Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-05 / 1. szám

2 Független Budapest téletileg a kisajátítandó telek négyszögölét s ezt az ítéletet 1515/8- 1913. szám alatt a budapesti királyi Ítélőtábla is helybenhagyta. Ilyen körülmények között a legsúlyosabb mulasztások egyike volt, hogy ezt a dolgot ilyen stádiumba hagyták jutni, iá mindezt a Garancsy Mihály miniszteri tanácsos ur jó­voltából kell eltűrnie a főváros polgárságá­nak s milliókat kidobni azért, mert minden előrelátás és érzék nélkül arra nem hivatot­tak kezében van a főváros szabályozásának nagyfontosságu ügye. A gázcsőlefektetés nemsokára megreked, bár a minap kerülő utón szerette volna a Közmunkatanács az érdekeltek beleegyezését megszerezni a telkükön való átvezetéshez. Az egyik telektulajdonosnál megjelent egy úriember s nyilatkozat-szöveget hozott magá­val aláírás végett. A nyilatkozatban az a kijelentés foglaltatik, hogy az aláíró telek- tulajdonos nemcsak a gázcsőlefektetéshez járul hozzá, de egyszersmindenkorra bele­egyezik, hogy azon a teleprészen, amelyen a gázcső fekszik, bármikor, bármilyen munká­latokat végezhessenek. A nyilatkozat aláírását a gázgyár kérte az érdekeltektől, de ezek nyomban tisztában voltak azzal, hogy a Köz­munkatanács akarja igy kijátszani tulajdoni jogaikat s igy akar könnyűszerrel hozzájutni I ahhoz, hogy a Hungária-körutat megnyit­hassa. A nyilatkozatot természetesen senki sem irta alá s a Közmunkatanács ezzel a fur­fangos lépéssel elérte azt, hogy az érdekeltek most még bizalmatlanabbak s a bíróság által megítélt kisajátítási áron alul semmi körül­mények között sem állanak alkuba vele. A Közmunkatanács jóvoltából igy szakad derékban ketté minden hasznos és szükséges terv: A Hungária-körut megnyitására momen­tán az óbudai gázgyár s a Hungária-köruti gáztartó összekötése miatt, de általában a perifériák egészséges és a fővárosra hasznos fejlődése szempontjából olyan szükség van ma, mint a falat kenyérre. De minden meg­hiúsul azon a gőgös, beteges elvakultságon amelylyel a közmunkák tanácsa a főváros eminens érdekeivel szemben viseltetik. A főváros mozit épített! Visszaélés a tanács jóhiszeműségével. Az olvasó bizonyára nem érti ezt a címet. Hogyan építhetett volna a főváros mozit? Az j erre vonatkozó előterjesztés nem jelent meg sehol, az ügyet nem tárgyalták sem a pénz­ügyi bizottságban, sem a közgyűlésen, sőt még csak szubvenciót sem adtak semmiféle mozi számára. Pedig a dolog mégis igaz. A főváros 150.000 koronát adott s ebből az összegből mozit építettek. A 150.000 koronát nem mozi céljaira adta a főváros, hanem arra, hogy a „Magyar Tanítók Otthona“ Kinizsy-utca 16. sz. alatt lévő házát átalakítsa s ott színpadot rendez­zen be, amelyen ifjúsági előadásokat játszanak. Eltekintve attól, hogy ez a ház nagy részben beleesik a szabályozási vonalba, tehát a befek­tetés haszontalan, 150.000 korona kicsit sok egy egyesületi ház átalakítási munkálataira. A közgyűlés azonban megszavazta ezt az összeget, hiszen kulturális és pedagógiai ér­deket hoztak fel e segély támogatására! Az átalakításokat nemrégiben befejezték s most kiderült, hogy a Magyar Tanítók Ott­hona a főváros pénzén mozit csinált. Valószínű — hiszen az erre való törekvés már érvé­nyesült — hogy ez lesz az az „ifjúsági mozi“, melynek olyan nagy reklámot igyekeztek csapni az ügyes üzletemberek. Ilyen címen moziengedélyt kaptak, amit máskülönben nem értek volna el, hiszen Budapesten 128 mozi van. Az ifjúsági mozi bizonyára kitűnő üzlet lesz, mert a „pedagógiai cél“ érdekében oda fogják kényszeríteni az iskolákat, de ezek az ismeretlen üzletemberek nem elégszenek meg csupán ezzel az üzlettel. Ok rendes mozit nyitottak, amely Kidturszinpad hang­zatos címmel már meg is kezdte működését. Tessék, itt van a „kultur“-müsor: Pathé-ujság (Heti események) Anya kerestetik (Humoros) St. Louis, Senegál fővárosa Krisztián, mint kérő (Humoros) Az utolsó tánc (Dráma 3 felvonásban Rítta Sachetto felléptével). Helyárak : Páholy : 1 К 50 fill. Zsöllye 1 К. I. hely 80 fill. II. hely 60 fillér III. hely 40 fill. Éhez a műsorhoz még hozzátehetjük, hogy az előadások délután 5 órakor, vasár- és ünnepnap 4 órakor kezdődnek ... De elő­készületben van az „Utazás a föld körül“ cimü látványosság. Azt hittük, legalább ez lesz az a kép, amely kultúrát tenyészt. De közelebb lépve a reklámnak kitett képekhez, meg kellett látnunk- hogy az utazás a föld körül tulajdonképen „Hajsza egy százfontos bankjegy után“; detektiv-história, amelyben van egv-két pikáns jelenet és . . . Közönséges mozi bizony ez, meglehetősen drága helyárakkal, ami bizonyára az iskolák látogatásait veti előre. A „Kidturszinpad“ semmiben sem különbözik a többi mozitól, éppen csak abban, hogy ezt közpénzen épí­tették, még pedig olyan közpénzen, amelyet nem mozi céljaira adtak. Azt csak nem lehet hinnünk, hogy ha a tanács és a közgyűlés előre tudják, hogy a Magyar Tanítók Otthona egy közönséges mozit ép it, ehez 150.000 K-át adnak ? Ebben a dologban nem lehet mást tenni, mint szigorú vizsgálatot indítani. A Magyar Tanítók Otthona nem mozi céljaira kapott pénzt, ki engedte meg mégis & moziépitést? És vájjon ki az, aki az „Anya kerestetik“ cimü humoros képben meglátja a kulturális és pedagógiai célt? HIRE Ко ■ Hegedűs Gyula kapta az- ujD Ságirók ösztöndíjátu Örömmel és büsz­keséggel vettük a hirt és adjuk közre olvasó­inknak, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított 1000 koronás utazási ösztöndíjak egyikét a „Budapesti Újságírók Egyesülete“ egyhangú odaítélése alapján J-Iegedüs Gyula kollegánk, a „Pesti Napló“ fővárosi rovatának vezetője és lapunk kitűnő munkatársa nyerte el. Ezzel a jutalomdijjal nem csupán azt az érdemes munkásságot honorálta az erre leghivatottabb tényező, amelyet Hegedűs Gyula mint a főváros egyik leglelkesebb kumunális írója eddig is kifejtett, hanem a legjogosúltabb reményeket fűzik az ő további hasonló irányú munkásságához. Hegedűs Gyula arra vállalkozott, hogy a nagy­német városok szociális építkezéseit fogja tanulmányozni, és itt szerzett tapasztalatait tanulmányba meg fogja Írni. Egészen bizonyos, hogy ez a minden izében kitűnő újságíró az ő széles látókörével olyan dolgokat is meg fog látni, amiknek átültetése hozzánk csak a főváros lakosságának javára fog szolgálni. — A városi vasút vonalai. A statisztikai hivatal szeptember havi kimutatá­sában olvassuk, hogy a városi vasút bevé­tele 787.142 korona 94 fillér volt a hónap alatt. Ebből a legtöbb a nyugati pályaudvar- Baráros-téri vonalra jutott: 115.794 korona (823.699 utas után) A következő legjobb vonal ja 4-es számú körforgalom (55.306 korona) aztán a Szabadság-tér — Király-utca — Város­liget (53.357 korona s a Nyugati pályaudvar — Ferencvárosi pályaudvari vonal (52.455 korona) Legkevesebbet hozott a Ferenc-körut I — Népligeti vonal: mindössze 976 korona 16 fillért. A kerületek beosztása. Az a feltűnést keltő értesülés, melyet a tervezett alkerületi rendszerről közre adtunk a szerdai közgyűlésen fog vitát provokálni. Eddig — tör­vényeink értelmében — maguk a törvény- hatóságok osztották be a kerületeket, most azonban — legalább ebből a tervből az lát­szik — a kormány törvényben akarja el­intézni a beosztást. Ez feltétlenül sérelmes a főváros autonómiájára, hiszen egy meglévő jogtól akarja megfosztani. A szerdai köz­gyűlésen ezért az első kerületi bizottsági tagok egyik kiváló vezetője, dr. Platthy György indítványt terjeszt be, melyben azt javasolja, hogy a közgyűlés” Írjon fel a kormányhoz a tervezett beosztás ellen s az autonómia védelmében. Semmi kétség, hogy ezt az in­dítványt, mely a főváros önkormányzati jogát védelmezi, egyhangúan fogja elfogadni a köz­gyűlés. — Az utcai árusítás szabályo­zása. Az az előterjesztés, melyet Vita tanács­nok készített az utcai árusítás szabályozá­sáról, szerdán kerül a közgyűlés elé. A szabályrendelet-tervezet igen jó, bár sok helyütt olyan szigorú intézkedéseket tartalmaz, hogy azokon nem ártana enyhíteni. Bizonyos fokozatot mégis be kellene tartani az árusítás szabályozásánál. Olvasóink figyelmét felhívjuk a Szab amerikai légelzáró készülékek hirdetésére, uriási tüzelőanyag megtakarítás. f kötvények a legelőnyö- At A sebbek élet-, tűs-, baleset, szava tussági-, betörés es- lopás elleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. Telefon : 153-98,2—11, 2—12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Reszvunytöke 6.000,000 korona aa ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió koronat JfunCÜRiq 25 SZÉN, KOKSZ SS: SALAMON JAKAB és Ts» tm Budapest, V,, Erzsébeí-tér 19 Telefonszámok: 73-96,73-97, 73-98, 73-99, 172-26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom