Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-05 / 1. szám
4 Nagy Budapest A Bárczy István-alap A polgármester és a tisztviselők. Bárczy Istvánt dr. polgármestert huszonöt eszendős szolgálati jubileuma alkalmából a főváros közigazgatási alkalmazottai is üdvözölték. Ennek az üdvözlésnek azonban sokkal melyebb a jelentősége, mint akár a legmelegebb hódolat- és tiszteletnyilvánításnak. A polgármestert az i alkalmazottak olyan „ünnepi ajándék“-kal lep- ! ték meg, ami a leghívebben dokumentálja a közte és az alkalmazottak között fennálló ideális viszonyt Memorandumot intéztek ugyanis hozzá s ebben a jubileumra vonatkozó meleg és ragaszkodó elismerésen kívül kies vonásokban felvetették azt az eszmét, hogy az 1914. évben anyagi hozzájárulásuk felajánlásával találjon módot a polgármester arra, hogy a főváros alkalmazottai javára szolgáló jóléti intézményeket valósítsa meg. Ez emlékirat hivatkozik arra, hogy nemcsak a polgármester, de a tanács is Ígéretet tett már, hogy a tisztviselők számára jóléti intézményeket szerez. A memorandum nagyrészt a polgármesternek, mint a tisztviselők mintaképének tudja be azt, hogy épen Bárczy polgármestersége alatt valósult meg mindaz, amit évtizedeken át reméltek: az általános fizetés- és státusrendezés, a fővárosi alkalmazottak és hozzátartozóik nyugdíjszerű ellátásának ismételt javítása, s az ideiglenes hivatalnokok, altisztek és szolgák illetményeinek és jogviszonyainak rendezése. Minthogy pedig épen a polgármesternek 1913. január 23-án kelt 2567. számú rendelete szerint az alkalmazottak javát szolgáló további intézmények: a hiteligények kielégítése, üdülő telepek létesítése és egy szanatórium megteremtése van soron, a memorandum reámutat arra, hogy ezeket az intézményeket is csak a kötelező hozzájárulás elve alapján lehet csak úgy megvalósítani, hogy azok a kitűzött célnak megfeleljenek. Az emlékirat ennél a pontnál kifejti, hogy más alapon nem is lehet biztos megoldást találni, mert az alkalmazottak nagyobbik részét bizonyos kényszer alkalmazása nélkül nehéz ilyen célokra állandóan lekötni. S mivel a jóléti alap megvalósítását az alkalmazottak teherviselési képessége sem akadályozhatja, miután a kívánt egyénenkénti hozzájárulás oly csekély volna, hogy az alig jelent az egyesekre terhet, a memorandumban az alkalmazottak önként proponálják, hogy már 1914. január elsejétől kezdödöleg induljon meg ennek a jóléti alapnak a szervezése s felajánlják, hogy már ettől kezdve egyenlő havi kis részletekben vonassák le. a tisztviselők járandóságaiból az az összeg, amelyből ez az alap létesülne. A memorandum szerint ennek az alapnak segélyével megoldható volna a hiteligények kielégítése, a szanatórium és az üdülőtelep létesítése, sőt idővel a fővárosi alkalmazottak megélhetését megkönnyítő egyéb intézmények kérdése is, amilyen például a hivatalnoki kislakások, vagy családi házakat építő csoportok alapítása stb. stb. Az alkalmazottak jói tudják, hogy mindezen tervek közül sz alkalmazottak hiteligényeinek méltányos kielégítése oldható meg a legnehezebben, de bíznak abban, hogy a polgármester körültekintő gondossága ennél a kérdésnél is meg fogja találni a helyes módot arra, hogy legalább a legégetőbb szükségen segítsen. A tisztviselőknek a jóléti alaphoz való önkéntes hozzájárulása volna az első lépés, amelylyel ez a nagyszabású s egyelőre beláthatatlan horderejű kérdés a megvalósulás stádiumába kerülne. A cél, amelylyel ezt a kérdést épen a polgármester szolgálati jubileuma alkalmából igyekeznek átsegíteni a megvalósulás akadályain, nyilvánvalóvá teszi, hogy az alkalmazottak ezzel a jóléti alappal akarnak emléket állítani annak a hálás, ragaszkodó szeretetnek, amelylyel Bárczy István iránt viseltetnek. Pénzügyi tervek. Bódy alpolgármester véleménye. Az elmúlt napokban hire járt, hogy a főváros újabb százmilliós kölcsönt vesz fel. A hirt maga a polgármester cáfolta meg, mondván, hogy a mai viszonyok nem alkalmasak egy nagyobb kölcsön megkötésére. A főváros pénzügyi tervei azonban enélkül is alaposan foglalkoztatják a szakköröket s így igazán érdekes az a nyilatkozat, melyet Bódy Tivadar alpolgármester tett a főváros pénzügyi terveiről. — Két rossz esztendő terhe nehezedik a főváros háztartására — mondta az alpolgármester — az idei és a tavalyi esztendőé. A rossz gazdasági viszonyokat megérezte a főváros is; egyik-másik bevételi tétel megcsappant és kétségtelen, hogy a főváros számadásai, amelyek nemrégiben 5—5 millió korona fölösleggel zárultak, most deficitet fognak eredményezni. A deficit körülbelül еду-kétmillió koronát fog kitenni. Azonban reméljük, hogy ezek az esztendők csak átmeneti esztendők, amelyeket a gazdasági fellendülés nagyszerű ideje fog felváltani. Annyi kétségtelen, hogy a főváros jov delmeit szaporítani kell, amelyek a városi kölcsönök kamatterheit busásan fedezik. A jövedelmek gyarapítására megvennak a terveink, de sietek kijelenteni, hogy e tervek között a községi aclópótlék felemelése nem szerepel. Mi a főváros jövedelmeinek gyarapítását elsősorban a meglevő és az ezután megszerzendő városi üzemek jövedelmeinek fokozásától várjuk. Az uj gázgyár, a városi elektromos telep, a Magyar Villamossági r.-t. megváltandó elektromos telepe, az autóbusz mindmind alkalmas rá, hogy a főváros háztartásának bevételeit jelentékenyen fokozzák. De a jelenleginél sokkalta nagyobb jövedelmet remélünk a Villamos Városi Vasúiból is. A Villamos Várisi Vasúttársaság 45—50 millió koronás beruházással uj rentábilis vonalakat akar építeni. Az uj beruházások, jelentékenyen fogják fokozni a Villamos Városi Vasút jövedelmeit és e jövedelmek fokozásának a főváros hasznát látja mint a vállalat főrészvényese és hasznát látja különben is, mert jelentékenyen megnő az az összeg, amelyet részesedés címén fizet a vállalat a fővárosnak. A vállalat ezt az újonnan beruházandó tőkét a koncesszió lejártáig: 1940-ig nem tudná letörleszteni. Ezért a Városi Vasút ! koncesszióját ki akarják tolni 1965 ig, ami ; azt jelenti, hogy a vállalat még le nem törlesztett részvény- és kötvénytőkéjét nem 26, hanem 51 esztendő alatt törlesztene. A törlesztés végső idejének kitolása természetesen jelentékeny financiális könnyebbülést jelent a vállalatra. Éppen azért ezt a kedvezményt nem is adnánk ingyen, hanem a vállalat a fővárosnak fizetendő részesedése kulcsát nagymértékben felemelné. Ma, mint ismeretes, részesedés cimén a bruttó forgalmi bevételekből 3'V0-ot fizet a vasúttársaság a fővárosnak. Ez a 37o a múlt évi forgalom után körülbelül 300.000 koronát tesz ki. A részesedés kulcsának a felemelése után azonban ez a jövedelem meghaladná az egymillió koronát, szóval csupán ennél az egy tételnél 700.000 koronánál nagyobb összeggel gyarapodnék a főváros jövedelme. Egyébként pedig érintetlenül maradnának azok a jogok és előnyök, amelyeket a Villamos Városi Vasúttal kötött szerződés a fővárosnak biztosit. így érintetlenül marad a szerződésnek a megváltásra és a háramkísra vonatkozó része. A főváros tehát 1917-től kezdve a vállalatot megválthatja, ha jónak látja; és ha nem váltaná meg, abban az esetben a vasút minden felszerelésével üzemképes állapotban a főváros tulajdonává válik. A jelenlegi szerződés és az újonnan kötendő szerződés között csupán az a differencia, hogy abban az esetben, ha 1910-ben a főváros birtokába venné a vasutat : a vállalatnak 1940-ig le nem törlesztett részvény- és kötvénytőkéje törlesztésének a terhét a főváros vállalja magára. Ezzel szemben azonban egy negyvenöt-ötvenmillió koronás uj tőkével megépített hálózatot kap. A részesedési kulcs jelentékeny felemelésén kívül a főváros még egyre előnyöket is köt ki magának. így kiköti, hogy a vállalat az uj kibocsátású részvények bizonyos kvótáját parin köteles a főváros rendelkezésére bocsátani. A Villamos Vasút dolgát — mint Bárcy polgármester ur a közgyűlésnek megígérte - valószínűleg két hónap múlva fogják a közgyűlés elé terjeszteni. Az uj jövedelmi források közt szerepel az automobil-adó, az üres telkek megadóztatása és az ingatlan érték-adó. amely akárhány külföldi nagyvárosnak jelentékeny bevételt biztosit. Nekem az a tervem, hogy ezt az adót évrőDévre vesse ki a város és ne úgy, mint ahogy néhány német városban megpróbálták, hogy ezt az adót csak akkor fizessék, ha az ingatlan gazdát cserél. Az uj jövedelmi forráspn kívül az uj beruházások fedezésére sürgősen gondoskodnunk kell a 270 millió koronás kölcsön utolsó részletének a megszerzéséről. Az a tervünk, hogy a folyó beruházások fedezésére egy 100—120 millió koronás kötvénykölcsönt veszünk föl és ebből fizetjük ki a nyolcvanmillió koronányi függő kölcsönt. Már kay- tunk is néhány ajánlatot, de egyelőre várunk, mig jobban enyhülnek a viszonyok. Azt hiszem, hogy februárban vagy legföljebb márciusban. abban a helyzetben leszünk, hogy föl- vehetjülc az uj kölcsönt: még pedig minden valószínűség szerint külföldi pcnzcsoportnál elégitjük ki pénzszükségletünket, mert a kormány a helyi piacot a közel múltban annyira igénybe vette, hogy idehaza olcsó pénzt nem igen kaphatnánk. De nem is lenne helyes, ha ezekben a rossz időkben a magyar ipar és kereskedelem elől elvonnánk százhúsz milliót. jWikus Tatra lejcsokoládé.j í ii «*<••* 1 Г> l> I»© 1 é ej 1 ■ ti ;• i Zajfe lfogó ! Több mint 2,000.000 forgalomban. Nagy tüzelőanyag megtakarítás! Ha Önnek rosszul záródó ablakai és ajt ó vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai SZAB. AMERIKAI IrÉGEItZÁRÓ KÉSZÜIrÉKKEI Г leiszerelve legyenek. E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas erclemezckbol készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkcre tel. — Ajánlatok, kölség-vetések és rajzokkal szívesen szolgál a referenciákkal rendelkező Nádler és Wagner ......... *• ~. Te lelőn nzdiii
