Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-09 / 36. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST 3 S épen azért nem lehet hibázhatnunk ezt a Ferenczit, ha ő a maga érdemeit hamarább felfedezte, mint a nagyközönség. Abban az ismertetésben, amelyet a saját elő­adásáról írt a város félhivatalos kőnyomato­sába, azt mondja, hogy ez nagyszabású tanulmány. Milyen szerény, mint minden nagy ember! írhatta volna, hogy ragyogó, csodálatos, óriási, korszakalkotó : — de nem, ő megelégedett egyszerűen azzal, hogy nagy­szabású. És aztán a statisztikai adatokat ő ' maga gyűjtötte össze. A statisztikai hivatal azt mondja, hogy ez valóban igaz: ő maga gyűjtötte össze a statisztikai hivatal által beszerzett és feldolgozott adatok közül. Ez is jellemző rá, a nagy emberre. Magára veszi a más munkáját, holott a statisztikai hivatalt esetleg megtámadják ezekért az adatokért s akkor ö, a nagy férfiú, ártatlanul fog szenvedni . . . S emellé a nagy ember mellé még kiküldi a főváros Harrert is. Minek ? Buda­pestre Ferenczit jelemző, nem Harrer. * De írjunk néhány komoly szót is a hágaj kongresszus kiküldöttjéről. Miután módot adott nekünk arra, hogy előadását, amelyet francia nyelven is ki fog adni, előre elolvas­hassuk, megállapíthattuk, hogy adatai túlzottak s a külföld szemében olyan színben tüntetik felMagyarországot,mintáz ellenségeink szokták. Feltűnésre spekuláló, szenzáció hajhászó elő­adás, mintha valami kis riporter irta volna egy kolportázs-lapba, amelynek érdeke, hogy az olvasója eltátsa a száját. Ferenczi úr azok közé a féltudósok közé tartozik, akik állan­dóan tátott szájjal bámulnak Nyugatra, de a fejük nem elég tágas arra, hogy benne fel­tudják dolgozni a látottakat. Nincs talajuk ebben az országban, nem idevalók, nem magyarok, csupán magyarul beszélnek s ez a magyar beszéd felette alkalmas arra, hogy az idegent megtévessze. Az idegen valóban nem ismerheti Magyarországot, valóban nem tudhatja, hogy ezek a magyarul beszélő fél­tudósok nem képviselik az igazi Magyarországot, mert ehez semmi közük sincs. S a főváros­nak épen ezek közül kelleti választania, hogy a saját pénzünkért ócsároljanak le bennün­ket. Ezt a fiatalembert hat esztendőre szerződ­tette a főváros, de már épen itt az ideje, hogy megváljék a főváros szolgálatából. A mi pénzünkért, az adófizetőit keserves filléreiből ne hizlaljanak olyan embereket, akik az első alkalommal megmarnak bennünket. Forrongás az énektanitók között. — Kacsóh Pongrác basáskodásai — A tanács szakfelügyelő-főigazgatónak tette meg Kacsóh Pongrácot s most a főváros ének oktatása ott tart, hogy a vezető főigazgató úr miatt veszélyeztetve van az egész énekoktatás eredménye. Napról napra több a panasz ellene, de a,szegény, agyonüldözött tanítók és taní­tónők nem merik följelenteni a főigazgató urat, mert tudják, hogy ebből nekik lenne a nagyobb bajuk s nem Kacsóhnak. A közgyü lés azonban nagyon jól lenné, ha érdeklőd­nék azok iránt az események iránt, amelyek a szociálpolitikai ügyosztályban s az iskolák­ban lejátszódnak: a közgyűlést talán mégsem terrorizálhatná a Kukorica Jancsi jeles szer­zője. Néhány adattal szívesen szolgálunk az alábbiakban : Kacsób, akit tanácsi határozattal kellett eltiltani attól, hogy a városi páholyokat hasz­nálja, énekes könyveket irt az elemi iskolák számára, még pedig úgy, hogy ezzel más, érdemesebb embereket ütött el attól, hogy a tankönyveik révén keressenek. Az elemi iskolai énekeskönyvekre a tanács pályázatot hirdetett, még pedig kétheti határidővel. Hogy lehessen két bét alatt jó munkával pályázni? Nem is volt a pályamunkák között jó munka — igy számolt be jelentésében a pályázat bírálója, Kacsóh Pongrác. És aztán — meg­írta ő maga az elemi iskolai énekes köny­veket, amelyeken évi 2500 korona költség mellett 26.000 korona haszon van. Mondanunk sem kell talán, hogy a Kacsóh ur énekes­könyvei nem érnek 70 fillért — ennyiért kell megvenniük az elemi iskolai tanulóknak — viszont nem is következtetés, hogy aki Fedák Sári számára tud Írni, az irhát az elemi is­kolai növendékek részére is. Ez mindenesetre érdekelheti a közgyű­lést, de különösebb jelentőségű az a bánás­mód és az a modor, amelyben Kacsóh a hozzája fordulókat részesíti. Az énektanitók, és tanítónők nagyj részének dolga van vele, hiszen ő az énekoktatás vezetője s állandó a panasz mindenki részéről, hogy Kacsóh goromba és durva szavakkal támad arra , aki alantasa. Nem törődik azzal, bárki hall­gatja is, igy a többek között nemrégiben Schack Bélának, a kereskedelmi iskolák fő­igazgatójának leányát olyan gorombán fogadta, hogy az sirva hagyta el a szobáját. De nem tesz kivételt senkivel sem, aki alantasa s igy joggal felmerül az a kérdés, vájjon Kacsóh öntudatosan ilyen-e? Ezt megerősíteni látszik az az esemény, amely nemrégen történt vele az egyik isko­lában. Kacsóh jelen volt az egyik tanítónő énekóráján s annyira mérgelődött a tanítá­son, hogy dühében ott, mindenki előtt, föld­höz csapta a kalapját. De az állandó szo­kása, hogy ha nincs megelégedve a tanítással, a tanítót vagy a tanítónőt a növendékek előtt gorombán összeszidja. Ezért már több isko­lában felvetődött az a kérdés, nem volna e célszerű megkérni Kaesóht, hogy a szidalmait ne * növendékek előtt mondja el, mert ez elveszi a tanító egész tekintélyét. A szép szó azonban nem használ nála. Itt nincs más hátra, mint hogy a közgyűlés vegye védelmébe az énekoktatást s a tanító­testületet, mert amit Kacsóh csinál, nem peda­gógushoz való eljárás. Ezt a basáskodást sok­kal jelentékenyebb embereknél sem tűrték a fővárosnál soha, ha tehát Kacsóh nem tud másképen viselkedni, gondoskodjék róla a közgyűlés, hogy más ember kerüljön az ének­oktatás vezetésére. HÍREK. Hírek az autóbuszról. Természetes talán már, hogy az autóbuszról csak olyan hir jár­hat, amely mögött lappang valami. Az utóbbi napokban több helyütt olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy az angol konzorcium visszavonta ajánlatát s igy az az előterjesztés, amelyet a közlekedési ügyosztály ebben a tárgyban készített, elvesztette jelentőségét. Nem volt nehéz megállapítani, hogy e híresz­telés mögött nem a köz érdeke állott. A nyári szünet alatt különböző érdekcsoportok ala­kultak, amelyek már most nagy buzgósággal I készülnek az őszi küzdelemre. Itt van a ber­lini N. A. G. érdekeltsége, amely a rendkívül súlyos német autóbuszokat akarja szállítani, azután itt van az olaj- s a benzinszállitás érdekeltsége: ezek mind a házi kezelés mellett kardoskodnak, mert csak igy remélhető, hogy a szállítások terveiből üzlet lesz, S mindezek különösen azért jellemzők, mert ilyenmódon teszik tönkre Budapesten a városi üzemek eredetileg nagyszerű gondolatát. Nálunk a városi üzemek egészen másképpen festenek, mint a nyugaton, aminek legszebb példája az autobusz-ügv ma. A kijárók, a szállítók és a vállalkozók a legnagyobb hívei a házi kezelésnek: — ez a tény minden kommen­tárnál ékesebben és érthetőbben beszél. Nincs autotaxi a pályaudvarokon. Az aulotaxik egy része már kint áll az utcán, de a rendőrség bölcsessége elfelejtette, hogy az autotaxi éppen a pályaudvarok előtt a leg­fontosabb. A pesti ember amugyis luxusnak nézi az autotaxit s a sétakocsizás szempont­jából ítéli meg, egyetlen hely van csupán, ahol minden időben és mindenkinek a leg­nagyobb szolgálatot leheti : a pályaudvar s innen hiányzik a taxi. Hogy miért? — erre valószínűleg maga a rendőrség sem tudna feleletet adni. Talán elfelejtették, hogy Buda­pestnek utasforgalma is van, amely kívánja az autotaxit. De ha a rendőrségnek nem jutna eszébe, hogy a közönség érdekeire gondoljon, itt van a közlekedési ügyosztály -. mért nem figyelmezteti a főkcápitánvságot arra, hogy a pályaudvarok előtt minél rövidebb idő alatt gondoskodjék autotaxikról. Kispesten kiöntötték a tejet. Az elő­városok tejjel való ellátása a régi Pestre Szt-L&akácsfürdö féli és nyári gyógyhely, Budán, csuz, köszvénv, ideg- és bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfi- és női vizgyógyintézet, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Szállodák, gondos penzió. níef ч|м forrásásványviz étvágyat javít, ■ma ВЭ gyomorrontást megakadályoz. Vidékre és külföldre fuvardijmentes szállítás. BRISTOL kalapáruda Váczi-utcza II. Wikus Tátra Tejcsokoládé, Felülmúlhatatlan szilárdság! :: Absolut térfogatállandóság ! :: Könnyű litersuly ! védjegyű tatai portland cement speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szab­ványokat 3 nap múlva is már 100%-kal, 28 nap múlva pedig 200%-kal múlja felül. Magyar általános kőszénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltán-utca 2. Magas homlokíelvevökép sség! Rendkívüli betonszilárdságok! RIDIKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15. — Telefon 65 — 39. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom