Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-31 / 52. szám

Nyolcadik évfolyam. 1913. december 31. 52. szám. Várospolitikai lap, a Budapesti függetlenségi és 48-as párt, valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos lapja Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. •• Előfizetési ára a „NAGY BUDAPEST“ melléklettel együtt: Egész évre 16 kor. •. Félévre 8 korona. Főszerkesztő: DR-SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest V, Visegrádi-u. 40. • • TELEFONSZÁM: 169—38. •• Az alkerületek rendszere. A kormány cáfolja a Független Budapestet. Az az értesülésünk, melyet múlt szá­munkban közöltünk Budapest most készülő uj kerületi beosztásáról, általános feltűnést keltett. A napisajtó előkelő, tekintélyes orgá­numai átvették a „Független Budapest érte­sülését, amelyre a kormány persze sietett cáfolattal válaszolni. A félhivatalos „Budapesti Tudósitó“ közölte a cáfolatot, amely szerint illetékes helyen kijelentették, hogy a mi érte­süléseink „önkényes találgatáson“ alapulnak. Megemlítettük, sőt kiemeltük a kormány cáfolatát, de csak azért, hogy a magunk érte­sülését ezzel szemben a leghatározottabban fen- tartsuk. A „Független Budapest“ nem tartozik azok közé a lapok közé, amelyek szenzációra utaznak. Ennek ,a lapnak a szolidság s a megbízhatóság a programja; mi sohasem köz­lünk olyan híreket, melyek megbízhatóságáról és valódiságáról előzőén meg ne győződtünk volna. Világosnak tetszett előttünk, hogy ha mi a választókerületek beosztásának hót lakat alatt, féltve őrzött titkát világgá röpítjük, nem fog késni az „illetékes hely", tehát a kormány cáfolata. Épen ezért — igen alapos és lelki- ismeretes megfontolás után — már eleve ki­jelentettük, hogy állításainkat minden cáfolat ellenére fentartjuk. Őszintén szólva, mi ilyen enyhe cáfolatra, mely a mi szemünkben, a mi tudomásunk szerint megerősítése a „Független Budapest' értesülésének, nem voltunk elkészülve. A nagy- közönség előtt a félhivatalos híradás bizonyára cáfolat. Az a kijelentés, hogy cikkünk „ön­kényes találgatáson“ alapul, talán megtéveszt­heti a nagyközönséget, de mi tudjuk, hogy e kifejezés nem más, mint meglehetősen ügyes kibúvó a részletes s a dologra tartozó cáfolat alól. Mit jelent az, hogy „önkényes találgatás“ ? Semmi mást, mint azt, hogy azok a példák, melyekkel mi a kormány tervezett reformját illusztráltuk, nincsenek benn a statisztikai hivatalban lévő javaslatban. Ezt mi készséggel elismerjük. A példák, melylyel az alkerületi rendszert illusztráltuk, tőlünk származnak; mi hoztuk fel azokat azért, hogy kimutassuk, micsoda lehetetlen lehetőségekét rejt magában az alkerületi rendszer. De mért nem szól a kormány cáfolata arról, hogy a budapesti választókerületek beosztása az alkerületek rendszerén nyugszik ? Ezt nem cá­folják, mert ez az, amit nem lehet meghazud­tolni Az alkerületek rendszerén alapul az a két javaslat, mely az országos statisztikai hivatalban készült. Ennek a javaslatnak saját szavát — az alkerületek „összeházasítását“ — használtuk: mért nem cáfolta meg ezt a fél­hivatalosban nyilatkozó illetékes hely ? Mórt nem hangzott ez a cáfolat igy : a kormánynak eszeágában sincsen alkerületekre osztani Budapest közigazgatási kerületeit? Az alkerület, maga az alkerületi rendszer olyan torz és olyan erőszakos reform, hogy arra találgatással, legyen az bármilyen ön­Dr. Vássonyi Vilmos: A fővárosi választókerületek uj beosztásánál több szempont veendő figyelembe. Elsősorban is a fővárosnak legalább is annyi mandátum jusson, amennyi az országos quociens szerint (a választók száma osztva a mandátumok számával) megilleti. A főváros kultúrában, vagyonosságban és magyar­ságban centruma az országnak, senkit sem lehet tehát azért büntetni, mert a