Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-01 / 22. szám
2 Független Budapest A törzsfőnök legújabb trükkje. Mi lesz a választói névjegyzékkel? Megdöbbenéssel hallottuk a legutóbbi közgyűlésen azt az indítványt, hogy a választói névjegyzékeket ne állítsák újból össze, hanem azokat, akik az 1913-as névjegyzékbe fel vannak véve, hivatalból vezessék át az 1914-es névjegyzékbe. A tendencia világos: 1915-ben választás lesz, s akkor az 1914-iki névjegyzék- alapján szavaznak. Az indítványt dr. Feleki Béla tette, s I mindjárt hozzátesszük: teljes jóhiszeműségeiéi. | Az ő személye annyira tisztelt s gondolkozása annyira szabadelvű, hogy nem is lehet feltételezni róla, hogy a klikkeknek akart ezzel szolgálatot tenni. Mert a valóság az, hogy a Fikkek hatalmának jentartására, további konzerválására szolgál az az igyekezet, mely az 1913-as neveket át akarja vinni a jövő évi névjegyzékbe. Megengedhető-e, erkölcsös igyekezet-e az, hogy Ehrlich G. Gusztáv mindazokat a neveket szerepeltesse a választói névjegyzékben, akiket eddig? Hiszen a főkapitányság bejelentő- hivatala megállapította több mint ezer VII. kerületi szavazóról, hogy nemcsak a VII. kerületben nem laknak, de — Budapesten bejelentett lakásuk egyáltalán nincsen. Az uj választói törvény pedig teljes határozottsággal kimondja, hogy a szavazati jog elnyeréséhez legalább egy évig kell egy kerületben lakni. Akik ezt az indítványt pártolták, azok a mai, igazságtalan rendszer fenmaradása mellett foglaltak állást. Hogy egyes kerületeknek ez tetszik, s agitálnak egy törvényrevizió mellett, az természetes. De érthetetlen, hogy a becsületesek és jóhiszemüek, hogyan ülhettek fel ennek az akciónak, mely kifelé —- szégyen és gyalázat — csak azt mutatja, hogy a közgyűlést még mindig Ehrlich G. Gusztáv ur ráncigái ja kénye-kedve szerint. Ki lesz a főügyész-helyettes. A szerdai-közgyűlés főügyész-helyettest fog választani. A kijelölő választmány már megejtette a jelölést s első helyen dr. Köncs Boldizsár tiszti ügyészt, második helyen dr. Balás Elemér tordai törvényszéki elnököt, harmadik helyen pedig dr. Zuna Béla tiszti ügyészt jelölte. A választás eredménye iránt nem lehet semmi kétség. Dr. Köncs Boldizsárnak annyi a hive és annyi az érdeme, hogy az ellenfeleinek semmi reményük sem lehet mellette. Régen á főváros szolgálatában áll, működését, munkáját mindenki ismeri, úgy hogy majdnem teljesen egyhangú választásra lehet számítani. Vele szemben a tiszti ügyészség kebeléből Zuna Bélát jelölték csak, mint rangban legidősebbet, ez azonban tiszta formalitás. Dr. Balás Elemér tordai törvényszéki elnök második helyen van jelölve, mert a tiszti főügyészi állásnál a harmadik helyen került kombinációba. Akkor mindössze 3 szavazatot kapott, de most se igen számíthat többre Köncs Boldizsárral szemben. Balás, aki Budapesten királyi ügyész volt, mindenáron szeretne visszakerülni Budapestre s ezért adta be pályázatát úgy a tiszti főügyészi, minta főügyész-helyettesi állásra. Megmagyarázták ugyan neki, hogy nincs értelme a pályázatnak, mert külső ember a jelenlegi körülmények között nem kerülhet be, mégis fenntartotta pályázatát. Talán az igazságügyminiszter előtt akarja dokumentálni, mennyire nem érzi jól magát a kis vidéki városban. Az erzsébetvárosi korteskedés. A hetedik kerületi klikk nagyban készül a választásra. Alaposan szerepelnek a bizottsági tagjaik, ami Ehrlich G. Gusztáv régi taktikája. Amikor mindinkább közeledik a választás határideje, a hetedik kerületi klikk emberei egyszerre csupa kerületi kérdést kezdenek feszegetni a közgyűlésen. Kovács Jenő gimnáziumot sürget, Paksy Béla az elöljáró- sági épület megépítését sietteti, az „iparos- és kereskedő szövetség“ cimü kortes-párt a király-utcai kereskedőknek jár ki néhány lámpát s maga Ehrlich G. Gusztáv a pénzügyi bizottságban teszi szóvá: nem lehetne-e ipari célokra olcsóbban adni a villanyáramot ? Még meg sincsen a városi telep, még meg se szavazták a hiteltúllépéseit, máris fölvetik ezt a kérdést, amely — ők nagyon jól tudják — igen kinos és kényelmetlen a város vezetőségének. Ok nem árakat akarnak leszállítani, hanem jövedelmet fokozni, ami a bizottsági tag urak érdekében is fontos, mert egy adóemelés őket is elsöpörné még a városháza tájékáról is. De mit törődnek ők azzal, hogy a város jól jár-e, vagy rosszul, az ő pillanatnyi érdekeik fontosabbak, mint bármi a világon. De nem is jóhiszemüek, hiszen tisztában vannak a körülményekkel. Korteskednek csupán s e korteskedésükben nem kiméinek semmit. Félnek a választásoktól, s e félelmük nem éppen alap nélkül való. Ha csak egy kicsit megmozdul -- és meg fog mozdulni — a független polgárság, hol lesznek ők, egy ügy ü kortesfogásaikkal együtt! Olyan egyszerű és átlátszó már ez a hetedik kerületi taktika, hogy az utolsó hordár is tudja Pesten, hogy mért kell egyszerre olyan sok hetedik kerületi reform. Vájjon nem szégyelik magukat, hogy semmi újat nem tudnak már kitalálni? Ebrlichet talán elhagyta a furfangja, a találékonysága s a nyáj most ott áll tanácstalanul s az elkoptatott fogásokkal próbálkozik. ffunGÁRjjj £ kötvények a legelőnyösebbek élet-,tűs-, baleset, szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T, igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. Telefon: 153-98,2-11, 2-12 Kartellen kívül éta társaság képvitelötégei Részvénytöke 6.000,000 korona. au ortaág mindet* rátáéban. Összes biztosítékok 22 millió korona ffűncaepi Könyvtár vagy kórház? Érdekes vita folyt a szerdai közgyűlésen arról a kérdésről: hol helyezzék el a fővárosi könyvtár, illetve legújabb nevén „Közművelődési Intézet“ épületét. A tanács választása — ezt már előző számunkban kifejtettük — igen szerencsétlen. A Kálvin-tér nem alkalmas a könyvtárépület céljaira, részint azért, mert könyvtárnak nagyon zajos, részint pedig azért, mert tönkretenné a tér mai kereskedelmi jellegét és forgalmát. Az a megoldás, amit Bárczy polgármester ajánlott, hogy a Kálvin- téri könyvtárépületben üzlethelyiségeket is fog elhelyezni, szintén nem jó. Mert vagy építünk könyvtáipalotát s akkor azt kizáróan kulturális céloknak szenteljük, vagy — ne építsünk. Bár ez az üzlet-ötlet nem is túlságosan abszurd. Tekintve azt, hogy a könyvtárépület harmadik emeletén képtárat akartak elhelyezni, — ami sehol a világon nincs — mért ne rakhatnák tele a könyvtárt üzletekkel ? Egy közbeszólás indította meg a közgyűlés gondolkozását arra nézve, hogy nem öt és félmilliós könyvtárépületre van sürgős szükség, hanem kórházakra! Az uj Rókus- kórházat fel lehet építeni öt és félmillióval s ez Budapesten valóban sokkal inkább fontosabb és sürgősebb, mint egy „Közművelődési Intézet“. Tegyünk le a vidéki városok szokásairól. A magyar vidék tele van kultúrpalotákkal s analfabétákkal. A kultúrpaloták mellett alig van kórház, borzalmas mértékben terjed a tuberkulózis, de mindig sokkal fontosabb a cifrálkodó kultúrpalota, mint az egyszerű, de az igazi kultúrát tartalmazó kórház. Mondjuk ki teljes őszinteséggel: ne vitatkozzunk arról, hogy hol legyen a könyvtár, mert nem kell egyelőre ilyen díszes és drága épület. Áldozzunk inkább annak a kultúrának, amely egészségesebbé teszi a polgárokat s majd képessé teszi őket arra, hogy esztendők múlva csakugyan megbirják egy nagy köz- művelődési intézet öt és félmilliós költségét. Budapestet eddig az választotta el a vidéki városoktól, hogy nem volt kultúrpalotája, de meg volt benne minden igyekezet és akarat, hogy igazi kultúrát teremtsen. Sokat költöttünk kórházakra és iskolákra, sokat áldoztunk népjóléti intézményekre, de még mindig nem érkezett el annak az ideje, hogy egy kultúrpalota építésével pontot tegyünk az akciók után. KOVALD fest,tisztit! ® ® ИИВ (tVIH IntPlp.DPlr П 4 7PÍrPQTííT7‘irnc minrl ön rúc'/nhon U amncnl olob о тп г) n Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-uteza 35-3? Gyűitótelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában; Teleion 5S-4S 12S-15
