Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-05 / 1. szám

Nagy Budapest 5 PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ES HITEL IPAR MEZŐGAZDASÁG Városok kötvénykibo­csátási joga. A sok megoldásra váró probléma közül talán egyik sem olyan égetően sürgős, mint a városok hitelügyének egységes rendezése. A vidéki városok ma már csak a legnagyobb nehézségek árán tudják háztartásuk egyen­súlyát fen tartani és köztudomású az is, hogy nagy pénztelenségük miatt a legszükségesebb beruházásokat sem tudják eszközölni. Mint ismeret-es, a városoknak az ősszel megtartott kongresszusa alkalmával a polgár- mesterek a kormányhoz fordultak, hogy esz­közöljön ki számukra olyan kölcsönt, amely­ből sürgős beruházásaikat fedezni tudják. A belügyminiszter és a miniszterelnök is igen természetesen megígérték, hogy a kér­dést „tanulmányozni fogják“ és rövidesen segítségükre lesznek a városoknak abban, hogy deficites háztartásukat rendbe hoz­hassák. Nemsokára fél éve lesz már, hogy ez az ígéret elhangzott, de azóta semmi fordulat sem történt ebben a régóta húzódó ügyben, pedig a városok már erősen várják a kormány döntését. Az utóbbi napokban egy érdekes hir bukkant fel a napilapok közgazdasági rova­taiban, amely a városok hitelügyi problémájá­nak rendezésére vonatkozik. E hir szerint a kormány állítólag hét vidéki városnak kötvény­kibocsátási jogot fog adni. Az erre vonatkozó törvényjavaslaton most dolgoznak a belügy­minisztériumban. Eddig Budapesten kívül Zágrábnak, FiuméneJe és Pozsonynak volt köt­vénykibocsátási joga, de most, ha igaz a hir, héttel meg fog szaporodni a kötvénykibocsátó városok száma. Ez a hét szerencsés város természetesen anyagilag rendbe fog jönni a kormány jóvoltából. De mi lesz a többi, adósságban sínylődő várossal, amelyek nem bírják a kormány szimpátiáját? Ezek csődbe jussanak, vagy pedig uzsorakölcsönöket haj­szoljanak szünet nélkül? Világosan látszik mindezekből, hogy a problémának ilyetén való megoldása nem helyes, mert a városok hitel­ügyét csakis egységesen lehet megoldani. A ki­szemelt hét város nem kaphat a többi rová­sára kötvénykibocsátási jogot. Egyöntetű és egytípusú kötiényeket kell kibocsátani a városok összességének, amelyből azután a városok, szükségletükhöz képest, kisebb-nagyobb köl­csönöket kapnának. Egyöntetűnek és egy­típusúnak azért kell lennie, hogy egyik város nagyobb kamatozású dinietekkel ne tehesse lehetetlenné egy másik város kisebb jöve­delmet biztositó kötvényeinek az elhelyezését. Nagyon természetes, hogy a kötvényeknek a külföldön való elhelyezése érdekében, a kor­mánynak garantálni kell a kamatokat. Más­képen különben ez el sem képzelhető, mert a papírok igazi értékét épen az állami garancia adja meg. Remélhetőleg most már nem fog sokáig késni a városok hitelügyét egységesen rendező törvényjavaslat, amelyre mohón vár­nak a városok. A kormánynak nem lehet fontosabb és sürgősebb teendője, minthogy végre beváltsa Ígéretét és az összes városok érdekeinek megfelelőleg elkészítse a városok kötvénykibocsátására vonatkozó törvényjavas­latot. Kallós János. HIRER. A főváros kötvényei 827o-os kurzuson. A főváros kötvényeivel kurzusá- valsajnos nem törődik senki sem a börzén. így azután nem is csoda, ha folytonosan lecsúszik a kurzusuk. Az utolsó napokban is kínálat volt az 1897. évi kibocsátású kötvényekben, amelyek — miután vevő nem akadt rájuk -— 84%-ról 82%-re estek. Ez az árfolyam már azért is szégyenletesen alacsony, mert például Fiume város ugyolyan kamatozású címletei 10tí/0-kal magasabban 92%-on állnak. A bankoknak — amelyeknél a város a pénzeit tartja és amelyek épen eleget keresnek a városon — erkölcsi kötelességük volna a piacra állni és megvásárolni az eladásra kínált papírokat. De persze az nem üzlet a bankoknak és így nem lehet remélni azt, hogy a bankok egyszer áldozatot hozza­nak a városért. Az építkezés 1914-ben. Bár a pénzpiac javulása nagyon lassan halad, az idei cv az építkezés szempontjából mégis kedvezően indul. A nagybankok közül egyik . másik nagyobb összegű jelzálogkölcsönöket ' és házkölcsönöket folyósított. így a Magyar általános takarékpénztár egy Baross-ufcai és egy Bercsényi-utcai házra, a Magyar országos központi takarékpénztár egy most épülő bel­városi házra adott kölcsönöket. Nagy építke­zéseket eszközöl az idén a Magyar Általános Ingatlanbank is, amely ezenkívül egy nagyobb telek parcellázást bonyolít most le Budán. A Magyar villamossági rész­vényei. A börzei spekuláció körülbelül két hete valósággal ráfeküdt a Magyar villamos- sági részvényeire. Úgy a bécsi mint a buda­pesti tőzsdén roppant nagy az érdeklődés a részvények iránt, ami persze a villanymüvek megváltásával függ össze. Hogy a spekuláció számítása be fog e válni, az nagyon kérdéses. Ellenben tény az, hogy a részvények kurzusa olyan magas már, aminő a tőzsdére való be­vezetésük óta nem volt. Kurzusuk az utóbbi napokban már meghaladta az 555 koronás árnivót is. BRISTOL kalapáruda líáczi-utcza IL Szénbánya vállalatok nagyobb osztaléka. A gazdasági konjunktúrák hanyatlását, talán egyedül a szón bányaválla­laté к nem érezték meg. A szénbányák az idén is jó üzleteket csináltak, úgyhogy több közülük az osztalékot fel fogja emelni. Mint tőzsdei körökben beszélik, a Magyar általános kőszénbánya 40 koronáira, az Esztergom- ssászvári pedig 17—18 koronára fogja felemelni az osztalékot. Valószínűleg nagyobb dividendát fog fizetni a Salgótarjáni is. Uj robbantószergyár Magyar- országon. Egy nagyon érdekes uj gyár- alapításról értesültünk, mely nagy feltűnést fog kelteni. A Titanit magyar biztonsági robbantószergyár alapítója az uj gyárnak, amelyet Trencsénben fognak felépíteni. A gyár kizárólag robbantó szereket fog gyártani. Ez a hír azért érdekes, mert a közös hadügymi­niszter épen most határozta el, hogy állami robbantószergyárat fog létesíteni Magyar- óvárott. A Titanit gyáralapítását a Keres­kedelmi bank financirozza. Közgazdaság! közlemények. „Unió" elet- es gyermekbiztosito intézet mint szövetkezet Budapest, VI., Teréz-körut 40-42. Alapittatolt 1863. Az intézet felügyelő-bizottsága, mint az előbbi években, úgy a folyó év végével is megtartott ülésében az intézet pénztár- és vagyon­állapotának fővizsgálatát megejtette és megállapí­totta, hogy az intézet vagyona a következő érté­kekben van elhelyezve és pedig: Intézeti házak beruházási értékben К 3.477,317.46. Értékpapírok 6.661,071.44. Jelzálogkölcsönök К 8.796,895.57. Köl­csönök saját kötvényekre К 2.252,307.04. Takarék és bankbetétek К 2.457,060.53. Postatakarékpénztár К 13,734.84. Hivatalnoki nyugdíjalap-betét К 358,144.51. Pénzkészlet К 31,766.60. Óvadékok К 49,005.25. Nyug- dij-értékpapirok К 199,100. - . Összesen К 24.296,403.24. 1913 január 1-től december 31-ig bezárólag nyujtatolt К 15.527,375 — értékű biztosítási ajánlat, amelyből К 13.537,375.— kötvényesittetctt. Biztosított összegek fejében a f. évben К 1,999.500 és az intézet fennállása óta К 22,424.794.02 fizet­tetett ki Ezen intézet az élet- és gyermekbiztositás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek melleit. WÖRNER J. ÉS TÁRSA GÉPGYÁRA, BUDAPEST. Könyvnyomdái gyorssajtók két- és négypályás kény­szermozgású görgőjárattal Kromotipiai gyorssajtók rövidített iv-kiveze- téssel gyűrűs dob segélyével. Kétfordulatú gyorssajtók elölkirakóval. Kőnyomdai gyors­sajtók görgő pályával. Kőnyomdai kézisajtók. Körforgó nyomógépek újság- és illusztráció­nyomásra meghatározott és változtatható iv- ===== nagyság számára. == Könyvnyomdái gyorssajtók vasúti rendszerű menettel Könyvkötészeti [Цр gépek KÖZPONTI FŰTÉSEK Alacsony nyomású gőz- es melegviz-fütések Szellőző berendezések, központi melegviz- készitö telepek Száritó telepek mindenféle :: :: ipari célokra. :: :: EREDETI МЕЮШЭЕВ töltő, szellőző és szabályozó kályhák es Caloriferek gyára. Folyton égő (Dauerbrand) kályhák. Szellőző rácsok minden nagyságban EISLER és VÉRTES RflEIDINGER KÁLYHÁK GYÁRA (Telefon 16-15) J Budapest, VI., Andrássjf-ut 41 fEIWEL LIPÓT UTÓDAI Budapest, X., Kolozsvári-utca 13, szám. Iskolapadok, iskolabútorok, iroda­bútorok, tornaszerek és óvoda- :: berendezések gyártása. :: Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom