Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-01 / 22. szám
11914. junius 1. 22. szám. NAGY BUDAPEST A ’FÜGGETLEN BUDAPEST” ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Torna Szilárd, Verbói Ármin, Vukovári Albert, Zólyomi Dezső. Községi aszfaltgyár. A főváros az aszfaltkartell ellen. Örömmel kell üdvözölnünk azt az előterjesztést, melyet Fock Ede tanácsnok, az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetője tett a városi aszfalt gyár felállítása dolgában. Erre a községi üzemre csakugyan nagy szükség volt. Budapest utcaburkolatai igen rossz állapotban vannak s úgy látszik, nincs arra remény, hogy a magánvállalatok jobban, lelki- ismeretesebben és olcsóbban dolgozzanak. Igen drágák a magánvállalatok árai is. Beigazolódott, még pedig hiteles adatok alapján, hogy a kocsiutat — amit a magánvállalatok 12 koronáért végeznek ma el, — azt például Pápa városa egészen primitiv fölszereléssel is elő tudja négyszögméterenkint 8 koronáért állítani. A kilencedfél koronás gyalogjárót pedig pláne 4 koronáért élvezi a bátran kezdeményező Pápa városa. Ilyen példákkal szemben igazán lehetetlen bekötni a főváros szemét. Mostanában, mikor minduntalan fel-felbukkan a pótadó réme, a hatóságnak kötelessége nemcsak a jövedelmek fokozása, de a beruházások olcsóbbá tétele is. Ezen a két utón a költségvetést egy időre mindenesetre sikerülhet a kellő egyensúlyba hozni. Budapest vagyonának tekintélyes része van lekötve a közterületek burkolatában. Ez a hatvan-hetven milliós vagyon azonban reális értékében sokkal csekélyebb, mert kvalitása a beruházás költségével nem áll a kellő arányban. A főváros beavatkozása ebből a szempontból sem már várathatott tovább magára. Csak helyeselni lehet, hogy Fock tanácsos figyelme mindkét irányban kiterjedt, ameny- nyiben két dolgot tervez a városi aszfaltgyár létesítésével: olcsóbbá s amellett jobbá kívánja tenni a főváros aszfaltmunkáit. Nem akarunk itt belémerülni ennek a kérdésnek műszaki részletezésébe, de jelezni kivánjuk, hogy mily nagy kiilömbség van az aszfaltréteg betonalapozásának, magának az aszfaltnak vastagságában és fő-, valamint mellékanyagai minőségében. Mindezt az átvételnél bajos ellenőrizni, mert a kész munka hibája csak a használatban derül ki. Ebbe az állapotba akar a főváros több megbízhatóságot, több hitelt, több erkölcsöt bevinni. A mai állapot, amidőn az árlejtések sorsát nem az ügyosztályban, hanem a pályázók megegyezésében is el lehet dönteni, nem nyújtott a fővárosnak semmi garanciát. Ezenkívül szakítani hellett azzal a rendszerrel is, ami az úgynevezett jótállási idő leteltével vette kezdetét s ami még külön hasznot jelentett az aszfaltmunka szerencsés nyerteseinek. Mindezeknek véget kellett vetni végre s ezért örvendetes Fock tanácsos kezdése. Csak egy dolog érthetellen: miért irányoztak elő a városi gyár létesítésére 700.000 koronái, mikor a kérdést két-háromszázezer koronával meg lehet oldani. Nagyon kellemeilenül lennénk meglepve, ha a hétszázezer korona mögött egyéb is lappangana, mint az a cél, hogy a főváros az aszfaltkartel játékába végre belecsörditsen ! A Városi villamos vasút programmj a. A íizes-bizottság összeült pénteken, hogy a vá'oh villamos vasút fejlesztésének igen fontos és igen sürgős kérdésével foglalkozzék, azonban semmiféle irányban nem döntött. Az ülés igen rövid volt, s érdemleges felszólalás sem emit, mindössze azt a véleményüket, illetve óhajtásukat fejezték ki a bizottság tagjai, hogy a közlekedési ügyosztály készítsen részleges előterjesztést, pontos számszerű kimutatásokkal. Egy hétre elnapolták tehát a tárgyalást, azonban már ma meg lehet állapítani, hogy la vállalat teljes megváltása ellen igen komoly hangok hallatszottak. A fővárosnak egyáltalán nem érdeke, hogy a városi vasutat ma megváltba, mert a megváltáshoz szükséges milliókat igen súlyos feltételekkel, vagy egyáltalán nem is tudná előteremteni. Épen ezért a megváltási időnek eltolása nem hátránya a fővárosnak. Másképen állana a dolog, ha a városi villamos vasút teljesen magántársaság kezében volna, de ma, amikor hmugyis a városé az irányitás, nem okoz sem- ímiféle kárt a megváltási határidő eltolása. A (külföld sok nagy városában virágzanak az ilyen üzemek, mert a kereskedelmi szellemű vezetést vegyes üzemnél inkább látják biztosítottnak, mint a teljes városi üzemeknél. Baj persze az, hogy a városi vasút részvényeit drága köri önpénzen vásárolta a főváios, az azonban, hogy a városi vasút részvényei jóval alacso- hyabban állanak, mint ahogy azokat a város vette, nem1 olyan jelentős, mint amilyennek |azt jóhiszeműen is, de rosszindulattal is feltüntetik. Minden papír árfolyamértéke lefelé ment az utóbbi válságos időben, s végre is a részvény belső értéke nem változott. A belső értéket növelni pedig igazán módjában van a fővárosnak. A kereskedelmi kikötő. A héten végi-e megjelent a közgázdasági ügyosztály vezetőjének, dr. Vita Emil tanácsnoknak előterjesztése a kereskedelmi kikötő ügyében. Mi — őszintén szólva — többet vártunk ettől az előterjesztéstől. Nyílt és határozott javaslatot, mely tettre szólítja fel a főváros törvényhatóságát s erélyesebb fellépést a kormánnyal szemben, mely most a soroksári Dunaágban a kotrási és hajózhatási munkákat végzi. Az előterjesztés inkább összefoglalása a kiköíőré vonatkozó munkáknak. Részletesen és alaposan ismertet minden tervet, amely erre vonatkozóan felmerült s végre hozzávetőlegesen megadja a főváros számításait is. Egy pontban kifejti azt a véleményét, hogy a kereskedelmi és ipari kikötő csak városi kezeié ben képzelhető el, de sehol sem látjuk annak kifejtését: vájjon mitévő legyen a város, ha az állam nem honorálja mindezeket a kívánságokat? A magunk részéről örülünk azon, hogy ez a lépés legalább már megtörtént, s ha nem is sokkal, de mégis valamivel előbbreviszi a kikötő megvalósításának kérdését. A kormánynak látnia kell, hogy a főváros komolyan foglalkozik ezzel s áldozatokra is kész. Épen ezért az volna a kívánatos, hogy ezt a fontos kérdést ne ejtsék el se a bizottságokban, se a közgyűlésen, hanem foglalkozzanak vele azzal a részletességgel, amelyet feltétlenül megérdemel. Erősen és megingat- haritrinul kell átvinni a köztudatba azt, hogy a kereskedelmi kikötő Budapestre nézve a nagyarányú fejlődés és boldogulás kérdése. Mi lesz a Vérmezővel? A törvényszéken megtartották s egyúttal el is halasztották a Vérmező ügyében való tárgyalást. A bíróság előtt mind a két fél képviselője azt jelentette ki, hogy a békés elintézés irányában már megindult a tárgyalás s van rá remény, hogy legközelebb be is fejeződik. Vájjon mit jelent ez? Semmi mást, mint hogy a főváros egyszerűen nem respektálja azt a birói Ítéletet, amelyet az ő javára hozott a járásbiróság. A felebbezésnek csak birtokon kiviil van helye: igy mondotta ki a bíróság s mégis azt látjuk, hogy a főváros nyugodtan meghagyja a katonaságot vélt jogai birtokában. Vázsonyi a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén rámutatott arra, hogy épen a hadtestparancsnoknak kötelessége példát mutatni az Ítéletek megtartására. Birói ítélettel, még pedig kedvező birói Ítélettel a kezében tárgyalni az ellenféllél: megalázkodás. Nos, a főváros elkövette ezt a megalázkodást, ami épenséggel nem mutat példát azok részére, akiknek valami pörös ügyük van a fővárossal. A hadtestparancsnok egyébként — hir szerint rövid időn belül el fog távozni s vájjon az utód kötelezőnek fogja-e ismerni magára az előd megállapodásait? Esetleg rövid idő múlva kezdheti a főváros újra — a komédiát. . . „AUSTRO-AME RICANA“ TRIEST. 37 Oceéngőzös 37 Oceángőzös. Rendszeres személy és árujáratok az északamerikai Egyesült Államokba és Kanadába, Görögország, Olaszország, Eszakafrika és Spanyolország érintésével. Triesztből New-Yorkba és Kanadába a .Kaiser Fran* Joseph I.“ és a „Martha Washington“ stb. pompás kettöscsavaru gőzösökkel. Az átkelés az Óceánon, Gibraltártól, New-Yorkig mindössze 7—8 nap. Az előző 6 napos ut Gibraltárig az adriai és földközi tenger gyönyörű tájékán át vezet és ingyenos kéjutazásszámba megy, mert az egész ut nem kerül többe, mint az egyszerű oceánátkelés. Üdülő és kéjutazások a földközi-tengeren. Kizárólagkajütutasok felvétele adélamerikaivonalakra. Argonlinia. Brazília. Felvilágosításokkal szolgál az „AUSTRO- AMERICANA“Irodája: Budapest, VII., Thököly-ut 2 A koleti pályaudvar indulási oldalával szemben.
