Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-07 / 14. szám
3 PÉNZÜGY к KERESKEDELEM NAGY BUDAPEST PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG к IPAR A hitelválság és a jegybank Budapest, április 7. Több, mint másfél éve szedegeti áldozatát a gazdasági válság, amely idő alatt gazdasági fejlődésünk elakadt. A nagy pénzinség minden vonalon érezteti hatását, s a súlyos megpróbáltatások elé állított kereskedelem és ipar érzékeny veszteséget szenvedett. A hitelkrizis okai ösmeretesek, s az egész válság alatt a baj legfőbb okának a külföldi tőke kivonulását emlegettük. A magyar gazdasági élet mint alkalmunk volt tapasztalni a külföldi tőke segítsége nélkül nehezen boldogul, sépen azért önkénytelenül fölvetődik a kérdés, hogy az egyetlen pénzforrás, az Osztrák-Magyar Bank hogyan töltötte be hivatását. Ha kronologikus sorrendben vesszük az eseményeket, akkor első sorban az úgynevezett fináncváltókról kell megemlékeznünk. Fináncváltok gyűjtőneve alá szokták összefoglalni mindazokat a hitelpapírokat, amelyek illegitim kereskedelmiüzletbőlszármaznak. Az Osztrák- Magyar Bank ezeket afináncváltókat mostohább elbánásban részesítette, megrostálta őket s természetesen nagyobb mennyiségben tagadta meg a leszámítolásukat, mint a legitim kereskedelem papírjainak az eszkompíálását. Annak idején a jegybankot ezért támadások érték, de a későbbi események beigazolták, hogy az Osztrák-Magyar Bank jogosan helyezkedett rigorózusabb álláspontra a fináncváltókkal szemben. A jegybank őrködik a paritás fönntartása fölött s ennek egyik eszköze helyes deviza- politika folytatása. Az Osztrák-Magyar Bank 1892. év óta folytat devizapolitikát, s ha eddig a devizapolitikájáról sok szó nem esett, az egyedül abban leli magyarázatát, hogy nem vonultak el fölöttünk annyira válságos napok, amelyek olyan élesen terelték volna a közfigyelmet a jegybank deviza politikája felé, mint a hosszú hitelválság idején. A fizetési mérleg állandó passszivitása is növelte a külföldi fizetési eszközökben előállott nagy keresletet, ami szintén megnehezítette a helyes devizapolitika kultiválását. A jegybank az egész hitelválság alatt adott devizát a piacnak, s a másfél éves krízis idejében több mint 150 millió korona összegű külföldi fizetési eszköz piacra adásával csökkentette a keresletet. Hogy ennek dacára állandóan magasak a | devizakurzusok, s a felső aranvpont felé állanak, arról a jegybank nem tehet. A jegybank kamatlába a hitelválság alatt állandóan a külföldi, különösen a német jegy- bank kamatlábához simult. Amig a Német Birodalmi Bank kamatlába öt százalék voll, s a jegybankokkal szemben kisebb volt az igény, addig a mi jegybankunk is öt százalékos rátával operált. Amint azonban az őszi hitelszükségletek a szokottnál is nagvobb igényeket támasztottak a jegybankokkal szemben, hirtelen 572, majd 6 százalékra szökött föl a kamatláb, amely majd az állandóan magas devizakurzusok is siettettek. A devizakurzusok ha átlépik a felső aranypontot, a bank érc készlete veszélyeztetve van, s épen ezért kénv- telen a jegybank a kamatláb csavarhoz folyamodni, valahányszor érckészlete veszélyeztetve van. HÍREK. Az uj kölcsön kibocsátása. Hosszas találgatások után végre nyilvánosságra került az uj kölcsön kibocsátási árfolyama, mely különösen azokat lepte meg, akik különös előszeretettel szégyen kölcsönnek bélyegezték az uj 300 milliós kölcsönünket. A 90 60 százalékos kibocsátási kurzus a mai viszonyok közölt elfogadható, mert csak 0T százalékkal hoz nagyobb