Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-21 / 16. szám
1915. április 21. 15. szám. NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYULA, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GUSZTÁV SALGO IGNÁC, TOMA SZILARD, VERBOl ÁRMIN, VUKOVÄRI ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ára : EGÉSZ EVRE 12 K. Szerkesztöseg és kiadóhivatal : BUDAPEST, VISEGRÁDI UTCA 40 Ha végigmegy az ember a Belváros fényes palotasorai között, lehetetlen észre nem vennie, hogy az uj bérpaloták óriási üzlethelyiségei túlnyomórészt üresen állanak. A legforgalmasabb helyeken, a Váci-utcában, a Harisbazár körében, a Koronaherceg-utcában, a Gizella- téren óriási nagy helyiségek ablakán ott diszlik a „kiadó“ tábla. De hasztalanul kínálkoznak a nagy és drága bolthelyiségek, nincs aki őket kibérelje. A fővárosi humor máris elkeresztelte a Harisbazár utcáját Köztemető-utnak. Az üres bolthelyiség kezd hozzátartozni a főváros rendes látképéhez. Pedig ezek az üres helyiségek a földszinten és az első emeleten rengeteg közgazdasági kárt jelentenek. Eltekintünk itt attól, hogy a házak tulajdonosai mekkora veszteségeket szenvednek a bérösszeg elmaradásából, valamint attól, hogy a háztulajdonosok a többnyire jelzáloghiteiből épített paloták terheit miképpen fogják majd amortizálhatni. Ez elvégre az ő privát dolguk. De mérhetetlen a közgazdasági kár, amely a nagyszabású bolthelyiségek építéséből a fővárosi kereskedelemre és a lakásviszonyokra háramlik, s amelyet ez a teljesen elhibázott építkezési rendszer a közgazdaság szempontjából okozott. Mert először is lehetetlenül drága boltbéreket hozott, másodszor pedig az annakelőtte lakások által lefoglalt helyet teljesen lakatlan és használhatatlan, meddő termekké és helyiségekké varázsolta át, tehát növelte a lakáshiányt. Hogy a nagy, drága üzlethelyiségek üresen állanak, az természetes következménye a budapesti kereskedelmi viszonyoknak. Egyszerűen lehetetlen, hogy Pesten kereskedő elbírja azokat a rengeteg boltbéreket. Egy kereskedő, aki ugyanazon a helyen, a régi házban évtizedeken át 5—8 —10 ezer koronát űzetett, nem képes egyszerre 20—25—30 j ezer és még több boltbért fizetni, mert ehez addigi üzleti forgalmának meg- háromszorosodása vagy négyszeresedése volna szükséges. A probléma igen egyszerű. A fővárosban nincsen annyi nagy és gazdag kereskedő, aki oly rengeteg boltbéreket tudna űzetni. Azok a szerényebb kereskedők is, akik megkockáztatták e drága boltok kibérlését, már rövid idő múlva túlnyomórészt a tönk részére jutnak. A nagy költségeket az óriási verseny folytán nem bírják és félő, hogy a Belváros detailkereskedelme e rövid idő alatt szomorú pusztulás képét fogja mutatni. Az üzleti forgalom máról holnapra nem ugorhat fel az előbbinek három-négyszeresére, e nélkül pedig nem bírják el a kereskedők a belvárosi béreket. Viszont igaz, hogy a háztulajdonosok kénytelenek ekkora boltbéreket kalkulálni, mert a telkek árának hihetetlen felszökése mellett olcsóbb bérekkel lehetetlen kijönni. A diagnózis tehát az, hogy a rendkívüli telekértékemelkedés, mely az utóbbi öt esztendőben a Belváros területén észlelhető volt, teljese?i indokolatlan. Nincs, aki e rengeteg telekárakat megfizesse. A Belváros túl van kapitalizálva, felül volt értékelve és most ez a túlfizetés megbosszulja magát. A főváros lakásviszonyai szempontjából pedig a bolthelyiség építési mánia valóságos szerencsétlenség volt. Az építkezés ismét szünetel a rossz hitelviszonyok következtében és a főváros egész területén alig 1000 üres lakás van, ebből is csak talán 400 lakás a pesti oldalon, ugyanakkor, amikor a Belvárosban az első és második emeleteken óriási üzlethelyiségek üresek. Hány lakást lehetett volna építeni ez üresen álló üzletek helyén! Holott azelőtt ez is mind lakás volt, melyeknek kiszorult lakói másutt voltak kénytelen elhelyezkedni. A szomorú a dologban pedig az, hogy az építtetők nem tanulnak. Ezután is bolthelyiségeket építenek középnagyságú lakások helyett, amelyekre pedig biztosan akad bérlő. Ily viszonyok mellett a Belvárosi házkrach eljövetele egészen bizonyos. Itt Pesten mindenki csak a saját kárán tud okulni, amikor már késő a bánat! A Gschwindt-íéle telek megvétele. — Hogy állunk a szabályozással ? — A Gschwindt-féle háromezer négyszögöles telket, amely a József-körut s az Üllöi-ut sarkán terül el, megvásárolta 1,826.000 koronáért a Budapesti építő részvénytársaság, amelynek Benedek Dezső bizottsági tag az elnöke és főrészvényese. A vásár igen jónak látszik s az első pillanatra rögtön eszébe kell jutnia az embernek, hogy a Gschwindt-gyár részvénytársaság sehogy sem tudta elintéz- letiii a telek szabályozási kérdését úgy, ahogy szerette volna. A telek szabályozási kérdéséhez hozzászólása van mindenek előtt a közmunkák tanácsának s érdekes, hogy a lelek uj tulajdonosa, Benedek Dezső mindent elkövetett, hogy a hetedik kerület az elhunyt Morzsányi Károly helyére őt jelölje a közmunkák tanácsába. A szándék nem sikerült: Benedek Dezső alig három szavazatot kapott a saját kerületében, a kerületközi bizottságban pedig egyáltalában nem esett szó róla. Most, e vásárral kapcsolatban már legközelebb aktuális lesz a szabályozás, amelyben a Főváros közgyűlésének is döntő szava van. A folyamodó — még a Gschwindt-gyár részvénytársaság — utcát akar keresztülvezető a telken, a József-köruttól a Kisfaiudy-utcáig azon a címen, hogy ez az utca nyitás közérdek, az összes közműveket, sőt az összes költségeket a fővárossal akarja megfizettetni. Ez a terv hajótörést szenvedett a városházán- Hogy jön ahoz a Gschwindt-gyár, hogy annak az utcának, amely az ő - telkének értékét sokszorosan emeli, a főváros fizesse meg az árát? ügy kellene lennie, hogy a telektulajdonos fizessen azért, mert a főváros hozzájárul telke értékének óriási módon való emeléséhez, a gyár azonban megfordította ezt a tételt s a fővárost akarja megadóztatni azért, hogy szerencsés lehet utca nyitásra engedélyt adni neki. Szükségtelen újra elmondanunk — hiszen már több ízben irtunk erről — hogy a Gschwind- féle telken semmiféle utcára nincs szükség közérdekből. A közlekedést nem javítja, a gyalogjáróknak egyáltalán nincs szükségük rá, hanem egyes-egyedül a telektulajdonosnak, mert igy sokszorosan emelődik a telek értéke. Jól kell vigyáznia a közgyűlésnek, nehogy indokolallanul nemzeti ajándékot adjanak a telektulajdonosnak. Nem szabad megtörténnie hogy ami nem sikerült a régi tulajdonosnak, az sikerüljön az újnak. A szakfelügyelők. — Óvónők sérelme. — A minap közölték a napilapok, hogy a közoktatásügyi miniszter a fővárosi iskolákhoz szakfelügyelőket nevezett ki, akiket a főváros terjesztett fel jóváhagyás végett. Kétségtelen, hogy a szakfelügyelők intézménye nagyban hozzájárulhat a közoktatás fejlesztéséhez, mert az oktatás felügyelete nemcsak a tanerőket fogja arra buzditani, hogy mentői nagyobb eredményt érjenek el, hanem miután ez orgánumok is bizonyos fokig felelősek a tananyag kellő módon való feldolgozásáért, valóA belvárosi temető.
