Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-03 / 5. szám
Nyolcadik évfolyam 1913. február 3. 5. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS X_* -ÜLIE3 ÉT _A.B Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is, Előfizetési ára : Egész évre ... ... ................ ... 10 korona Fé l évre _ ... ................................ 5 Fősze rkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 Mi lesz a fővárosi kölcsönnel ? Kellemetlen kérdés, amelyet úgyis fogalmazhattunk volna, hogy honnan vesz majd pénzt Bdrczy István? Ez a kérdés a főváros kölcsönpolitikájának teljes zátonyrajutását foglalja magában. A helyzet ma az, hogy a fővárosnak már nincs pénze. A múlt évben felvett 48 milliónyi folyószámla kölcsöne elfogyott. vagy legalább is fogyófélben van. Júniusban vissza kell ezt az összeget az amerikaiaknak és a franciáknak fizetni. Ez még a kisebb baj volna, mert a hitelezőknek megvan a készség, hogy a kölcsönt egy évre meghosszabbítsák, csak fizesse meg a főváros búsásan ezt a haladékot. De már ha, arra kell felelni, hogy ujább pénzt a beruházások folytatására honnan akar keríteni a főváros, arra megnyugtató feleletet adni senki sem tud. Hiába hireszteli Bdrczy István környezete, hogy a polgármesternek csak kopogtatnia kell a külföldi tökénél és mindjárt kap kölcsönt. A mai pénzviszonyok mellett külföldi kölcsönre még csak gondolni sem lehet. A magyar kormány decemberben majdnem 7 százalékba kerülő kölcsönt volt kénytelen felvenni és most készül egy újabb nagy államkölcsön. Ausztria is kénytelen újból kölcsönmüvelettel fedezni a szükségleteit, úgy, hogy az osztrák és a magyar államkölcsön legalább is 5—600 milliót fog igénybe venni. A Balkán-államok és Törökország is újabb és újabb kölcsönökkel veszik igénybe a külföldi tökét. Közkölcsönökre tehát a következő hetekben a nemzetközi pénzpiac legkevesebb egy milliárd erejéig fog igénybe vétetni. Hol remél hát a polgármester kölcsönt elfogadható feltételek mellett? Arra, hogy a folyamatban levő beruházások félb e szak íttassan ak, arcpirul ás nélkül gondolni nem lehet. Elvégre Budapest székesfővárosa nem osztozkodhatok azoknak az épitőspekulánsoknak a sorsában, akiknek épülőfélben lévő házai pénz hiányában el nem készülnek és csupasz falakkal meredeznek az égnek. Pedig közmunkákat végezni csak készpénzzel lehet és ha elfogyott a városi pénztárban a nervus rerum, nj pénzről kell gondoskodni. Nem tudjuk, hogy ez a gondoskodás nagyon gyötri-e a város urait. Hogy eddig nem történt ily gondoskodás, az bizonyos; ilyen irányú tárgyalásokról sem szivárgott ki semmi. Úgy látszik megint csak azzal a bohém jovialitással kezelik ezt a súlyos problémát, amely a főváros egész pénzügyi gazdálkodását jellemzi. De figyelmeztetjük az illetékes tényezőket arra, hogy mostanában egészen hiábavaló volna egy külföldi utazás az aranygyapjuért, mert se Londonban se Párisban pénzt kapni nem lehet. A főváros kötvényeinek 83%-os kurzusa mellett kötvénykölcsönre gondolni sem szabad. Megint csak ismételjük a kérdést, honnan fog pénzt szerezni Bdrczy István ? A külföldön nem lehet — mert nem adnak. Itthon pedig egyszerűen nincs pénz. Az egyetlen lehetőség tehát, hogy megint valamely rövid lejáratú fíiggő- külcsönhöz folyamodjék a főváros, ami a mai viszonyok között csakis uzsorás feltételek mellett volna lehetséges. Akár akarja a polgármester, akár nem, rá kell fanyalodnia, hogy ezzel a kényelmetlen ügygyei már legközelebb foglalkozzék. Ha úgy látja, hogy csak igen súlyos feltételek mellett tud pénzhez jutni, úgy a beruházási programm megfelelő redukciójáról, illetve elhalasztásáról kell intézkednie. Elég szomorú dolog, hogy idáig jutott el a főváros, de nem lehet állítani, hogy ezt előre nem látták. A polgármestert mindenfelől figyelmeztették arra, hogy a beruházásokat a rossz pénzviszonyok közepette — tekintet nélkül a pénzszerzés nehézségeire — forszírozni nem szabad. Minden előrelátást nélkülöző kedélyességgel élt bele a főváros egyik napról a másikba a nagy adósságcsinálásba, mintha a pénzforrások kimeríthetetlenek volnának és mintha a nemzetközi tőkepiacnak egyetlen hő vágya az lenne, hogy Budapest világvárossá fejlődését finanszírozza. Most itt a katzenjammer. Hiába szépíti Bárczy, hiába tagadja. Elfogyott a pénz, és nincs új hitel. Hogy fogunk kimászni ebből a zsákutcából ? Amerikai nagybácsi nem segít többé Budapesten. Rohamléptekkel közeledik a fizetésképtelenség. Az a nagyszerű háztartás, amelyre berendezkedtünk, hirtelen fennakad és most csak két ut van előttünk: vagy leszabunk a magas lóról, vagy uzsoráshoz szaladunk kölcsönért. Hogy a kettő közül Bdrczy István melyiket választja, az az ö titka. De hogy a dilemmából menekvés nincs, az a kétszer kettő bizonyosságával áll mindazok előtt, akik abban a naiv hitben élnek, hogy beruházási kampányt kellő pénzügyi alapozás nélkül folytatni lehetetlen. Bárczy István kinevez. Ehrlich-fiúk a fővárosnál. A polgármester ellensége a protekciónak. Nem szereti, ha a nyakára járnak pártfogók és pártfogoltak. Az ajtajára táblát függesz- tetett ki, amely szerint iskolaügyi személyzeti kérdésben egyáltalán nem fogad. Ez a nagy tárgyilagosság, a protekció kiküszöbölése: dicséretes és szép a polgármester úrtól. Annál inkább meglep, hogy most ezzel a helyes elvvel szakított Bárczy István és egy testvérpárt jóindulatának sugaraival elhalmoz, jól dotált városi stallumhoz juttatván őket. A fővárosi tisztviselők körében nagy megbotránkozással tárgyalják, hogy a polgármester egyr Ehrlich Lipót Ferenc nevű egyént tizenegy fizetési osztály átugrásával a ÍI/A fizetési oszlályba sorozott ideiglenes hivatalnoknak nevezett ki. Egy ugyancsak Ehrlich nevű ügyvéd pedig most a székesfővárosi gázgyárak ügyésze lett. Minden további kommentár felesleges. Mindkét Ehrlich fia Ehrlich G. Gusztávnak, a letört erzsébetvárosi törzs- főnöknek, akinek bankja tönkrement. Eddig a család tagjai a családi bank meleg fészkében nyertek ellátást. Most ez a meleg fészek megszűnik, tehát másutt kell gondoskodni az Ehrlich fiúkról. És Bárczy István nobilisán gondoskodik is róluk. Beteszi őket a íővá- roshoz, amely ezzel megbízható ellátási intézetté avattatik. Az eset nem is olyan egyszerű. A pol-
