Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-12 / 2. szám
4 Nagy Budapest HÍREK. Városi zálogházak. A vidéki városok közűi Kecskemétnek van városi zálogháza s ennek mintájára Nagyvárad létesít most ugyanilyet. A fővárost bizonyára érdekelni fogja az erről szóló hagyváráŰi jelentés, mely ily szól: A helybeli zálogházak a rendőrséghez beterjesztett jelentései arról győződ- tetnek meg, hogy sem szociálpolitikai, sem pedig humanitárius hivatásukat nem teljesítik. A zálogházakat tisztán az üzleti érdekek hozzák össze. Nyereségre és haszonra törekednek. A nehéz pénzügyi viszonyok között a zálogkölcsönt tekintik csak szem előtt, ezért éppen azok nem kapnak kölcsönt, akiknek legnagyobb szükségük volna reája. A vagyonosabbak adhatnak a zálogházba ékszereket, a szegényebbek csak ruhaneműiket helyezhetik ott el. Már pedig a zálogházak az ékszereknél jobban semmit sem favorizálnak. Gerö Ármin főkapitány és Dajka Endre rendőr- kapitány tanulmányozták a kecskeméti városi zálogházat, melyet a nagyváradi városi zálogház tervénél mintának lehet tekinteni. A kecskeméti polgármester jelentése szerint a városi zálogház kezdetben nem jövedelmezett, de ennek oka az volt, hogy nem állott kellő forgó tőke rendelkezésére. A városi zálogház, tekintettel arra, hogy tiszta jövedelmének nagy részét jótékony célra adta, adómentességet élvezett. A városi zálogház megkezdéséhez szükséges forgó tőke legalább 200.000 korona. Ami a személyzetet illeti,, a zálogház élén Kecskeméten a javadalmi bizottság elnöke áll. A zálogháznál alkalmazást talál egy pénztáros 1500 korona törzsfizetéssel, egy ellenőr 1500 korona törzsfizetéssel, egy Írnok, két szolga, egy raktárnok. Ezek a szempontok érvényesülnek a nagyváradi zálogházaknál is, de tekintettel a város nagyságára, fokozottabb mértékben. — Az utcai árusítás szabályozása. Azt a szabályrendelet-tervezetet, melyet az utcai árusítás dolgában készítettek, hidegre tette a közgyűlés. A mai súlyos gazdasági viszonyok között egyetlen exisz- tenciát sem akartak meggyöngiteni s erre Vázsonyi Vilmos ragyogó beszéde vezette rá a bizottsági tagokat, A kérdés nem látszott túlságos jelentősnek, de Vázsonyi beszéde fölfedte, micsoda következményeket rejt magában, ha ezt a szabályr ndeletet a mai viszonyok közt elf gadják. Annyi bizonyos, hogy az utcai árusítás mai rendje — illetve rendetlensége — ! atósági beavatko ásra, szabályozásra szorul, mégis a mai viszonyok csöppet sem alkalmasak e re. Majd később, ha a javulás általánosan mutatkozik, ki lehet újból dolgozni a tervezetet a Vázsonyi útmutatása szerint. Foltozgatják a kórház, kát. Hiába, a főváros csak nem kezdi meg a nagy kórházépítési program végrehajtását, uj kórházakra volna szükség s ehelyett régieket renoválgatnak s javítgatnak rengeteg költséggel. A közegészségi-osztály most a Szent István kórház rekonstrukciójának tervein dolgozik s itt készítik elő azt is, hogy a Bakácstéri szülészeti kórházat ide helyeztessék, ha majd a drága bérlet ideje lejárt. Ez körülbelül két óv múlva következik be. A Margit-kórház kibővítésének terveit már legközelebb a közgyűlés elé terjesztik. Vájjon a nagy program végrehajtásával mikor akarnak már a közgyűlés elé járulni? — Nyilvános árlejtést! Előző számunkban kifogásoltuk, hogy a tanácsa nyilvános székek bérletére nem hirdetett nyilvános árlejtést, hanem annak elkerülésével a régi bérlőnek akarta juttatni ezt az üzletet, A közgyűlés nem honorálta a tanács álláspontját, aminthogy a bérlő régi volta csupán azt igazolja, hogy a bérlő igen sokat keresett már a fővároson. Ez pedig valóban nem ok arra, hogy a város legyen méltányos. Egészen bizonyos, hogy a nyilvános árlejtés sokkal jobb eredményt fog hozni, valamint az is egész biztos, hogy a régi bérlő is jóval többet fog kínálni. A tanács már tanulhatott volna a közelmúlt, példáiból. — Mit jövedelmez egy városi mozi. A tájékozatlanok kedvéért előre kijelentjük : nem arról a moziról van szó, ame'yet a Magyar Tan tók Otthona a főváros 150.000 koronájából csinált, mert az a városnak egy fillért sem hoz. Azt csak a város pénzén . építették, hogy másnak jövedelmezzen. Ezúttal ! a pápai városi moziról van szó, amelynek j egy 11 hónapos számadás szerint február 1-től az év végéig 15.814 kor. 2ő fillér bevétele volt, kiadása pedig 10.002 kor. 03 fillér s igy a vállalat 5812 korona 23 fillér tiszta jövedelmet produkált. Egy kisvárosi mozit 1 elég tűrhető eredmény. Városi erőtakarmány-gyár. Pápa városa a napokban azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a közvágóhídon összegyiilemlett hushulladékoknak er. - takarmánnyá való feldolgozására nem volna-e célszerű egy gyárat felállítani. E gyár felállítására a Schlick- Nicholson és a Hazai gépgyár r.-t.-tól kapott is a város ajánlatot, tekintve azonban, hogy a szakértői vélemény szerint a beadott ajánlatok egyike sem fogadható el, mert az ajánlott gépekkel a város nemcsak hogy jövedelmet nem érne el, hanem az üzemre tetemes összeget ráfizetne. Mielőtt azonban az erőtakarmány-gyár eszméjét végleg elejtené, felhívja az ajánlattevő cégeket, hogy nyilatkozzanak arra nézve, nem volnának-e hajlandók ezt a gyárat saját költségükön felállítani és üzemben tartani s ez cselben az elért nyers jövedelemből mily százalékot nyújtanának a városnak? вшггоТ ~~ kaiapáryda ¥áczi-utcza 88. _______ Jo ászok alkonya. A joghallgatóknak tehát bealkonyodott a városházán. A polgármester elhatározta, hogy többé nem ^ alkalmaz joghallgatókat, mert ez a városra is, de rájuk is hátrányos! Á városra azért, mert miattuk a számviteli meg az adóhivatali s a kezelési szakon állandó a hivatalnokok változása, fájuk pedig azért, mert nem tanulhatnak, de meg roppant lassan mehetnék előre. Éz igaz. A polgármester elhatározása mindenesetre; helyes, mert a, délelőtti órákban dolgozó joghallgatók sohasem tanulhattak j: eleget. A vizsgálatokat nagy ügygyei-bajjal letehétték. de, a tudásuk nem sokat ért. A „vígan működő diplomagyárak“ — ahogy az egyetemek néhány éve gyöngéden elnevezték egymást — nem adják nehezen a kvalifikációt s innen van az, hogy tipikusan jogászország vagyunk, de a jogászaink legtöbbje nem valami sokat tud. Tanulni is, hivatalban dolgozni is két dolog, két embernek való s mért tegyen éppen egy fiatalember — két embert? — Elégetik a szemetet. A tanács ezelőtt két esztendővel, amikor a Cséry-féle szeméttelepet megvette, nem tartotta jónak a szemétégetés rendszerét. Annak idején Fodor István, az