozhatja ezt a hirt, aminthogy mi mindig elsők voltunk ott, ahol a főváros jogaiért, a főváros haladásáért kellett harcolni. Örvendünk a harcnak, a nagyarányú szervezkedésnek: a Budapestet igazán szerető, az igaz ügyért küzdő férfiak találkozása lesz ez! Szervezkedjék a főváros ellenzéke! A választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mely szerint Budapest székesfőváros 22 választókerületre osztódik fel, a kerületek határait azonban a belügyminiszter rendeletileg állapítsa meg: olyan sérelmes a fővárosra, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának ellenzéke — pártállásra való tekintet nélkül — egységes harcot hirdet a torzjavaslat megvalósítása ellen. Vázsonyi Vilmos, Szebeny Antal és Springer Ferenc a „Független Budapestében jelentik be az elszánt harcot, melynek az a célja, hogy a törvény- hatóság autonómiájának e kérdésben érvényt szerezzenek, és a főváros, érdekeit nehány mindenre kész és mindenre kapható törzsfőnök által el ne árultassék. A negyven esztendős klikkuralom alkonyát jelenti ennek a harcnak a bejelentése, melyre oly sokáig vártunk, de amely el nem maradhatott. Itt adjuk Vázsonyi, Szebeny és Springer nyilatkozatait: Vázsonyi Vilmos dr.: A javaslat szerint Budapest még annyi mandátumot sem kap, mint amennyi akár lakosságának, akár választóinak száma szerint megilletné. Nem is szólva a főváros nagy kultúrájáról, gazdasági erejéről és aránytalan adózási túlsúlyáról. Nem lehet megbüntetni Budapest lakosságát azért, mert itt a lakosság 86 százaléka magyar, 92 szézedéka ir és olvas, mert az egyenes- és fogyasztási adóknak óriási aránytalan részét fizeti, mert itt vem a szellemi és gazdasági élet központja. Magyar és kulturális szempontból egyaránt a bomlott ság pluralitása, ha Budapesten 5882 választó választ egy képviselőt, míg a 72 százalékában román Tordaaranyos vármegyében 2273, a 75 százalékában román Szolnokdobokában 1988, a 65 százalékában román és 28 százalékában német Szebenmesyében 2728, a 88 százalékában román Bogaras vármegyében 2232, a 79 százalékában román Hunyadme- gyében 3718, a 68 százalékában román és 20 százalékában német Besztercemegyében 2536, a 77 százalékában román Alsó Fehérmegyében 2486 választóra jut egy mandátum. Egyébként az egész javaslattal azért sem lehet tisztába jönni, mert csak a kerületek számát, és székhelyeit államija meg, a kerületek megalakítását pedig a belügyminiszterre akarja bízni. Az 1848. évi V. t.-cikk a törvényhatóságokra bízta a törvényhatóságok szerint törvény álted meghatározott kerületek tényleges beosztását. Ezt az állapotot lényegileg fentartották az 1874. évi XXXIII. és az 1877. évi X. t.- cikkek, kimondván azt is, hogy az igy megállapított választókerületek csak törvényhozási utón változtathatók meg. A kerületi beosztás csak kétféleképp gyakorolható: vagy a törvényhatóságok által, vagy a törvényhozás által? de semmiesetre sem belügyminiszteri rendelettel. Az lett volna politikailag tisztességes eljárás, ha a kormány minden törvényhatóságnak alkalmat ad véleményének megmondá- sára és az egész anyag előterjesztésével a törvényhozásra bizza a kerületek tényleges beosztását. De a kormány csak korteseket és főispánokat hallgatott meg és nem magyar, vagy országos szempontból, hanem kicsinyes kortesszempontok szerint akarja a kerületeket beosztani, választási geometriával, a „cor- riger la fortune“ dicső eszközének alkalmazásával. Nem tudjuk, hogy Budapest kerületi beosztását a belügyminiszteri titkos végzet miként döntötte el. De az bizonyos, hogy a kis játékok itt kevesebb sikerrel kecsegtetnek, mint a vidéken. Budapest lakossága, különösen a balparton, fluktuáló és talán nem tévedek, ha ciklusonkint legalább 30%-ra teszem az egyik kerületből a másik kerületbe való költözködés által előállott változásokat. A kortes-számítások tehát itt igen nagy felsüléssel végződhetnek. A budapesti ellenzék kötelessége, hogy a jövő minden esélyeivel szemben szívós és kitartós munkáltai csinálja meg harci szervezetét. Dr. Szebeny Antal: A budapesti választói kerületek beosztását — már t. i. ami a kerületek számát illeti, mert hisz az egyes kerületek elhatárolását nem ismerjük — sziik marokkal kioszlottnak tartom, mert szavazóinak számát, súlyát, tiszta magyar mivoltukat tekintve itt kedvezményesen kellett volna a kerületek I számát megállapítani. Evvel szemben mit állapíthatunk meg a javaslatban.Összesen66 városi választó kerület van, ezekben Szabadka városának és Eiumónek meg kerületének átlagos lélekszáma — nem a szavazók száma, mert azt megállapítani módunkban nem áll
