Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-12 / 2. szám
2 Független Budapest népgyülést is tartottak, de nemcsak a nép- gyülésen elhangzott aggodalmak győzték meg a pénzíigyministert. Világosnak Játszik előtte is, hogy ameddig autóbusz-közlekedés nincsen, addig a Lánchidat nem lehet elzárni s ha a határidőt kitolják, akkor azt ezzel a megokolás- sal fogják megtenni: Hogy a pénzügyminiszter elhatározása komoly, mi sem bizonyítja'jobban, mint hogy a műszaki közegek utasítási kaptak egy újabb gyors és pontos vizsgálatra. Ha a műszaki közegek azt a jelentést küldik a pénzügy- miniszterhez, hogy a Lánchídon a közönség- veszélyeztetése nélkül még egy esztendeig fenn lehet tartani a forgalmat, akkor a miniszter egy esztendőre elhalasztja a Lánchíd elzárását. Mindezt pedig úgy fogják a főváros közönségének tudomására adni: Miután a főváros nem valósította meg sürgősen az autóbusz-közlekedést, a pénzügyminiszter a budai közönségre való tekintettel a hid elzárását elhalasztja. A Magyar Villamossági botrányai. Hol késik a bírságolás ? A Magyar Villamossági részvénytársaság megint produkálta magát. Az elmúlt héten valóságos egyiptomi sötétség borult Budapest egy részére. A Magyar Villamossági lelki- ismeretlen kezelése, a rozoga gépek s az elrothadt kábelek megtették a magukét: felmondták a szolgálatot. Úgy is jön a megváltás, megérkeznek a főváros jó meleg milliói: minek még a közönséget is kiszolgálni? Minek költeni az üzemre akár egy fillért is, amikor a becslésen már túlvannak, hiszen akkor kevesebb lenne a harácsolás. Hetek és hónapok óta egyéb sem történik Budapesten, mint üzemzavar a Magyar Villamossági részvénytársaságnál. Sőt: két ön- gyilkosság is történt, két titokzatos körülményül öngyilkosság, melyeket a Magyar Villamossági részvénytársaság el akart leplezni a nyilvánosság elől. Eszünk ágába sincsen gyanúsítani valakit, de mégis furcsa: két öngyilkosság s az üzemnek teljes anarchiája. Mindenki az összefüggést keresi e rejtelmes’esetek között s amikor a polgárok ezrei a hajukat tépik dühökben: a Magyar Villamossági semmit sem tesz arra nézve, hogy a közönséget kiszolgálja! A közönségnek pedig válaszolnia kell a Magyar Villamosság merényleteire Nézzük csak : mit mond a társaságnak a fővárossal kötött szerződése a bírságolásról. Szól pedig ez a pont a következőképen : A szerződés 4ö. pontja azt mondja, hogy amennyiben a vállalkozók az egész hálózatban vagy annak valamely részében az elektromos áram szolgáltatását"a tanács enged,elme nélkül megszünteti, a főváros az engedőimet megvonhatja tőle. Viszont a■ negyvenkilencedik pent иду szól, hogy ha a vállaihozó a vezetékek egyes részében, az áramszolgáltatási megszünteti, a vállalkozó minden egyes napi szünetelés után ezer forintig terjedhető pénzbírsággal ■ sújtható. Minden más esetben, ha a vállalkozó szerződésbeli kötelezettségét cselekvés vagy mulasztás által megszegi, a vállalkozó annyiszor, amennyiszer ötezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Kimondja azonban ez a pont, hogy a birság alkalmazásának nincs helye, ha a vállalkozót a szerződés betöltésében oly körülmény akadályozza, melynek elhárítása a vállalkozótól nem függött. A pénzbírság megfizetése a vállalkozót az okozott károkért az öt terhelő felelősség alól föl nem menti, иду kártérítési kötelezettségét nem érinti. Szóval megtudjuk ebből a pontból, hogy a főváros máris mulasztást követett el, amikor nem bírságolta meg a társaságot. Egyetlen üzemzavar sem hozott bírságolást s emiatt a közgyűlésnek egyetlen tagja sem szólalt fel a tanácsnál. A főváros csupán milliókat fizet a társaságnak elrothadt kábeleiért és ócska vasként értékesíthető telepéért, de a közönséget nem védelmezi meg vele szemben A társaság teheti azt, amit akar: vadászterülete egész Budapest a tanács és a közgyűlés jóvoltából. Ha azonban a főváros hatóságai nem védelmezik meg a közönséget, a közönség próbáljon segíteni magán s indítson kártérítési pereket a társaság ellen. Ki van zárva, hogy akadjon bíróság, mely meg ne ítélné az üzletemberek kárát. Elvégre is nem lehet hagyni, hogy ez a társaság büntetlenül garázdálkodjék s e garázdálkodásai után még milliókat dobáljon bele a főváros! Ehrliehék újabb kudarca. Nem lesz Morzsányi-utca. Ehrliehék megint kudarcot vallottak: a Morzsányi Károly-utca nem sikerült, A Dobutca nem lesz Morzsányi-utca, de