Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-07 / 14. szám

pénztárt, amely főcéljául ezt a nagy szociális érdekeket tűzné ki magának. Ne mondják, hogy a kis ember hitelét kiszolgálni riszkáns és pénzügyileg nem elő­nyös. Hz egyszerűen nem igaz. Ha a székes- főváros községi takarékpénztárát kellő körül­tekintéssel vezetik, a kishitel ellátása az intéz­ményre nezve még nagy haszonnal volna folytatható akkor is. ha a kis ember hitelének kiszolgálásában a legméltányosabban járna el. Hogy a községi takarék honnan venné a pénzt? Igen egyszerű. A fővárosban mű­ködő pénzintézeteknél ma több mint egy milliárd takarékbetét van elhelyezve, amely­nek egy tekintélyes része a nagyközönség filléreiből és koronáiból gyűlt egvbe. Ez a betevő közönség, a polgárság, a kis embernek ezrei szivesen helyeznék el pénzüket a köz­ségi takarékpénztárnál, ha tudnák, hogy e pénzekkel a maguk hitelét mozdítják elő. A tények ismerete alapján állítom, hogy a községi takarékpénztár rövid nehány év alatt 50 millió korona betéthez jutna. Tessék el­képzelni, hogy akár féléves lejáratú váltóra való kihelyezésnél 100 milliós koronás hitel­forrás nyílnék meg ezzel a kis embereknek. Itt ezen a téren várhat a községi takarék- pénztár óriási sikereket. Ezzel mutathatná meg, hogy üzlet és szociális gondoskodás szépen megfér egymás mellett. Egy banktisztviselő. 2 HIRE к Késik az autóbusz. A múlt héten Bárczy polgármester nyilatkozott az autóbusz- kérdésről. Azt mondotta, hogy az autóbuszok beállítására vonatkozó javaslat már munká- j ban van s még a nyári szünet előtt elintézik a kérdést. Akkor, amikor a polgármester ezeket elmondotta, még ugv is volt, hogy az autobusz-koncessziót a nyári szünet előtt ki­adhatják, de azóta némileg megváltozott a helyzet. Annyi bizonyos, hogy a közlekedési - ügyosztályban erősen dolgoznak a javaslaton, de az utóbbi napokban megnehezültek a tár­gyalások. Az angol Dewonshire & Comp. cég nemcsak a fővárossal tárgyal, hanem az omnibusz-társasággal is s az angol cég egye­lőre soknak találja azt az összeget, amelyet az omnibusz-társaság kér. Ekörül vannak tehát nehézségek, de a fővárossal való meg­állapodások sem teljesen fixirozottak még. A közeledés a legfontosabb kérdésekben meg­történt, sőt vannak olyan megállapodások is, amelyek véglegeseknek és biztosaknak tekint- | hetők, de ma az egész tárgyalás még azt a benyomást kelti, hogy a nyári szünet előtt nem kerülhet a közgyűlés elé a dolog. Ami csak sajnálatos volna, mert a közönség még türelmetlenebbül várja az autóbuszt, mint az autotaxit. L)e azok a láthatatlan kezek, amelyek minden fontos reformot késleltetni szoktak a városházán, most is működésbe jöttek s félő, hogy titokzatos munkájuknak meg lesz az a következménye, hogy a dolog megoldását igen sok időre elhúzzák. Az állatkerti vendéglőről. A múlt szerdai közgyűlés megmutatta, hogy a nyil­vános árlejtéssel nem szabad tréfát űzni. Ha egyszer a közgyűlés valamit elhatározott, azt a tanácsnak kötelessége tiszteletben tartani s a tanács kemény megrovásokban részesült is furcsa állásfoglalásáért. Ebben az esetben egyenesen a közönség érdekei ellenére cse­NAGY BUDAPEST lekedett volna, hiszen a közönségre nézve igen jó, ha a külső és a belső vendéglő kon- kurrálnak egymással. A közgyűlés korrektül határozott, amikör semmiféle rábeszélésre nem dezavuálta előbbi elhatározását s híven kitartott amellett, hogy a nyilvános árlejtést vegyék figyelembe. Kölcsönadnak egy pesti propellert! Ha egybefűznék azokat a panaszokat, amelyek a közgyűlésen a propeller-közlekedés ellen hangzottak el, egész csinos kis könyvtár telne ki belőlük. És a csavargőzös-társaság bősége­sen gondolkodik arról, hogy ez a könyvtár egyre gazdagabb legyen. Közlekedése minden kritikán aluli, közlekedésnek is csak nagv- fokú jóakarattal mondható, hiszen alig van egy-két hajója, amelyek még ha akarnák sem tudnák lebonyolítani a dunai forgalmat. De nem is akarják. A csavargőzös-vállalat most bérbe akarja adni egyik propellerjét Pozsony városának napi százötven korona bérért. Ahelyett, hogy szaporítaná a hajók számát, hogy csak valamiképen is szolgálja a közön­ség érdekeit, még el is vonja Budapesttől a hajóit. Hol van ilyenkor a kereskedelmi kormány és hol van a főváros, hogy alaposan kitanitanák ezt a vállalatot a közönséggel szemben vállalt kötelezettségeire? Plaíthy György, a törvényhatósági bi­zottság egyik legrokonszenvesebb és legko­molyabb tehetségű tagja, mint a szövetke­zett ellenzéki pártok jelöltje, járja be most a dunavecsei kerületet. Győzelme — nemcsak azért, mert az ország kiválóbb emberei támo­gatják, hanem Platthy korrekt és szeretetre­méltó személye miatt is — bizonyosra vehető. Azt hisszük, hogy megválasztásánál még azok is szívből örülni fognak, akik a közgyűlésben nincsenek vele egy politikai véleményen, mert Platthy bátor és szókimondó védelme­zője lesz a főváros érdekeinek a törvény- hozás házában is. Ä díszes vásárcsarnoki bizottság. A vásárcsarnoki bizottságba a pénzügyi s a közélelmezési bizottságok küldenek ki három­három tagot, a tanács pedig hatot. Most meg­alakult a vásárcsarnoki bizottság s azt olvas­suk. hogy a tanács a hat tag között Ehrlich G. Gusztávot is kiküldötte. A még hátralévő háromszáznyolcvankilenc bizottsági tag közül a tanács éppen Ehrlichet szemelte ki, nyil­ván azért, hogy ezzel díszesebbé tegye a vásárcsarnoki bizottságot. Ha ez volt a tanács i szándéka, akkor mindenesetre tiszteletreméltó a szándék, viszont a tanácsnak gondolnia kellett volna arra, hogy a bizottságban olyanok legyenek, akik nincsenek túlságosan elfog- j lalva. Mi úgy tudjuk — s ezt a tanácsnak is tudnia kell — hogy Ehrlich ur roppantul el van foglalva az Erzsébetvárosi Bankkal s a bank betevőivel, akik követelik a pénzüket, de ennek ellenére sem tudják megkapni. Ehrlich urnák egyelőre a kisembereknek pénzükért való jajgatását kell hallgatnia, hogy érne rá hát a vásárcsarnokok dolgával bí­belődni ? Szabályozzák az utcai elárusitást. A közgazdasági ügyosztály most egy szabály­rendelet-tervezeten dolgozik, amely szabá­lyozza, illetve egységesen rendezi az utcai élárusilást. A szabályrendeletre különösen közegészségügyi szempontból van sürgős szükség. A tervezet már az egyik legközelebbi közgazdasági bizottsági ülés elé kerül. Megint elzárják a Vérmezőt. Minden esztendőben fűmaggal vetik be a Vérmezőt s ilyenkor azok a szerencsétlen emberek, akik kénytelenek azon a környéken lakni, busán emlékeznek meg a főváros bölcsességéről. A Vérmező valaha a fővárosé volt s engedte, hogy a katonák elvegyék tőle. Furcsa kis történet ez; — élénk világot vet a főváros egykori adminisztrációjára — a város olvan színben tűnik lel, mintha egyenesen fölbiz­tatta volna katonáékat, hogy csak orozzák el a Vérmezőt. Mindezek ilyenkor, amikor katonáék egyszerűen megtiltják a Vérmezőn való átjárást, eszünkbe jutnak s azt kérdez­zük a tanácstól: hajlandó-e végre tárgyalásba bocsátkozni a katonai kincstárral, hogy a Vér­mező visszakerüljön a főváros birtokába? Mint katonai gyakorlótér valóban nem való Buda kellős közepébe! Adjon a főváros, mint azt egyszer már tervezte, a városon kívül gyakorlóteret s vegye vissza a Vérmezőt. Rendezze a környékét s csináljon a Vérmezőn parkot, amelyet régóta kiván már az egész környék. De igy való ez az egész város érdekében is. Megint előmunkálati engedély! Buda pest az előmunkálati engedélyek városa. Itt semmi sincs, de mindenre van előmunkálati engedély. Most legutóbb egy cég a Nieder- mayer-utcában építendő siklóra kért előmun­kálati engedélyt, amelvet természetesen meg­kapott. S ez újból fölveti ezt a kérdést, meddig fogják még tűrni ezeket a mókikat? Világos, hogy az előmunkálati engedélyek birtokosai sohasem fognak csinálni semmit ellenben, ha valaki tényleg meg akarna valósítani valamit, azt elkedvetlenítenék és elkergetnék jogtalan követeléseikkel. Itt már egyesek előre össze­fognak, hogy ha esetleg pénzzel jönne valaki, azt mindenekelőtt megvágják. Hiszen Buda­pesten már csak azért sem lehet semmit sem csinálni, mert a befektetendő tőkének egy nagv részét olyanoknak kell adni, akik azt kényszerítve kérik! Vájjon meddig fogja tűrni a főváros ezeket a láthatatlan jövőbz történő zsarolásokat ? Erdélyi cs.es kir.udv. fényképész Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. (a Kossuth Lajos utcza sarkán) Mindennemű fényképészfelvétel a műteremben és házon kivűl. 'i:: APOLLS műsora dominál 1 CEMENT-, CSERÉP- ES GÍPSZGYÁRI FŐRAKTÁRA Budapest, V., Kálmán-utcza 12. PÁLFI MIHÁLY paszományos BUDAPEST, VII., Damjanich-utcza 53 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom