Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-27 / 17. szám
Nagy Budapest 5 PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG A hét közgazdasági eseményei. A nyugtalan tőzsde. Drága pénzajánlatok. Nagyon izgalmas hete volt az értéktőzsdének. A király betegségéről szóló riasztó hírek, a mexikói háború és a koronajáradék visszaözönlése a külföldről, mind olyan momentumok, melyek közül egy is elég lett volna arra, kogv lehangoltságot okozzon a tőzsdén. Hogy együtt mind a háromnak milyen hatásuk volt, azt legjobban a kurzusokból lehet megítélni, amelyek ma olyan alacsonyak mint az 1912. évi nagy válság idején voltak. A király egészségi állapotáról kiadott híreket nagy feszültséggel várták a tőzsdén és az időnként beérkezett kedvező híreket hamarosan kiegyenlítették az Egvesült-Álla- moknakmexikóiháborújárólszólóhirek. Az általános nyugtalanságot még fokozták a Balkánról érkezett kedvezőtlen hírek is, és közben nagy tételekben kínálták eladásra a magyar koron-a- járadékot, állítólag párisi megbízásból. A budapesti tőzsde a tömeges kedvezőtlen eseményekkel szemben alig mutatott valamelyes ellenálló képességet. A bankok ahelyett, hogy vásárló megbízásokkal árasztották volna el a piacot, épen ellenkezőleg: mint eladók tevékenykedtek és üzletfeleiket kihajtották az angazsmánokból. És mert a nagy áresések miatt a bekért fedezetek nem folytak be mindenütt, több papírban exekueiós eladásokat kellett eszközölni. így a 4%-os járadékban, több mint l°/0-ot adtak el ilyen utón. A forgalomba került papírok közül különösen a spekulációs értékek estek erősen. A pénzpiac helyzete nem változott ezen a héten sem. Az izgalmak alig voltak érezhető hatással a pénzpiacra. Némi pénzkínálat volt, de olyan drágán kínálták a pénzt, hogy nem volt bank, amelyik igénybe vette volna az ajánlatokat. Rosszul spekuláltak a nagybankok Annak idején beszámoltunk, hogy a főváros kölcsönéből milyen nagy összegű köt- ,vény maradt a nagybankok tárcáiban. A kötvényeket a bankok 86%kai kapták a fővárostól, míg aláírásra 89%-kal bocsátották őket. Mindjárt a közvetítésnél tehát jutalékot kerestek a bankok, amivel meglehettek elégedve. Most számolnak el egymás között a pénzintézetek erről az üzletről. A Pesti Napló értesülése szerint alaposan ráfizettek a nagybankok ezúttal a főváros kölcsönére, mert a tárcájukban maradt fővárosi címleteket közben jelentős árengedménynyel adták tovább a Dresdner-banknak. Persze nem kell tragikusan venni a bankok siránkozását. Ha a tárcájukban maradt címletek olcsóbb áron való eladása folytán vesztettek is 1 - 2%-ot, viszont eleget kerestek az eladott kötvényeknél. Végeredményben nem fizettek rá az üzletre a bankok, mert ha ilyen veszély fenyegette volna őket, akkor inkább továbbra is tárcájukban tartották volna a legutolsó kölcsönkötvényt, amelyeknek most már csaknem háromnegyede a németországi piacokon van plaszirozva. hírek. Eladják Kovácspatakot. Az Esztergomi helyi gőzhajózási rt. elhatározta, hogy az Esztergommal szemben fekvő Kovácspatak fürdőt eladja. Az eddigi bérlők a társulat nagy anyagi áldozatának ellenére sem tudták a telepet föl virágoztatok Először az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak ajánlották föl, amely azonban nem fogadta el az ajánlatot, most pedig Bischitz Miksa dr. budapesti orvos 115.000 koronát ajánlott fel a fürdőtelepért. Uj építkezési engedélyek a fővárosban. Az építkezési tevékenység nagyon megcsappant az utóbbi időben, aminek az az oka, hogy a bankok nagyon tartózkodók és különösen hosszabb lejáratú kölcsönöket nem adnak szívesen. Ennek tulajdonítható, hogy elmúlt héten mindössze öt építési engedélyt kértek a főváros tanácsától. Szterényi József yrt bankelnök. A koalíciós kormány kereskedelemügyi államtitkára Szterényi József megint szerephez jutott a közgazdasági világban. Az Angol- Osztrák bank budapesti fióktelepe ugyanis részvénytársasággá alakította át a brassói Mihalovits és Nussbdcher bankcéget H/2 millió korona alaptőkével Erdélyi leszámitolóbank cég alatt. Az igazgatóság elnökéül Szterényi Józsefet választották meg. Egy uj Kasselik-ház építése. A közeljövőben tudvalévőén befogják építeni a Kasselik-liagyatéknak azt a lelkét, amelyen most az Apolló mozgószinház áll. Értesülésünk szerint az építkezési munkálatokat a Eucher-cég kapta meg, amely a jövő hónapban már meg is kezdi a munkálatokat. Az uj palota 21!2 millió koronába fog kerülni és az eddigi tervek szerint ötemeletes lesz. Az uj Kasselik-házban egy mozgószinház részére is fognak helyiséget építeni, amelyben ezer személy számára lesz hely. Minden valószínűség szerint ide fog visszakerülni az Apolló mozgó- | színház. Az Auer-társaság uj üzlete. Az Auer-társaság legújabban felcsapott a villamossági vállalatok versenytársává. A vállalat meghívta a Ganz-gyár egyik műszaki j emberét villamossági osztálya élére, amelyhez nagy reményeket fűz. Az Auer-társaság első debiije Pancsován volt, ahol most egy nagyszabású villanytelepet fognak létesíteni. Éz a telep 15 községet fog ellátni árammal és az építési költségei meghaladják a két millió koronát. Mint a versenytárgyaláson kitűnt, a legolcsóbb ajánlatot az Auer-társaság tette. A Dunagőzhajózási társaság tőkeemelése. A Dunagőzhajózási társaság uj részvények kibocsátása utján szerzi be a szénbányáinál eszközlendő beruházásokra szükséges tőkét. Eleinte azt tervezték, hogy elsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Az igazgató-tanács a május 14-én tartandó közgyűlésen javasolni fogja, hogy 12.000 db. uj törzsrészvényt bocsássanak ki, amelyből egyelőre csak 9600 darab kerül piacra. Kiadott útépítési munkák. A tanács az I., Bercsényi-utca rendezését és csatornázását 55.493 koronáért Scháffer Károlyra, a VI., Taksony-utca egy részének rendezését 12.615 koronáért Bene F. és ifj. Helfenstein К. vállalkozókra, s az I., Diana-ut, a Felhő-utca, az Észter-utca egy részének csatornázását 28.300 koronáért László és Blum vállalkozókra bizta A főváros és a magy, r ipar A Magyar Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége beadvánnyal fordult a tanácshoz, melyben felhívja a tanács figyelmét arra, hogy bár a magyar rézöntés és armatura készítő iparág élet képes, mégis ez az iparág napról-napra emelkedő mértékben veszíti el régebben biztos fogyasztó piacát és ennek következtében sorra fiusztulnah az ilyen magyar ipartelepek. A szövetség, mint a tanácshoz intézett beadványában к fejti, megállapította, hogy egy eddig elhanyagolt ellenőrzési rendszabály következtében a pesti építkezés kilencven százalékánál külföldi eredetű viz-, gőz- és gázszerelvényt alkalmaznak. Évente sok százezer koronára rúg az armatúra-behozatal és mig az ezzel foglalkozó kereskedelem szédületes arányokban gyarapszik, az armatúrák készítésére berendezett magyar műhelyek és gyárak évről-évre szánandóbb helyzetbe kerülnek és hosszú évtizedeken át fáradsággal nevelt és szerzett szakmunkásainknak kenyeret adni nem tudunk. Hangsúlyozza a szövetség beadványában, hogy amennyiben a tanács az építési munkák kiadásánál szerződésekben szigorúan előírja a vállalkozó iparosok anyagbeszerzéseinél a hazai eredetet és ha a tanács módot találna arra, hogy az anyag beszerzését a hazai származás szempontjából szoros ellenőrzésnek vesse alá, úgy szereplőiparosaink kénytelenek volnának az armatúrát (viz-, gőz- és gázszerelvényeket, fürdő- és árnyékszék berendezéseket, stb.) magyar iparosnál beszerezni. Ezzel a fővárosi iparosoknak egész sora jutna munkához és tudná foglalkoztatni munka híján elbocsátott munkásait. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab amerikai legelzáró készülékek hirdetésére. Óriási tüzelőanyag megtakarít ás. BRISTOL kalapáruda Váczi-körut 21.
