Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-09 / 10. szám

2 Független Budapest tása. Ebből a statisztikából derül ki, hogy Budapest székesfőváros kórházai az egész ország kórházai. Ide tódulnak minden tájék­ról a betegek s ez a statisztika mutatja leg­jobban, hogy a vidéken micsoda kórházi viszonyok vannak. A budapesti kórházakban ápoltak közül volt születési helyre nézve: 1911. 1912. Budapesti ... _ .. . 11.739 11.765 Vidéki ................. .... 44.840 44.892 Osztrák ... ... ... 3.289 3.817 Külföldi ... ... — 768 827 Az a néhány, aki hiányzik: megái tatián születési helyű. Természetes, hogy a vidéki születésűek nagy részét budapestinek kell számítani, hiszen Budapest lakosainak és adófizetőinek nagyobb része nem Budapesten született, de a vidékiek arányszáma még igy is. túlságosan nagy. Amit csakis annak lehet tulajdonítani, hogy a kormány nagyon keveset áldoz a vidék kórházaira. jjélyegcsonkitás a fővárosnál? A városi adminisztráció csodabogarai kö­zül halásztuk ki az itt következő dolgot, mely csak azért kívánkozik tollhegyre, mert egy szaklap nyilvánossága elé állítja oda furcsa színben a közigazgatást. A „Magyar asztalos- mesterek lapjá“-ban olvastuk a minap a követ­kezőket: Felhívás a kartársakhoz! Kérem azo­kat a kartársakat, akik a fővárosnak dol­goztak, vagy csak fővárosi munkákra pá­lyáztak is s ez esetekből kifolyólag a költ­ségvetések, kereseti kimutatások és vég­számlák után meg lettek bírságolva bélyeg- csonkítás címén, hogy címüket, valamint a bírságolás eredetét és formáját levél- beiileg velem .. közölni szíveskedjenek. Váradig József, Üllői-ut 99. Mi legyen ez? Visszaélés a városi hiva­talokban, avagy a várossal öszeköttetésben levő vállalkozók tájékozatlansága abban a te­kintetben, hogy az üzleti vonatkozású bead­ványokra milyen bélyeg való? Hogy'' a felhí­vás természetéről tiszta képet alkothassunk, megkérdeztük Várady József asztalosmestert és vállalkozót, aki kijelentette, hogy súlyosan megbirságolták bélyegcsonkitás címén, holott ő határozottan tudja, hogy minden beadvá­nyára, amelyet vállalkozásából kifolyólag a fővároshoz intézett, a megfelelő bélyeget tette rá. A bírságolásba nem nyugodott bele, de egyúttal közzétette a felhívást is, hogy ha más vállalkozót is ért már hasonló sérelem, egyöntetűen járhassanak el ennek a vissza­élésnek kiirtásában. Ennél többet Várady József sem akart mondani, ami azt is jelentheti, hogy a város­házán kérték meg a köteles diszkrécióra, mert addig, amig felebbezésének sorsa el nem dől, nem akarják, hogy ez az odiózus dolog nyil­vánosságra kerüljön. Nem tudjuk, hogy folyik-e már ebben az irányban valamelyes vizsgálat, de kötelessé­günknek tartjuk hangsúlyozni, hogy a városi adminisztrációra épen nem jó fényt vet az, ha bélyegcsonkitással vádolják meg. Remél­hetőleg a legszigorúbb vizsgálat már folyamat­ban van, s ha történt visszaélés, ez bizonyo­san megtoroltatik méltóan. Ez az oka, hogy egyelőre nem foglalkozunk terjedelmesebben ezzel a dologgal s mindössze csak arra szo­rítkoztunk, hogy az illetékesek figyelmét intenzivebben rátereljük erre a szokatlan dologra. HIRER. Városi üzem nem közvetíthet. Érdekes elvet mondott ki a belügyminiszter egyik legutóbbi döntésében. Pozsony városa pályázatot hirdetett a városi vigadó csillárberendezésére, amelyre a többek között Kulcsár Sándor, buda­pesti csillárgyáros 64.678 koronával, Pozsony város villamosműve 67.330 koronával s a Magyar Fém- és Lámpaárugyár 153.000 koronával pá­lyáztak. E határok közt még több pályázó is volt, de a közgyűlés a városi üzemnek adta ki a szállitást, annak ellenére, hogy nem volt a legolcsóbb. Ezt a döntést Kulcsár és a Lámpa­árugyár megfelebbezték a belügyminiszterhez, aki a határozatot megsemmisítette, még pedig azzal a megokolással, hogy a városi müvek nem gyártják a csillárokat, hanem legfeljebb közve­títik, ez pedig nem engedhető meg. — Telekforgalom 25.000 koro­nával. Hogy Budapesten micsoda kis tőkével vállalkoznak nagy Jeladatok megoldására, arra nézve jellemző az a hír, melyet múlt számunkban közöltünk egy 25.000 korona alaptőkéjű rész­vénytársaságról, amely bérház épitésére alakult. Most megint bejegyeztek egy ilyen 25.500 korona alaptőkéjű vállalatot „Fővárosi telekforgalmi részvénytársaság“ címén, melynek célja: „ingat­lanok és bérházak vétele, eladása, cseréje és építése“. Mindez 25.000 korona alaptőkéből! A vállalat igazgatósági tagjai Reisz Henrik, Kottái Béla és Goldscheider Miksa. — Csökkennek a sertésvágá­sok. A budapesti sertés-közvágóhid januári forgalma az idén kisebb volt, mint a múlt évben. A folyó év január havában 47590 da­rab sertést, 1063 darab süldőt és 66 malacot, összesen tehát 48719 darabot szúrtak le, ellen­ben a múlt év megfelelő havában 48833 da­rab sertésből, 1072 darab süldőből és 68 darab malacból, vagyis együttvéve 49973 darabból állott a sertésölés. A csökkenés eszerint 1254 darab, vagyis 2'5%- A leszúrt sertésekből 3957 mm. húst, 3691 mm. szalonnát és 3599 mm. zsírt evportáltak. Belfölere e három minőség­ből 1889 mm. (múlt évben 1591) és külföldre 8353 mm. (11406) ment. A múlt évi januári export összege 12997 mm., s az idén csak 10837 mm. volt. A csökkenés tehát jelentékeny. Még nagyobb, mint aminő a sertésölések ha­nyatlásából volna következtethető. A Szent János-kórház kony­hái. A tanács a Szent János-kórház mosó- és főzőkonyháinak épitésénél az asztalosmunkákat Ribárszky Győzőnek (23.609 К 4 fill.), a lakatos szögezőmunkákat Pick Ede utódainak (14.078 К 70 fill.), a különleges lakatosmunkákat a Buda­pesti vas- és faipari termelőszövetkezetnek (16.221 К 44 fill ), a különleges és egyéb mázoló­munkákat Vajda Kálmánnak (8063 К 73 fill.), az üvegesmunkákat Gál Lajosnak (6347 К 80 fill.) s ugyanott az elmebetegosztály épitésénél a fűtő- és szellőzőberendezéseket Rohonczi Hugónak (76.174 К 7 fill.) Ítélte oda. — Interpelláció a házi kezelés ellen. A budapesti könyvkötőipartestület pana­szos átiratában közli az Ipái testületek Országos Szövetségével, hogy a főváros tanácsa a külön­féle iparágbeli munkákat egymásután házi keze­lésbe veszi s ezáltal a főváros iparosságát érzé­kenyen sújtja. Azt inditványozza, hogy a buda­pesti ipartestületeket az ez ellen való állásfog­lalás céljából a szövetség egy gyűlésre hivja össze. Melkó Bertalan felszólalása után, amelyben Gelléri Mór társelnök, Hermán Ödön (Budapest), dr. Sugár Ignác (Miskolc), dr. Sarkadi Lajos (Nagyvárad) és mások vettek részt, a választ­mány felkérte Thék Endrét, hogy a főváros köz­gyűlésén nyújtson be interpellációt amiatt, hogy a főváros egymásután sorban minden ipari szük­ségletet a házi üzemek és házi műhelyek beren­dezésével fedezi és igy lehetetlenné teszi az ipari exiszteheiáknak egész sorát és illegitim versenyt támaszt minden iparágban. Az árvaszék jelentése. Melly Béla dr. árvaszéki elnök jelentése, amely ezen a héten került a nyilvánosság elé, nem egyszerű, száraz Írás, hanem annál jóval több: meleg szív és a teljes kötelességtudás érzése lüktet azok­ban a számokban, amelyek az árvákról, a törvénytelen gyermekekről s az árvaszék hatáskörébe tartozó többi dolgokról való beszámolót tartalmazzák. Az a meghatározás, hogy a fővárosi árvaszék hivatása magaslatán áll, nem elég kifejező annak a munkásságnak jellemzésére, amelyet Melly Béla dr. és derék tisztikara végez. Ha a közélet nem volna tele szennyel és sárral, amit napról-napra elkellene takarítani, a fővárosi árvaszék korszakos munkájáról hetekig lehetne elmélkedni. Ezúttal azonban annyit mindenesetre le kell szegezni, hogy az árvaszék félreismerhetetlenül jelöli meg azt az utat, amelyen a rideg bürokratizmus­nak haladnia kell, ha azt akarja, hogy a szociális tevékenység minden ágazatában olyan ideális állapotok legyenek, mint amilyenről ez az árvaszéki jelentés beszámol. Amjjon az a gyermekvédelmi akció, amelyet a belügy­minisztérium propagál, mikor fog ilyen beszé­des számokkal beszámolhatni ? Az autóbusz. A közlekedési bizottság szerdán tárgyalja az autóbuszra és az autóbusz esetleges üzembetartására vonatkozó nemzet­közi pályázat feltételeit. A közlekedésügyi ügyosztály, amikor formába öntötte ezeket a pályázati feltételeket, nem tett egyebet, mint szigorúan végrehajtotta a közgyűlés ismeretes határozatát, amely az autóbusz házi kezelé­sére vonatkozott. Csak természetes, hogy ezek után, amikor már annyi váratlan meglepetés­nek volt kitéve ebben a kérdésben a polgárság, fokozott érdeklődéssel kell kisérni ennek az odiózus ügynek minden mozzanatát. A tengeri kígyóvá dagadt autóbusz most már csak úgy jelent értéket a polgárság számára, ha minél gyorsabban megvalósul. * I * * * S Hmméüa \ kötvények a legelőnyö­sebbek élet , tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses­I lopás elleni, ü vég-, jég- és állat-biztositásoknál ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal ■ és díjajánlattal szívesen szolgál a ш S Általános Biztosító R.-T. igazgatósága 5 Budapest, VII. kér., Kár oly-körút 3. szám. ■ Telefon: 153-98,2-11, 2—12. Kartellen kívül ■ és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. \ aa ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona JfunGÜQiq ^ SZÉN, KOKSZ 2!;: SALAMON JAKAB és Ts» «l Budapest, V., Erzsébeí-íér 19 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26. KOVALD fest,tisztit! Gyár es toüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza Gvűjtőtelepek a székesfőváros minden részénen —Képviseletek a vidék legtöbn városában. Teieion 5S—45 I2S—13

Next

/
Oldalképek
Tartalom