Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-05 / 1. szám

1914. január 5. 1. szám. NAGY BUDAPEST A ’’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Gcley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Torna Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Visegrági-u. 40. Telefon: 169-38 A kórházi orvosok mozgalma. Január elseje óta tudvalevőleg házi keze­lésben látja el a főváros az összes kórházak élelmezési szükségletét. Ebből az egyszerű tényből, amelyet kizárólag az a körülmény provokált, hogy a kórházak szállítói évtize­deken át lelkiismeretlenül szívták a főváros vérét, — sajátságos komplikáció fejlődött: A kórházi orvosok amiatt, mert ezentúl csak három tál ételt kapnak ebédre, bérmozgalmat indítottak s egész sereg sérelmet zúdítván a főváros nyakába, már azzal is fenyegetőztek, hogy sztrájkolni fognak, ha követeléseiket nem teljesítik. Ki kell mondani őszintén, hogy az orvo­soknak épenséggel nincs igazuk. Egyáltalán megdöbbentő, hogy akkor, amidőn a főváros sok-sok molochtól szabadult meg s arra az útra lépett, amelyen a köteles takarékosság jelszavával idők során az orvosok szociális kívánságáét is honorálhatja, egy tál étel miatt közegészségügyi sztrájkot lettek volna képesek teremteni ezek a doktrinér-emberbarátok (mert hiszen minden orvos ab ovo ez is.) Ám mindenki tudja, vagy legalább is sejti, hogy az orvosok hátterében milyen érdekek mozgatják ezt a mozgalmat. Hiszen senkisem vonja kétségbe, hogy a kórházi orvosok fizetési viszonyai nemzonásak. Abban tökéletes igazuk van, hogy ezen az anomálián segíteni kell: de miért épen most jut ez az eszükbe, amikor a főváros elsősorban az ő érdekükben s az ő anyagi helyzetük javítása miatt vette házi kezelésbe a kórházi élel­mezést? Hogyan lehetséges az, hogy ezek a képzett emberek most egyszerre elfelejtik, hogy az ő sorsuk csak lendülhet, ha a házi kezeléssel sikerülni fog megtakariiani valamit. A főváros ezen a téren nem keresni akar, hanem szociális sebeket szeretne gyógyítani. S egészen bizonyos, hogy a programmul szereplő házi kezeléssel sikerülni fog a három korona 84 filléres ápolási díj keretén belül javítani az orvosok fizetését. Értesülésünk szerint azonban nemcsak az élelmezés kérdése az egyetlen terrenum, amelyen a takarékosság elve fog dominálni. A közegészségügyi ügyosztályban ezenkívül már kész a kórházi patikák reformierte is. Ezen a téren a visszaélések talán még na­gyobbak, mint voltak az élelmezésnél. A fő város a gyógyszert a gyógyszerészek szövet­ségéből veszi, akik egymás között arányosan osztják meg a megrendelést s a jövedelmet. Még 1824-ből való az a szerződés, amely erre nézve intézkedik s azt is tartarmazza, bogy a fővárosnak ötven százalékkal olcsóbban kell adni a gyógyszert. Tényleg igy is történik, de olyanformán, hogy azt a gyógyszert, amely a betegeknek négy koronájába kerül, a fő­városnak 16 korona alapáron számítják, ebből elengednek nyolcat s még mindig kétszer annyit kapnak érte, mint mástól. Emellett a csomagolási költségeket is a főváros viseli. Szinte hihetetlen például, de úgy van, hogy a főváros egy gramm aszpirinért 16 fillért fizet! Holott ezt házi kezelésben egy fillérért elő lehet állítani. Ha tehát ez a reform el­készül, az ápolási dij keretén belül 40 fillért tevő gyógyszerátalányból bizonyosan meg fognak takarítani 20 fillért. Ebből bőven fog jutni az orvosi javadalmazások emelésére. A fővárosnál egyébként tisztában van­nak azzal, hogy ezt a mai forrongást egye­nesen a szállítók szítják, akiket a házi kezelés horribilis jövedelemtől fosztott meg. Bosszú­jukhoz tartozik még az is, hogy a házi kezelés termékei addig, amig a beteghez jutnak, erősen megfogyatkoznak. Hogyan és kinek a kezén tűnik el a hiányzó mennyiség, senki­sem tudja. Hogy milyen gazdálkodás volt a házi kezelés előtt, arra csak az szolgáljon például, hogy a moslékbérlő, aki egész csirkéket és egyebeket szedett ki a moslékból, évekkel ezelőtt önként felemelte a bérösszeget, nehogy eszébe jusson valakinek, hogy tőle ezt a kitűnő jövedelmet hajtó vállalkozást elvétesse! Adatok N agy-Budap esthez. A statisztikai hivatal most készült el szeptember havi kimutatásával. E kimutatások jelentőségét és érdekességét egy idő óta nagy­ban emeli az, hogy sok helyütt foglalkozik az elővárosokkal is, bár bizonyára még sok olyan tér van, amelyen a környékbeli köz­ségek vezetőségei még nem tudnak felvilá­gosítást adni. Egyik legérdekesebb pont mindenek között a népesedésé, amelyet érdemes Buda­pest népesedési adatai mellé állítani. Az 1913. esztendő adatai ezek : Budapest Újpest... ... ... Rákospalota... Pestújhely ... Kispest .......... Pe stszentlőrinc Erzsébetfalva 930.666 lélek 58.632 „ J 35.429 „ 35.260 „ 8.277 „ 34 827 „ Ezek szerint az elővárosokban 172.325 lélek lakott: Budapesttel együtt 1,102.991 lakos! A statisztikai hivatal számítása szerint az eddigi adatok után igy alakul Nagy-Budapest népesedése: 1914 ............... ...................... 1,130 085 lélek 19 15 .............................. .. ... 1,157.179 „ 19 16 .................................... ... 1,184 272 „ Mint látható : a szaporodás növekedésének kiszámításában pesszimizmus érvényesül, mert csupán a természetes szaporodást veszi a számítás alapjául. De ha a gazdasági vál­ság enyhülni fog — s ezt biztosan remél­hetjük a fellendülés nagy befolyással lesz nemcsak a természetes szaporodásra, hanem a bevándorlásra is. Mint érdekes adatokat, megemlíthetjük még Nagy-Budapest szeptember havi ter­mészetes szaporodását, mely — sajnos — nem épen kedvező. Ezek szerint a születések igy oszlottak meg : Budapest ... .. ............... 1324 Új pest ............... ... ... ____ _____ 55 Rá kospalota ... ... ... .. ............. ... 43 Pe stújhely ... ... . _______ ... 8 Ki spest ... ... ... . ...................... 63 Pestszentlőrinc .. ... ... ... 15 1 rzsébetfalva ... ... ... . __________ 57 Saj nos, a halálozások számát csak Buda­pestre vonatkozóan közli a statisztikai hivatal, a környékbeli községekből csak a ragadós betegségeket említi. Ugyanígy nem állítja szembe az elővárosok anyakönyvi adatait Budapest adataival, holott ez igazán érdekli Budapestet. Most, hogy az államrendőrség hatáskörét kiterjesztették az elővárosokra is, a rendőrség utján sok adatot kellene kapnunk s ezek közül különösen érdekelnének bennünket az elővárosok lakásügyi adatai. A statisztikai hivatalnak mindenesetre lépéseket kellene tenni, hogy ezeket megkaphassa. ^VIKTÓRIA bútorgyár részvénytársaság lakberendezési mintaterme EE==aE^ SZABAD 11 BEMENET Kossuth Lajos- utca sarok в Budapesten, IV. Városház-u. 4 я ^B ■ "====— Park-Szálloda Budapest legelőkelőbb és legolcsóbb szállója. A ke­leti- (központi) pályaudvar érkezési oldalával szemben. Telefon: József 30—81,50—82 és 30—82. A magyar kir. államvasutak szerződéses szállítója! UJ ! Önmagától szaporodó PATKÁNY és EGÉR-bacillus ’’RATTOMORT” biztos pusztitó hatással, más állatra ártalmatlan. Egér ellen 1 adag 3 kor. Patkány ellen 1 adag 4 kor. ii ii Nagyobb területeken az irtás utólagos díjazással! UJ! ** ' Biztos hatásáról kezeskedem ! „RATTOMORT” vezérképviselet: Király-utca 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom