Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-03 / 5. szám
2 Független Budapest — haladja meg egyedül a fővárosi kerületek átlagos lélekszámát, úgyhogy a 66 városi kerület közül 42-nek, vagyis közel két harmadának kisebb az átlagos lélekszámú, mint a budapestieké, ami a szavazatok számának még nagyobb kerületi összetorlódását jelenti Budapesten. És megállapítható, hogy a jobb kereseti viszonyoknál, az analfabéták elenyésző számánál fogva az élő népességnek nagyobb százaléka lesz szavazó Budapesten, mint bármely más városában az országnak. Én a javaslatot Budapest intellectuális és gazdasági jelentősége mesterséges leszorításának tartom, melyet a fővárosnak minden lehető módon meg kell hiúsítania s ki kell vívnia, hogyne hátra szorittassék, hanem élő súlyának megfelelő álláspontra emelkedjék. Azért szerveznünk kell ebben a kérdésben Oj székesfőváros egész lakosságát, ez nem osztály- kérdés, ez mindannginak életbevágó érdeke. Egy erős képviselőgárda fogja a fővárosnak és minden rendű lakosságának gazdasági érdekeit megóvni, biztosítani és istápolni. Ez végső következményeiben az egész országnak az érdeke is, hisz mindazok, kik az otthoni szűkös viszonyok folytán elhagyni kénytelenek szülőföldjüket, ha nincs annyi pénzük, hogy kivándorolhassanak, ide jönnek ebbe a sokat ócsárolt és lekicsinyelt fővárosba s itt lelnek második otthont, megélhetést; harászorultak: jótékony intézményeinkben meleg ételt és fekhelyet s ha fáradt testük elernyed, kórházainkban ápolást. Azért nékünk nemcsak jogunk, hanem kötelezettségünk is, hogy felrázzuk a fáradt közönséget léthargiájából. Hova lennénk, ha ez nem sikerülne. Budapest megtudja védeni autonómiáját, megvannak ehhez szervezeteink is. Ha feltárjuk előttük a helyzet veszedelmes voltát, hogy mily mérhetetlen károk származnak abból, ha mindent, mindent enged a polgárság megtörténni, akkor talán sikerül a közvélemény nagy erejét zsibbadtságából felkelteni. S ha ez a fővárosban megtörténik, az egész ország követi, hisz csak azt várjuk, hogy jöjjön végre az egészséges, erős áramlat, hogy tisztuljon a helyzet. Springer Ferenc dr.: A főváros jogos igénye a 22 kerülettel kielégítve nincs. Ez a sérelem feltétlenül reparálandó. A kormánynak eltökélt szándéka a kerületek beosztását úgy és akként eszközölni, amint azt a maga érdekei megkívánják. A főváros ellenzékének ebbe beletörődnie nem szabad. Az ellenzéki pártok szervezése és tömörítése régi kötelessége lett volna az ellenzéknek, történtek is már erre vonatkozó kísérletek eredményre azonban eddigelé nem vezettek. Most, a viszonyok kényszerítő erejénél fogva a szervezés elmaradhatatlan kötelessége minden ellenzéki pártnak és egymással karöltve, egymással összefogva kell a főváros megtámadott érdekeinek védelmére kelnünk. HIRER» Indítvány a közmunkatanács megszűntetésére. A szerdai közgyűlésen tárgyalás alá kerül Glücksthal Samu doktornak az az indítványa is, amelyet a margitszigeti játókbank botrányaiból kifolyólag a közmunkatanács megszüntetésére adott be. A „Független Budapest“ álláspontját régóta hirdetjük ebben a kérdésben ezeken a hasábokon : mi egészen felesleges, szükségtelen intézménynek tartjuk ezt a kölönc-szervet, amely a városrendezés kérdéseit avatatlanul s mindig gyűlölködő, fővárosellenes tendenciával kezeli. Glücksthal dr. indítványát minden valószínűség szerint nagy többséggel fogadja el a közgyűlés, mert ezúttal az sem vitás, hogy a kormány ebben a kérdésben szívesen teljesítené a közgyűlés óhaját, csak épen ő maga nem akart a kezdeményező lenni; bizonyítja ezt az is, hogy a megszüntetési indítvány benyújtója épen Glücksthal dr., aki a kormánynak egyik legexponáltabb híves mint ilyen, valószínűleg legfelsőbb jóváhagyás alapján járt el az indítvány benyújtásakor. Glücksthal dr. indítványával egyidejűleg Neumann Árpád dr. interpellálni is fog abban a botrányban, amelybe a közmunkatanács elnöke és alelnöke keveredett s interpellációja során szóvá teszi azokat a sérelmeket is, amelyeket évtizedek alatt a közmunkák tanácsa követett el a főváros terhére. Úgy az indítvány, mint az interpelláció folytán a kerületek beosztásának ügyén kívül ez a kérdés fogja dominálni a szerdai közgyűlést s ha a jelek nem csalnak, a köz- ( munkatanács megszüntetésének kérdésében fog megesni az a csoda, ami már régóta nem történt meg, hogy tudniillik elenyésző kisebbség mellett egy táborban lesznek a közgyűlés legkülönbözőbb pártállásu elemei. A pékek és a kenyérgyár. A pékek tudvalevőleg meglepetésszerűen emelték , a kenyér árát. A mai,1 gazdasági viszonyok között ez az áremelés rendkívül súlyosan érinti a szegényebb néposztályt, amely az élelmiszerek drágasága folytán is meglehetősen ki van használva. Ilyen körülmények között az volna a legtermészetesebb és legegyszerűbb védekezési mód, ha a főváros kenyérgyára pótolná valamiképen azt a meny- nyiséget, amit a pékek készítményeiből a szegényebb néposztály fogyaszt. A legszükségesebb élelmi cikk a kenyér s ezen a téren a kenyérgyár egészen feleslegessé tehetné a pékek produktumát, ha burgonyát használna a kenyérsütésnél s ezzel olcsóbbá, a szegény néposztály számára hozzáférhetőbbé tenné a kenyér-készitményét. A pékek kartelje, amely a legveszélyesebb kartelek közé tartozik, hovatovább úgy is arra kényszeriti a községi üzemet, hogy még altruisztikusabb alapokon álljon rendelkezésére minden fajtájú készit- ményével a fogyasztás igényeinek. — Kávésok a mozik ellen. A budapesti kávésok ipartestülete beadvánnyal fordult a fővároshoz, amelyben elpanaszolja, hogy a mozgószinházak késő éjszakáig tartanak nyitva s minden korlátozás nélkül csinálnak tisztességtelen konkurrenciát nekik, elvonják a vendégeket anélkül, hogy a nyit- vatartásra nézve valamilyen korlátozások, avagy szabályok közé esnének, mint a kávéházak. A beadvány végső tendenciája az, hogy a mozikra nézve is készítsen a főváros szabályrendeletet. A tűzoltóság fentartása és a biztosító ^társaságok. Évtizedek óta foglalkozik a főváros azzal a kérdéssel, hogy miképen könnyítsen a tűzoltóság fentartá- sának terhein. Három és fél évtized alatt közel egy millió koronával emelkedett az az összeg, amelylyel a főváros a tűzoltóság intézményét fentartja. 1899-ben megkísérelték ugyan, hogy lüzkárbiztositó intézet felállításával, az ingatlan tulajdonosok arányos megterhelésével s egyéb ehhez hasonló eszközökkel teremtsék elő a tűzoltóság fentartására szükséges pénzösszeget, de akkoriban ezt a közgyűlési határozatot a kormány nem hagyta jóvá s azóta a kérdést is vastag moha takarja. A szerdai közgyűlésen elevenedik meg újra ez az évtizedes anomália, kapcsán annak az indítványnak, amelyet Gál Károly bizottsági tag nyújtott be s amely úgy akar segíteni a főváros terhein, hogy kimondatni kéri, hogy a főváros a tűzoltóság fentartási költségének egy részét a tüzbiztositó társaságokra hárítja át. Az indítvány részletesen megjelöli azokat a módokat, amikkel ez a kérdés úgy oldható meg, hogy a biztosító-társaságok se szenvedjenek anyagi hátrányt. Gál Károly bizottsági tag valóban rendkívül érdemes munkát végzett, amikor ezt a sérelmes kérdést mindjárt úgy hozta napirendre, hogy a megoldása minden szaktárgyalás nélkül keresztülvihető. fa10* J* üí 3 kötvények a legslönyöиПСДк1Д sebbek élet-, tűz-, baleset, szavatossági-, betöre? es■ lopáselleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal ■ és díjajánlattal szívesen szolgál a В S Általános Biztosító R.-T. igazgatósága ; Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. ■ Telejon : 153—98,2—11, 2—12. Kartellen kívül * és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. ^ aa ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona VIKTORIA bútorgyár SZABAD BEMEMET st^ részvénytársaság lakberendezésé mintaterme Budapesten, IV. Városház-u. 4 ==---------------------Ko ssuth Lajos- utca sarok Я S ZEN, KOK SZ s;r SALAM ON JAKAI l T Budapest,V.,Erzsébet-tér 19 5 ÉS 1SA CÉGNÉL A —---------------—------------------------------------------------------------------1_________________________________________ KOVALD fest,tisztit Щ Gyár es toüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza Gyűjtőlelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék legtönb városában. Teleion :>S-45 12S-15
