Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-37 / 37. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST. Ismét lakásínség! A főváros területén üresen álló lakások száma ismét lényegesen megcsappant. A pesti oldalon 300, a budai oldalon 400 lakás áll mindössze üresen, oly csekély szám, amely mellett egészséges lakásviszonyokról beszélni nem lehet. Éhez képest természetesen beszélni sem lehet a lakásdrágaság megszűnéséről, sőt tapasztalat mutatja, hogy a stájge- rolás pesti csapása megint javában dúl. Az általános gazdasági helyzet közismert leromlása, a kereseti viszonyok hihetetlenül rossz alakulása mellett a iakásdrágaság kétszeres sulival nehezedik a lakosságra. A két év előtt megindult építkezési fellendülést a pénzválság derékon kettétörte. A fővárosban a magános építkezés egy év óta teljesen szünetel és a lakásprodukció ehez képest minimális. A lakosság szaporodása a pár év alatt épített uj lakást teljesen megtöltötte és az építkezési pangás újra felidézte a lakásínség minden borzalmait. Az építkezési kedv teljesen szünetel, ami annál csodálnivalóbb, mert az építés költségei 25—30 százalékkal olcsóbbak lettek. Normális állapotok mellett a magas lakbér és az olcsóbb építkezés a tőkét nagymérvű építkezésre ösztönözné, úgy hogy az építkezési pangás csak azzal magyarázható, hogy a fővárosban igen kevés a szabad tőke. Sokan szívesen építenének, de építési hitel nincs, a saját tőke pedig hiányzik. Ami szomorú fényt vet a fővárosi polgárság anyagi viszonyaira. Minden kesergés azonban hiábavaló. Az építkezés újabb fellendülésére kilátás csak a pénzviszonyok hirtelen és lényeges megjavu- lása esetén nyílnék, amikor is az építési hitel bedugult forrásai ismét megerednének. A nagy lakáshiány és az ezáltal okozott lakásdrágaság folytán az építkezés kedvező tőke- befektetésnek kínálkozik és kétségtelen, hogy ily viszonyok között a lakásprodukció ismét megindulna. A hitelkrizis folyamán az építkezés terén is sok tanulságot lehetett levonni, a melyeken okulva, egészségesebb irányba kell terelni az építési spekulációt. Nevezetesen kiderült, hogy a túlságos luxusépítkezés, amely igen nagy, fényes üzlethelyiségeket és nagy urasági lakásokat teremt, Budapesten már nem lukrativ, és hogy e helyett olcsóbb kis- és középlakásokal kell építeni a naggközönség szélesebb rétegei számára. Abszurd állapot, hogy a Belvárosban nagy területeket foglalnak el kiadatlan bolthelyiségek, amikor ugyanott lakások nyomban bérlőre akadnának. Az építkezést tehát vissza kell terelni a helyes mederbe. Az emeletes üzlethelyiségek luxusát a mi kereskedelmünk még el nem bírja. Több lakást és kevesebb üzlethelyiséget: ez legyen a holnap építkezésének a jelszava. RIDIKUL ES FINOM BŐRÁRU er<4p.,-v:> Sy^ri árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító bőrárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. - Telefon 65—39. A lakáskérdés Budapesten ismét a szociális problémák élére került. A gazdasági viszonyok remélhető javulása talán módot iog nyújtani e súlyos probléma megoldására. A hatóság az építkezési engedélyek megadása alkalmával talán befolyásolhatná az építkezés alakulását abban az irányban, hogy a hasztalan helypazarlás megszűnjön és az oly szükséges kis- és középlakások száma egészséges mértékben szaporittassék. Tanács és közgyűlés. Mi lesz a lánchid közlekedésével ? A főkapitányságon már értekezletet tartottak, amelyen az időpontot állapították meg, amikor a lánchid egyes részeit elzárják. Az értekezleten megjelentek a főváros s a közmunkák tanácsának képviselői is, de a beszámoló jelentésben sehol sem olvastuk, hogy szó esett volna az elzárt városrész közlekedéséről. Olyan óvatosan kerülték ezt a témát, mintha attól féltek volna, hogy a nagyközönség előtt beszélnek, amely még számon fogja kérni a könnyelműségeket s a lelkiismeretlenségeket. Arról tudnak beszélni, hogy a Lánchidat mikor zárják el a közlekedés elől, de hogy azt a közlekedést milyen utón fogják levezetni, arról hallgatnak. Ezeken a hasábokon már több Ízben volt szó arról, hogy az autóbusz-közlekedés s a Kossuth Lajos-utcai villamos megakadályozásával a közgyűlés egyenesen elárulta Buda érdekeit: vájjon ezt a hibát mért nem igyekszik jóvátenni a tanács, amelyhez mindig menekülnünk kell a közgyűlés könnvelmüségei elől? Igaz, hogy a tanácsnak a maga hatáskörében nem áll módjában, hogy a közgyűlésnek ezeket a hibáit tökéletesen orvosolja, de legyen benne bátorság szembeszállani a közgyűléstől hajtott érdekekkel. A tanács utasította most a közlekedési ügyosztályt, hogy az autóbusz-közlekedés tárgyában készített előterjesztését egészítse ki azokkal az adatokkal, melyek a házi kezelésre vonatkoznak s a tanácsnak ez az utasítása nem egyébb, mint a kijárók, a vállalkozni és szállítani szándékozók terrorja. Autóbuszokat akarnak eladni, olajat és benzint kívánnak szállítani egyes érdekcsoportok: vájjon mért nem száll ezekkel szembe a tanács? Annak az ideje már elmúlt, amikor minden megtorlás nélkül oda lehetett vágni, hogy „a tanács nélkül nincs panama“! A tanácsot erősítse és bátorítsa az a tudat, hogy a közönségnek intelligens és tisztán látó része már észrevette, hogy a becsületes, a lakosság érdekében való reformok túlnyomó része a tanácstól ered és a tanácstól indul ki s a közgyűlés legfeljebb nem rontja el mindjárt a hatást. Abban a tudatban cselekedjék a tanács, hogy Budapest lakosságának túlnyomó része érti és méltányolja azt az óriási munkát, ( amelyet a tanácsnak a lakosság érdekében a kijárókkal szemben kell kifejtenie és a legelső esetben már maga mellett fogja látni az egész közvéleményt. A közönségnek az a része, amelynek még bálvog van a szemén, lassankinf. már látni kezd s a tanács a saját maga éi deliében is cselekszik, ha gondoskodik róla, hogy mindig jobban és jobban lásson. A tanács reformjait, tisztességes szándékait a közgyűlésen mindig frázisokkal licitálták túl, hogy elhódítsák a közönséget, de ennek az időnek már vége, a szer hatástalan marad A közönség látja a tanácsot és látja a közgyűlést s a tiszta szemű emberek kritikáját nem bírja el a közgyűlés. Csak néhány szót a tanács szándékairól és a közgyűlés tetteiről. Itt van a kislakásos építkezések programmja, amelyet a tanács papiroson a legnagyszerűbben csinált meg, de jöttek a közgyűlés vállalkozói és szállítói s ahogy csak bírták, megnyomorították az akciót. A kijárók dőzsölése volt a főváros szociális akciója s nem egyébért nézték el a tanács jóakaratát, mint azért, hogy kereshessenek a vállalkozásokon és szállításokon. A tanácsnak s a közgyűlésnek ezt az összehasonlítását a végtelensegig folytathatnék, de legyen elég újra megemlítenünk azt a tényt, hogy a tanács idejében akart gondoskodni egy nagyszabású autobusz-forgalomról s azt a közgyűlés megakadályozta, mert magánvállalkozás mellett nem kereshetnek a szállítók és vállalkozók olyan busásan. A Lánchid elzárásának kérdése mindenesetre jó volt arra, hogy tisztázta a helyzetet és sok homályban tévelygőnek megmutatta az igazság világosságát. S arról nyugodt lehet mindenki: ezt a világosságot nem engedjük többé elsikkasztani, még a legelmésebb frázisokkal sem. A főváros és a balkáni államok. Abban a programúiban, amelyet dr. Dési Ferenc tanácsnok adott a közoktatási ügyosztály munkájáról, egy dolog ragadja meg különösen az érdeklődő figyelmét: a délszláv nyelvek tanítása a kereskedelmi iskolákban. Akkor, amikor a Balkánon egy nagy fellendülés lesz, a főváros már előre gondoskodik arról, hogy ebből mi is kivegyük a részünket. Dieséretes és nagy elismerést érdemlő reform ez, amelyet csak később fogunk a maga teljes jelentőségében méltányolni; akkor, amikor valóságos hasznunk is lesz belőle. Már maga az a tény, hogy a főváros kereskedelmi iskoláinak tantervébe beillesztik a délszláv nyelvek tanítását, igen alkalmas arra, hogy szimpátiát keltsen irántunk a Balkánon. De nekünk s azt hisszük velünk együtt még igen sok embernek az a felfogásunk, hogy a fővárosnak tovább kell haladnia a megkezkötvenyek a legelőnyö- *J/f sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatosság*-, betöréses- lopás elleni, üveg-, jég- és állat-biztosi fásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. elejon : 153—98,2—11, 2—12. Kartellen kívül i a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona. j ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliók tfuncsmz FEST,TISZTIT! Gvűj tőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, TTL, Szövetség-utcza 35-3? Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleíon 5S—Hő 12S-15