nem csak a Dob-utca nem lesz az, hanem még a legkisebb budai sikátort sem*tudják elneveztetni a millenniumi hős nevéről. Azt szokás mondani: de mortuis nil. nisi bene, de amikor a köteles kegyeletet akarják felhasználni arra, j hogy megbántsák és vérig sértsék ennek a városnak dolgozó polgárságát, akkor el kell mondani sok olyan dolgot, amelyet anélkül nem említett volna senki Ehrliehék a Dob-utcát el akarták neveztetni Morzsányi Károly’-utcának. Úgy látszik, ezzel akarták demonstrálni hatalmukat, ami nincs. Me gakarták mutatni Budapestnek, hogy ők még mindig, olyan hatalmas urak, hogy még Morzsányiról is el tudnak neveztetni egy utcát. Amikor azonban azt tapasztalták, hogy a hatalom szépen elsülyedt a múltba, takaródét fújnak s azt igyekeznek bizonyítani, hogy ők nem is akarták a Morzsányi-utcát. Lássuk csak ezt a visszavonulást. Azt mondják: tévedés volt, hogy a tanács már megkérte volna a közmunkák tanácsát az uj utca elnevezésre. A Dob-utca elnevezését nem kívánják még változtatni addig, fiiig az Erzsébet-sugárút kérdését inog nem oldják, tehát - szerintük — legalább tíz esztendeig. Majd csak aztán kerülhet sor arra a tervre* hogy az /istván-utat nevezik el Morzsányi Károly- utnak. ' A Dob-utca nevének megváltoztatása nem sikerült, mert ez,t a merényletet csirájában visszaverte a közvélemény állásfoglalása. A hetedik kerületi hősöknek fáj ez a vereség, a visszavonulást tehát úgy rendezik, hogy kijelentik: majd az István-utat fogják elnevezni Morzsányiról, hiszen a Dob-utcát szándékukban sem volt bántani. Mi pedig határozottan kijelentjük, hogy az urak az István-utat sem fogják elneveztetni arról az úrról. Sem az István-utat, sem a kerületnek legkisebb és legeldugottabb utcáját, mert az urak nem képviselik a VII. kerületet. Az Ehrlich-klikk megbukott, még pedig végérvényesen s még egy halott emlékébe kapaszkodva sem tud feltámadni. Vége a hatalomnak, vége a banknak, mely leláncolja és odaköti az embereket: a VII. kerületben többé nem parancsol Ehrlich G. Gusztáv. Hogy arról az emberről, akit a parlament színe élőit lepleztek le, aki emiatt kénytelen volt mandátumáról is lemondani, utcát akarnak elnevezni : az ö ízlésük s az ő jellemük. De ez nem csak rajtuk áll. A VII. kerület letört, szegényes, szégyenteljes klikkjén kívül olyan emberek is vannak a közgyűlésben, akik kényesek magukra. Csak nem gondolták komolyan, hogy a közgyűlés tagjai szó nélkül hagynak egy ilyen törekvést? Ez az ember az Ehrlich baráija, köztük járt, mindenki ismerte, mindenki tudta róla, hogy kicsoda: az egész közgyűlés tiltakozott volna e terv ellen, amely az összes dolgozó — és önzetlenül dolgozó — : ér fiák at kicsinyít i le. Nem, Ehrlich ur. Morzsányi Károlynak nem lesz utcája Budapesten. Ahogy most nem sikerült az első kísérlet, nem fog sikerülni semmiféle csíny. Erről felelünk. A Dtma-Tísza csatorna. Az a válasz, melyet Bárczy polgármester Harkányi kereskedelmi miniszter nevében adott dr. Havass Rezső interpellációjára, egy csöppet sem megnyugtató. Az derül ki belőle, hogy a kormánynak esze. ágában sincsen a Duna- Tisza csatorna megépítése, holott arra éppen ma volna szükség, amikor a munkanélküliek százezrei jajgatnak Haigy haladunk tovább, nemsokára egész Magyarország kint lesz Amerikában. Nevetséges dolog, hogy a mai pénzügyi helyzet nem alkalmasa csatorna megépítésére. Eppén a mai helyzet alkalmas. Az az ötven millió, melybe a csátorna kerül, mind vissza- özönlik az állam kasszájába fogyasztási adóban, hiszen a csatorna költsége úgyszólván teljesen munkabér. Az alföldet,' az alföld magyar népét virágoztálná fel ez az ötven millió, melyet szalonnára, borra, bekecsre, meg csizmára keltenének el. Ez az ötven millió benn maradna az országban, amellett, hogy rengeteg vninka- nélkülit juttatna munkához. El kell szomorodni azon, hogy mily kevés közgazdasági és szociális érzék vezeti a minisztériumot. Sem kereskedelmi kikötő, semDuna- Tisza csatorna: hát az isten szereiméért, mit akarnak az urak tenni? A kormány 100.000 koronát ad a munkanélküliek segítésére: ez az egész? Ebből az összegből éljenek meg Magyarország összes munkanélkülijei? Hát ilyen körülmények között nem jobb Ohioban vagy 1 ’ennsylvánia ban ? Я SZÉN, KOKSZ SALAMON JAKAB T ES SA CÉGNÉL Budapest, V., E-rzsébet-fér 19 Telefonszámok: 73-96,73 97, 73-98, 73-99, 172-26. Я Cí m---------r ;) ,, i' I.' iiJu