fővárosban lakik. Az a helyzet, hogy fővárosi kerületben nemcsak 2-szer, 3-szor vagy 4-szer, de néha 20-szor annyi választó van, mint egy vidéki kerületben : meg­fordított plurális szavazás, ahol a csekélyebb műveltség és néha az a körülmény, hogy a vá­lasztó nem magyar: külön alkotmányos kivált­ságban részesül. A kerületek felosztásánál lehetőleg respektálni kell az eddigi fejlődést. Ahol nagy kerületeket felosztanak kisebbekre: kerülni kell a különböző közigazgatási kerületek mesterséges összetákolását, mert különben olyan káosz keletkezik, amelyben alig lehet eligazodni. Közigazgatási kerület, községi választókerület, országos kép>viselöválasztókerület: essenek legalább is olyan formán össze, hogy ne legyenek olyan választókerületek, amelyek két különböző közigazgatási kerülethez tartoznak. Ennek az ellenkezője már a listák készítése szem­pontjából is nagy nehézségeket okozna. Hallottam mindenféle kalandos tervről, nincs módomban vizsgálni hitelességüket. De erre azt mondom: Csak hidegvér, Budapesten va­kónyes, nem lehet rájönni. Ilyet csak az ta­lálhat ki, akinek ég a föld a talpa alatt vagy akivel sülyed a hajó. Ilyet nem az szokott kitalálni, aki nyugodtan ül a barátságos kávé- ház asztala mellett, hanem az, akinek az el­keseredett dacosság, a kétségbeesés diktálja a gondolatokat. gyünk! Ezen a ponton nem segít az édes bihari kedély, az angyali szolgabirói ész, mely alkal­matlan idegennek deklarálja még a képviselőt is. Budapesten vagyunk és ezen semmiféle mester­séges beosztás vagy alkerületi párosítás nem segít. Ha például az Angyalföldet összepárosítják a miniszteriális Vízivárossal, az Angyalföld nem lesz se vizes, se miniszteriális, de egy esztendő alatt a Víziváros égni fog és a miniszteri taná­csosok is szocialistákká lesznek. Dr. Bródy Samu : Szives felhívásának, hogy miképen gondolom Budapesten az országgyűlési képviselői kerületek beosztásának megoldását, szívesen teszek eleget, de csak részben, amennyiben — mint az V. kér. megválasztott bizottsági tagja — csak ezen kerületre vonatkozólag mondom el nézetemet: Az V. kerületet három részre kívánnám fel­osztani, még pedig az egyik kerület volna az a rész, amely a Deák Ferencz-utca-, Duna-part-, Alkotmány-utca és Váci-körut által van határolva és egy sűrűn benépesített kerületet képezne; a második kerület a Lipótvárosnak az a része, mely az Alkotmány-utcától a Wahrmann-utcáig terjed és végül a harmadik, amely a Wahrmann- utcától a > város újpesti határáig menne. Ez a rész azonban egy önálló kerületre nem bírna elegendő lakossággal és egyesítésre szondna a VI. kerületnek azon külső részével, amely a Hungária-köruttól kezdve az újpesti határig tér­Budapest uj kerületi beosztása. Városatyák a készülő reformról. A fővárosi törvény reformját minden valószinúség szerint meg fogja előzni Budapest választókerületeinek új beosztása. A „Független Budapest“ erre vonat­kozó legutóbb közölt értesülése politikai és városi körökben egyaránt nagy feltűnést keltett és a kormány sietett ezt az értesülésünket megcáfolni. A kormány cáfolatával lapunk vezető helyén foglalkozunk. Minthogy pedig az a véleményünk, hogy e rendkívüli jelentős reformot a legilletékesebb véleményező testületnek: a főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének meghallgatása nélkül meg­valósítani nem lehet, másrészt pedig az illetékes tényezők tudomásunk szerint nem hajlandók e kérdést a közgyűlés plénuma elé vinni, hanem megelégednek avval, hogy nehány kerületi hatalmasságot a maguk szándékainak megnyerjenek: a „Független Budapest“ e nagyfontosságú kérdésben ankétet tart a közgyűlés több kiváló tagjával pártállásukra való tekintet nélkül, és érdekes véleményüket az alábbiakban adja közre:

Next

/
Oldalképek
Tartalom