Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-12 / 2. szám
1914. január 12. 2. szám. NAGY BUDAPEST A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vísegrági-u. 40. Telefon: 169-38 Helyet a kisiparnak. — Az uj épitési szabályzat hibái. — Elméletben könnyű megtervezni valamit, hogy tetszetős legyen, ha a gyakorlati kivitelnél jelentkező hibákat figyelmen kiviil hagyja az ember. Ez a tétel hatványozottan áll az uj épitési szabályzatra, amely tagadhatatlanul imponáló perspektíváját fejti a fejlődésnek papiroson, de a gyakorlati kivitel körül olyan hibákat rejteget, amelyek egyenesen a polgárság érdekei ellen valók. Ezúttal csak egy körülményre akarunk rámutatni, mint olyanra, amelyet az uj épitési szabályzat tervezői, amikor fantáziájuknak légvárakat építettek, teljesen figyelmen kivülhagy- ták. Az uj szabályzat tudniillik a perifériákon kertvárost tervez. Nagyon szép s főleg nagyon egészséges ötlet, de csak egy olyan város számára, amelyben a lakosság túlnyomó része nem küzd anyagi gondokkal a mindennapi megélhetésért. Berlin Charlottenburgja például a jó mód jóleső dokumentuma s tagadhatatlanul hozzásimul, mint kommunitási gondoskodás ahhoz a világforgalmi pozícióhoz, amit Berlin a kontinensen betölt. De hogyan lehet Berlinhez viszonyítani Budapestet s itt ugyanolyan követelményeket felállítani a jólét számára, mint amott? Hát él Budapesten annyi jómódú ember, amennyi számára kertvárost érdemes teremteni? Egyenesen kizárt dolog, hogy belátható időn belül ez a tagadhatatlanul helyes intencióból eredő fixa idea megvalósulhasson. A lázas fejlődés, amely Budapestből egyszerre világvárost nevelt, túlságosan irreális volt abban a tekintetben, hogy a fejlődéssel az anyagi megerősödés is lépést haladhatott volna. A helyzet éppen az, hogy ez a három évtized alatt három évszázados elő- haladás határozottan ártalmára volt olyan intézményeknek, amelyek csak egy lassú fejlődés keretein belül tudnak megerősödni. A kisipar például, még a kisebb gyáripar is lehetetlenül vergődik, hogy ki ne pusztuljon egészen. Ennek egyik oka mindenesetre az, hogy a lázas fejlődés, amely lehetetlen területeken úgyszólván máról holnapra egész utcasorokat rakott le, hovatovább teljesen lehetetlenné teszi, hogy a város bels(kerületén a kisipar helyet kapjon. Melyik iparos, akinek nincs hatalmas gyári üzeme, tudja megfizetni a városba azt a helyet, amelyre ipari üzemének, hogy fennmaradhasson, okvetlenül szüksége van? A Váci-utnak és környékének, úgyszintén Kőbányának ipartelepekre alkalmas területein a gyáripar helyezkedett el, mert ez megtudja fizetni ezeknek a helyeknek értékét. Ezeken a területeken a kisiparnak nincs semmi keresnivalója. Ha már most sem a város belső területén, sem agyáripar közelében nincs helye, hová húzódjon az a kisebb ipartelep, ha az uj építési szabályzat a perifériák túlnyomó részét kertvárosnak szakítja ki s ezekről a helyekről is száműzi a kisebb ipartelepeket ? Elvégre a nem gyárüzemmel dolgozó magyar iparos, ha ipartermékeit értékesíteni akarja, nem mehet el Pestről olyan messzire, hogy a rettenetes versenyben még felesleges szállítási költségekkel is megdrágítsa az árucikkét. Budapesten kell maradnia, ha élni és exisztálni akar. A természetes fejlődés azt mutatná, hogy a perifériákon helyezkedjen el. De ide nem engedi be a bürokrata ész, amely a világvárosi fejlődésnek legkiválóbb sajátságát abban ismerte fel, hogy Budapestet kertváros övezze, ahogyan Charlottenburg árnyékolja be Berlint a jómód villasoraival . .. Ez egyelőre hipokrita túlzás, amely alegélesebb jelenségnek félreismerésén, vágj7 takargatásán alapul. Ismerjük be egyelőre, hogy szegények vagyunk s csak azzal törődjünk, hogy a szegénységből vállvetett munkával abszolút jómódba kerüljön a lakosság. Tessék az úgynevezett kertvárosi övezet helyett megteremteni a közép és kisiparosok számára azt az övezetet, amely nekik, mint a városból kiszorított elemnek módot ád arra, hogy mégis a belterületen belül helyezkedhessenek el üzemükkel, mert ezzel elérhetné a főváros, hogy a megélhetésért való küzködés mindig kisebb gyűrűbe szorulna s anyagi tülekedés helyett az exisztenciák megalapozottsága dominálna. S majd akkor, ha már elmondhatjuk, hogy arányos Budapesten a biztos megélhetéssel rendelkező elem a gondokkal küzködő elemmel, a megerősödésnek ebben a stádiumában gondoljunk csak a kertvárosra, mint a jómóddal hivalkodó világvárosi dokumentumra! Tüdőbetegek telepe. A főváros akciója a tuberkulózis ellen. A belügyminisztérium tudvalevőleg országos mozgalmat indított a tuberculosis ellen való védekezésre. A munkából természetszerűleg ki akarja venni részét a főváros is, amely a pusztító kórság ellen tüdőbeteg-telepet szeretne létesíteni. Erről a nagyszabású akcióról Bárczy István dr. polgármester a következőket mondta: A székesfővásos bérházainak építésénél nemcsak általános, hanem lehetőleg különleges szükségletek kielégítésére is törekszik. A bérházak és kislakások után építettük a Népszállót nőtlen embereknek, a müvésztele- pet művészeknek, csinálunk külön szállót a diákoknak, most pedig kislakásos telepet tervezünk olyan családoknak, amelyekben tuberculosus valamelyik családfő. Úgy gondolom, hogy a városnak alkalmas részein házcsoportokat építünk, melyekben egyszobás lakások lesznek, amelyek mindegyikéhez egy-egy manzárd-szoba is jár. Az egészséges családtagok a lakásban lesznek, a beteg a manzard- szobában. A lakás bére nem lesz nagyobb, mint amennyit most egészségtelen, fertőzött lakásért vagy odúért fizet a család, tehát a csere semmiféle anyagi megterhelést nem jelent a családra nézve. De a fővárosra nézve sem, s ez igen fontos. A főváros tehát segíthet anélkül, hogy ezzel terhet vállalna magára, mert a minimális házbér is meghozza a költségeket. így vagyunk a főváros többi bérházánál is. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy lehet-e majd a tuberculózus embereket rákényszeríteni, hogy a város belső részéből kiköltözzenek a részükre épített telepekre* erre nézve az a meggyőződésem, hogy kényszerítésre nem lesz szükség. Utóvégre arról van szó, ‘hogy az emberek ugyanannyi bérért, amennyit most egy sötét és nedves szobáért fizetnek, száraz és világos lakást kapnak, ráadásul még egy tetőszobát is a beteg családtagnak. Miért kellene az embereket kényszeríteni rá, hogy elfogadják? — Hogy Budapesten tízezrekre megy az oly családok száma, amelyekben tuberkulózus beteg van s hogy mi nem adhatunk valamennyinek lakást, azt tudom. De hát a szanatóriumok sem tudnak minden embert befogadni, mégis csinálnak szanatóriumokat. Előbb csak névány száz lakást építünk, azután fokozatosan többet és többet, ahogyan a körülmények engedik. A telepeink állandó orvosi felügyelet alatt lesznek, hogy a lakók az egészség és óvatosság szabályait megismerjék és meg is tartsák. Nekünk mindent el kell követnünk a tuberkulosis veszedelmének elhárítására, tehát nem szabad egyoldalúnak lennünk. A családi telepeken kívül szanatóriumok, disz- penzerek és kórházak is kellenek és célszerűnek tartom azt a tervet is, hogy a beteg család egészséges gyermekeit kihelyezzük egészséges családokhoz, Helytelennek tartom, hogy itt pártok keletkeznek, amelyek dogmát csinálnak abból, hogy nekünk szanatórium kell vagy diszpenzer vagy kórház. Mindenütt és minden módon kell védekeznünk a baj ellen, szükségünk van tehát mindazokra az intézményekre, amelyek a védekezésre alkalmasak. ■4 1 VIKTORIA SZABAD a BEMENET bútorgyár részvénytársaság lakberendezési mintaterme Kossuth Lajos- utca sarok 1 Budapesten, IV. Városház-u. 4 Szemüvegek ♦ Látcsövek ♦ Mérőeszközök ♦ Rajzeszközök ♦ Fényképészeti kamarák és kellékek LIBÁL és MÄRZ Budapest Föüzlet: VI. Teréz- körút 54. sz. Nyugati pályaudvarral szemben. Alapittatott 1846. Fióküzlet: VII!. József- körut 77. sz. Üllői-uti sarokház mellett. vjn / у. kötvények a legelönyö- ■ jjjl bäÍJ (j Л trí sebbek élet-, tűs-, baleset, 2 ssavatossági-, betöréses- ■ lopáselleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál jj Felvilágosításokkal, prospektusokkal fflJDGÄR!fi ■ és díjajánlattal szívesen szolgál a J* ■ -----J t ■ Ál talános Biztosító R.-T. igazgatósága S Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. ssám. ] Telejon 153-98,2—11,2—12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona ■ az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona^