kamatot, mint 82‘20 koronán álló négyszázalékos járadék. Bécsi laptársaink — hivalkodva jól értesültségükkel — 89-50 koronára tippelték az aláírási kurzust, s balkáni árfolyamnak tilulták. Épen ezért kelt teljes megnyugvást a kibocsátási árfolyam 90 GO százalékban való megállapítása, mert látnivaló, hogy teljesen simul a mai viszonyokhoz. Elismerjük, hogy a kölcsön rossz, de az általános, nemzetközi pénzügyi helyzetet tekintve, jobb kölcsönt nem leheteti kötni. A magyar kölcsönhöz viszonyítva az uj német kölcsönt, a mi állami kölcsönünk feltételei jobbak a németnél, amit az április 10-iki nyilvános aláírás is igazolni fog. Egy csőd körül. Addig tanácskoztak a nagy tóvárosi intézetek a Kobrák gyár sorsa felöl, amig ezt a virágzó és igazán jobb sorsra érdemes vállalatot sikerült csődbe kergetniük. A gyárnak ötöd fél millió korona a passzívája, amelyből pénztartozás három banknál másfél millió korona, a fennmaradó bárom millió koronával pedig árukért tartozik. Dacára ennek az aránynak, a vállalat szanálása körül megindult tárgyalások során a pénzintézeteké volt a döntő szó, az ö akaratuk érvényesült a csőd kimondásánál s az áruhitelezők, akik aránytalanul több kockázatot viselnek, csak másodsorban jöttek számításba. Ez is világosan mutatja azt a fonák helyzetet, ami minden ilyen alkalomkor pénz és áruhitelezők között kialakul. Az áruhitelezönek, a kereskedőnek szerényen meg kell húzódnia a sarokban, s nem szabad addig onnan előjönnie, amig erre a pénzfejedelmektől, a nagy bankoktól engedelmet nem nyer. Ha a pénzintézetek saját érdekeltségükre kellő fedezetet látnak, s követelélésüket biztosították, többé nem törődnek azzal, hogy az áruhitelezőket milyen károk érik, s maradt-e alap az ő követeléseik biztosítására. A kereskedők érdekeit a különböző kereskedelmi és gyáripari egyesületek védik; ezeknek az egyesületeknek volna elsősorban hivatásuk a kereskedők érdekeiért küzdeni, s akkor az ilyen Kobrák gyári esetnél nem a három pénzintézet dominálna, hanem a kereskedők és a gyárosok, akik nem olyan körültekintők és gyorslábuak, hogy a követelésük jelzálogos és egyéb módon tudnák biztosítani. Ä íextilkartell vajúdása. A gyárosok nélkülözhetetlennek és a textilipar érdekének nevezik a kartell létrejöttét, ami ellen a gyárak vásárlói, a kereskedők kézzel-lábbal tiltakoznak. A kartell tárgyalások középpontjában a Magvar általános hitelbank áll, amely természetesen a gyárosok érdekeit szeretné diadalra juttatni és a kartellt megvalósítani. A kartell központi irodáját ugyanis a Hitelbank vezetné,-de a kartell megalakulásához szükséges az összes gyárosok beleegyezése. A textil kereskedők a kartelltól azért félnek, mert a piac teljes monopolizálásá. tói tartanak, s a különben is beteg textil kereskedelem bajait szaporítaná. A Hitelbank nehéz szerepet tölt he a kartelltanácskozások során- Tulajdonképen ő közvetíti a gyárosok és nagykereskedők üzenetváltozásait s neki kell az érdekellentéteket összeegyeztetni. A kartell — a mostani tanácskozások után ítélve — létre fog jönni, mert a bécsi gyárak nagy pressziót fejtenek ki a megvalósítása érdekében. A kereskedők félelme kissé túlzott, mert a kartell monopolisztikus helyzetet nem fog teremteni, hanem egységes árral fog a piacra lépni. Vidéki bankbukások. A hitelkrizis elején sorra dőltek ki a vidéki bankok s mintegy ötven pénzintézet tűnt le a pénzpiacról. Egy idő óta kevesebb volt a bank bukás, sőt csa k elvétve fordult elő egy-egy vidéki pénzintézet fizetésképtelensége, mig most a bankbukás ismét soron van. Ez arra vall, hogy a piac helyzete ismét rossz, s a megvont hitel miatt aktuális a bankok inzolvenciája. A pénzintézetek bukása csak rövid ideig lesz aktuális, mert a férgese elhullott, s a tisztulási folyamat is véget fog érni. Jellemző, hogy az év első három hónapjában összesen 17 vidéki bank szűnt meg, részint fúzió, részint felszámolás és csőd folytán. Tekintélyes szám, s kívánatos, hogy a bankbukások sorozata lezáruljon, mert nem használ hiteléletünknek a folytonos bankbukások hire. Közgazdasági közlemények. „Unió" élet- és gyermek’oiztositó-intézet mint szövetkezet (ezelőtt: Első Leányki házasító Egylet) Budapest, VI. Teréz-körut 40—42. Alapit- tatott 1863. Folyó évi március havában 1,223.300 К értékű biztosítási ajánlat nyujlátott be és 1,177.800 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 167.630 К 46 fül. fizettetett ki. 1913 január 1-től március 31-éig bezárólag ■3,749.500 К értékű biztosítási ajánlát nyujtatott be, és.3,032.000 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a f. évben 456.295 К 64 fill, és az intézet fennállása óta 20,881.589 К 10 fillért fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermek- biztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek melleit. Az urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t. szombaton délelőtt tartotta Ullmann Adolf elnöklésével rendes közgyűlését, a mely elhatározta, hogy a 276.462 koronányi alapszabályszerű leírások után fenmaradő 2,033 574 korona tiszta nyereségből 167.688 kor. a tartalékalapba helyeztessék, 1,440.000 korona az 1912. évre 9%-os osztalék kifizetésére fordittassék, 240.000 korona az értékcsökkenési alap rendkívüli alap javadalmazására, 10.000 korona az alkalmazottak nyugdíjalapjára használtassák fel és a szabályszerű jutalékok után fenmaradő összeg uj számlára vitessék elő. A 200 korona névértékű rész- í vények 22. sz. szelvénye április 7-től kezdve 18 koronával kerül beváltásra. A jelentés megemlíti, hogy a társaság a múlt évben érdekeltséget vállalt a Hitelbank áltat a Brennebergi bányamüvek átvétele céljából alakított Sopronvidéki kőszénbánya részvénytársaságban és annak üzletvezetését is ellátja. A társasági alaptőkének a múlt évi közgyűlés által elhatározott, 9 millió koronáról 16 millió koronára való felemelését a társaság teljes sikerrel keresztülvitte. A befolyt felpénzből a felmerült költségek és leírások fedezése és a társulati nyugdíjalapnak 100.000 koronával való javadalmazása után 3,321.294 korona tartalékalap gyarapítására fordittatott. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette, a felmentést megadta és a felügyelő-bizottságba a régi tagokat újból megválasztotta. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen gróf Bellescize Fernand az igazgatóság elnökévé és Ullmann Adóit alelnökké újból megválasztattak. A Wiener Bank-Verein ma tartotta rendes közgyűlését az igazgató-tanács elnökének, Schenk Adolf lovagnak elnöklete alatt. Az igazgató-tanács javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a bruttó nyereségből, amely a múlt évi áthozatta-1 együtt 27.6'<4.804-80 koronára rúg, a költségek és egyéb kiadások levonása, továbbá a banképület tartalék- I alapjának rendkívüli javadalmazása, valamint az ingatlan tartalékalapjának 1 millió koronával való dotációja és végül az alapszabályszerü levonások eszközlése után 772%, vagyis részvényenként К 80’— fizettessék folyó évi április hó б-tói kezdve, a fen- maradó 593.877 51 koronapediguj számlára vitessék át