általános villamossági részvény- társaság vezérigazgatója igen érdekes előadást tartott a szemétégetés kérdéséről, ez az előadása később könyvalakban is megjelent: mindez azonban nem keltett helyeslést a városházán. Most egyszerre megjelenik a hivatalos értesítés, hogy elhatározzák a szemét- égetést. Vájjon mért nem volt ez jó két esztendővel ezelőtt s vájjon mért lett most egyszerre jó? ... A főváros ötvenéves Jubileuma. Tíz esztendő múlva félszázados ünnepe lesz annak, hogy a Duna jobb és balpartján elterülő két város Buda és Pést egyesült. Ez a rendkívüli jubileum már most élénken foglalkoztatja azokat a köröket, akik igy akarják megünnepelni ezt az ünnepet, hogy maradandó nyomokat hagyjon az ország lakosságának szivében. A főváros szerdai közgyűlésén Gelléri Mór indítványozta, hogy a félszázados fordulót országos kiállítással ünnepelje meg a főváros, amelyen az ország közönségének mutassa be a hatalmas fejlődés korszakos eredményeit. Az ötlet nemcsak jó, de igen hasznos is lehet, mert egy országos kiállítás újra nagy lendületet adhat az iparnak és kereskedelemnek. Egyelőre azonban ennek az ötletnek megvalósítása másért fontos. Fontos azért, mert a főváros tudvalevőleg a kelenföldi holtdunaágot szemelte ki kiállítási területnek s ha a félszázados jubileum kiállításának tervét meg .akarja valósítani, a legkézenfekvőbb, hogy a holt-dunaág feltöltéséhez mármost hozzá kellene fogni. Nem azért, mintha ez a munka egy évtizedet igényelne, hanem amiatt, hogy ezzel, mint amúgy is elodázhatatlan munkaalkalommal, a főváros javítson valamelyest a munkanélküliségen, amely ma minden gazdasági bajnak az eredője. Ha kevesebb lesz a munkanélküli, egy-kettőre megjavulhatnak a mostoha megélhetési viszonyok s a főváros gazdasági élete hamarabb juthatna a rendes, normális kerékvágásba. A debreceni Aranybika szálloda. Az országban talán mindenhova eljutott a debreceni Aranybika szálloda hire. Ezt a hotelt a múlt évben egy részvénytársaság újból felépítette és most bérbe akarja adni. A szálló 150 szobából, földszinti és félemeleti kávóházból, éttermekből és egy nagy koncertteremből áll. A bérlet kezdete 1914 augusztus 1-én. A Nicholson-gyár telkei. A Nicholson gépgyár, amely tudvalevőleg a Schlick- gyárral fuzionált és gyártelepét is oda áthelyezte, parcellázza Lehel-utcai telkeit. A tel kék legnagyobb részén most túladott a vállalat, még pedig — mint hírlik — tisztességes haszonnal.-----------wr rxí i ■ i о s ~t í> l> i> I <**■ ej 11 ix ^ ; в i Nagy tüzelőanyag megtakarítás! Ha Önnek rósszul záródó ablakai és ajtói vannak, vagy villában, széltől nem védett helyen lakik, fontos hogy ablakai Zajfelfogó! Több mint 2,000.OtK) forgalomban. SZAB. -AM К KI KAI LíÉGEIiZÁRÓ KÉSZÜlrÉKKELt E találmány az ablakrészek mentén keletkező légáramlást teljesen megakadályozzák. Nem posztó, sem vatta, hanem rugalmas érclemezekből készül s az ablakokba lesz építve, miáltal tartóssága egyenlő az ablakkereitel. — Ajánlatok, kölségvetések és rajzokkal szívesen szolgál a felszerelve legyenek, érclemezekből készül legjobb referenciákkal rendelkező Nádler és Wagner cók llndapent, V., Szlgel-utcft 2. sz. Telefon MZ lini : 127—SÍI. к 7!ЛОм. [ ti. j., J. i . . U.J .rlOTr80f JUJ ... Y'
