Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-37 / 37. szám

3 dett utón s gondoskodnia kell arról, bogy a balkáni államok minél szorosabb nexusba kerüljenek velünk. Az bizonyos, hogy a monarkia, de a hivatalom Magyarország is feszélyezve van velük szemben, de Buda­pestnek nem kell respektálni sok olyan dolgot* amely miatt a monarchia vagy Magyarország, ha még olyan jelentéktelen, de mégis ellen­tétbe kerül velük. Társadalmi akciókra gondolunk, még pedig a főváros támogatásával, amely akciók arra törekednének, hogy a Balkán államok­nak az legyen Budapest, ami nekünk például Páris vagy Berlin. A tanács adjon módot arra s keresse az alkalmat, hogy a balkáni városok vezetőségét Budapestre hívja s hogy a balkáni ifjak itt boldogulhassanak. Talán a létesítendő diák-szállókban fenn kellene tartani a balkáni ifjaknak néhány szobát s néhány ösztöndíjat kellene alapítani azok részére, akik Budapesten akarják tanulmányai­kat elvégezni. Budapest barátságát a bal­káni államokkal szemben nem zavarhatja meg semmi, hiszen a politika kívül marad ezeken az összeköttetéseken: itt csupán gazdasági és kulturális érintkezésekről van szó. A fő­város vezetőségében mindig megvolt az érzék ahoz, hogy országos jelentőségű reformokat valósítson meg s bízunk abban, hogy amit a délszláv nyelvek kötelező tanításával meg­kezdett, azt ezen a szerencsés utón fogja tovább folytatni. Nem igy képzeltük — a közlekedési rendőrséget. A közlekedési rendőrséget egészen más­képen valósították meg, mint ahogy azt annak idején a közönség sürgette és akarta s ezért mindezek szóba fognak kerülni leg­közelebb a közgyűlésen. A közlekedési ren­dőrség — igy hangzik a teljesen jogos panasz — egyáltalán nem a közönség érdekében van, sőt a közönség ellenére. Nem a villa­mos-társaságokat s a közlekedési eszközöket ellenőrzi, hanem a közönséget boszantja, még pedig oly felháborító módon, hogy a leg­erélyesebben kell követelni a közlekedési ren­dőrség megszüntetését. A közlekedési rendőr minden igyekezete azon van, hogy a villa­mosok perronján ne álljon több ember a megengedettnél s ha csak egygyel is többen vannak, felírja a szegény kalauzt, akinek nyomorúságos fizetéséből büntetéseket kell fizetni. Nem a vállalatokat büntetik, amiért nem járatnak elég kocsit s nem tartják be a menetrendet, hanem az ebben teljesen ártat­lan alkalmazottakat sújtják. Vájjon a köz­gyűlés tudtával és beleegyezésével folyik a szegény kalauzok hatósági zsarolása ? Ezért szavazták meg a közlekedési rendőrséget? Mindennek nem szabad továbbra is igy folynia. Elég szégyen, hogy eddig még nem akadt senki, aki erről felvilágosította volna a tanácsot és a közgyűlést. Tessék az utca rendjére vigyázni, tessék a menetrend betar­tását ellenőrizni, de ne a közönséget molesz­tálni s nyomorult exisztenciákat bírságolni! BRISTOL kalapáruda Wáczi-utcza II. 1 Wiküs Tátra Tejcsokoládé, ST A nyári szünet alatt la­punkhoz mellékletet nem adunk, A „Nagy Budapestjét az első őszi közgyűléstől kezdve isméi rendesen mellékeljük lapunkhoz. _______FÜGGETLEN BUDAPEST_________ HÍ REK. A kolera. A múlt hét szomorú bizo­nyosságot telt arról, hogy Budapestre milyen könnyen be lehet hurcolni a kolerát. A köz- igazgatási bizottság épen helyesen mutatott rá arra, hogy a főváros óvóintézkedései mind eltörpülnek amellett, hogy az államvasút nem védekezik s a pályaudvarok egyenes leveze­tői a ragálynak. Hiába hüzd a tiszti főorvosi hivatal becsületes munkával és ambícióval, hiába áldoz a város rengeteg összeget köz­egészségi célokra: az ország elhanyagolt, visszamaradt állapotban van. hogy Budapest az ország ellen nem tud védekezni. De nem tud védekezni akkor különösen, amikor az államvasut nem veszi tudomásul a kolerát s engedi, hogy úgy a személy, mint a teher­forgalomépen úgy bonyolódjék le, mint máskor. Valóban igazságtalanok volnánk, ha ebben a nehéz helyzetben nem értékelnők a főváros emberfeletti munkáját, amelylyel a ragály továbbterjedése ellen védekezik. Az utóbbi napok, amikor egyetlen újabb kolerameg­betegedés sem fordult elő, megmutatták, hogy igazi munka folyik a tiszti főorvosi hivatalban Erzsébetfalva emeli a pótadót. Az elő­városok helyzete egvre rosszabbodik. Most jelent meg Erzsébetfalva községnek 1914-iki költségvetése, amely több, mint 200.000 korona deficitet mutat. Ennek pótlására nines más mód, mint 4.5%-kal emelni a pótadót s igy e község szegény lakossága a jövő esztendő­ben már 61% községi pótadót fog fizetni. S amellett az elővárosban hiányoznak mindazok az intézmények, amelyek a lakosság kulturális igényeit kiszolgálnák. S ez a szomorú helyzet nemcsak a mai rossz gazdasági|viszonvoknak következménye, hanem annak a fejetlen és könnyelmű gazdálkodásnak is, amelv az elő­városokban általában folyik. Még mindig a bódék, ügy látszik az ideigleneseknek épített árubódék sohasem fog­nak eltűnni Budapest utcáiról. A Cálvin-téren, a Szervita-téren, a Népszínház előtt még mindig ott állanak ezek a bódék, amelvekre semmi szükség sincs, hacsak nem abból a célból, hogy még inkább elcsúfítsák ezt a várost. Most megint kiadtak néhány ilyen hódét, ahelyett hogy elrendelték volna a le­bontásukat, holott aki csak ad valamit a város szépségére, az mind régen követeli, hogy szün­tessék meg már a bódé-rendszert. Hiszen nincsen építkezés, tehát ki sem szorulhattak a kereskedők s egy ilyen bódé valóban nem arra való, hogy esztendőkig álljon egy helyen. Valószínű, hogy a tanácsnak is ez a véleménye, de amikor tettekkel is kifejezést akar adni a véleményének, akkor megjelenik egy-egv bizottsági tag s bebizonyítja a tanács­nak, hogy a bódékra szükség van. S ki tud ellentállni egy bizottsági tagnak, amikor bizonyít ? . . . A tankönyv-uzsora. Azok a cikkek, amelyek a főváros támogatása melleit mű­ködő tankönyv-uzsoráról megjelentek, neai’ csak a szülők körében értek el mély hatást. A könyvkereskedők legnagyobb része teljes­séggel ki van szolgáltatva a könyvkiadók­nak, tehát a könyvkereskedőknek is érdekük, hogy a tankönyveket a főváros adja ki s igy nekik ne a kiadókkal, hanem a fővárossal kelljen érintkezniök. Mint értesülünk, a könyvkereskedők ebben az irányban moz­galmat indítanak s kívánságaikat a főváros­nak tudomására juttatják. A nagykörúti közlekedés javítása. Végre megtörtént a megállapodás arra nézve3 hogy a nagykörúton jobb legyen a közle­kedés. Boráros-téri hurokvágány túlságosan hosszú volt ahoz, hogy a forgalmat gyorsan le tudta volna bonyolítani, a nyugati pálya­udvar előtt lévő pedig egyáltalán nem vált be. Az államvasut most azután végre engedett makacsságából s megengedte, hogy Teréz- köruti palotája között vezessék az uj vágányt, amely egyszerre javítani fog a helyzeten. A kocsik rövid idő alatt megfordulhatnak s ami igen fontos, pótkocsival járhatnak. Ugyan­csak megrövidítik a hurokvágányt a Boráros- téren is, ami aztán csakugyan kifogástalanná fogja tenni a nagykörút forgalmát, amelyet eddig a Városi Villamos Vasút csak igen nagy erőlködéssel tudott rendben tartani. Mi történik az elővárosokban? A Burvasut bírságolása. Újpest város és a Burvasut között régóta folyik a harc. A város ugyanis a területhasználati szerződés egy szakaszára hivatkozva évenkint követeli a Búrtól, hogy úgy nyári mint téli menet­rendjét megállapítás végett a városi tanács­nak is mutassa be. A Búr vasút ezzel szemben azt az álláspontod foglalta el, hogy a menet­rend megállapítására Újpestnek semmi inge- renciája nincs, mert a menetrendet a Bur, a székesfőváros tanácsa és az allamrendőrség főkapitánya állapítják meg. Újpest várostanácsa még a múlt évben egy Ízben 200 K, többször ismételt esetekben ismét 2600 korona bir­sággal büntette meg a Búrt, a miért menet­rendjének megállapítására vonatkozó tárgya­lásokba a várost nem vonata be. Ebben az ügyben most döntött a kereskedelemügyi miniszter és 54811 számú rendeletében meg­állapította a város bírságolási jogát, de ki­mondván azt is, hogy a birság alkalmazása nem a tanács, hanem a képviselőtestület jogköréhez tartozik. A miniszter azt is kimon­dotta, hogy a város bírságot kimondó hatá­rozata ezen közigazgatói utón felebbezésnek nincs helye és alkalmazása ellen a Burvasut csakis peres utón kereshet orvoslást. Újpest város és az Ister. Újpest város tanácsa elrendelte, hogy a vizmüvállalat vas- talanitó berendezést létesítsen, mert a viz­Felülmúlhatatlan szilárdság! :: Absolut térfogatállandóság ! :: Könnyű litersuly ! védjegyű tatai portland cement speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szab­ványokat 3 nap múlva is már 100%-kal, 28 nap múlva pedig '200%-kal múlja felül. Magyar általános kőszénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltán-utca 2. Magas homlokfelvevőképesség! Rendkívüli betonszilárdságok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom