Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-07 / 1. szám

Nyolcadik évfolyam 1913. január 7. 1. szám. dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek ЕЕ X "XT' J*l. ®37 Ев О JS Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ................ -............... 10 korona Fé l évre ... ... ............................... 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek é&. előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendőki V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 ozmunkak Irta: Dr- Bódy Tivadar alpolgármester. Nehéz időkben, egy általános európai i konílagráció kitörésére való kilátással kellett ezúttal a tanácsnak a főváros jövő évi háztartása tekintetében megállapo­dásra jutnia. Mindazokból az előzmények­ből és mellékkörülményekből, amelyek a végső eszköz igénybevételét kisérni szokták, bőven kijutott a főváros lakos­ságának is, a város háztartására pedig reáborult egy uj állami ad órendszer köde, bizonytalanná és elmosódottá tévén annak megszokott éles körvonalait. Ennyi ked­vezőtlen tényezőnek rövid pár hét alatt való összetorlódását alig látta nemze­dékünk, de ha jövő évi költségvetési előirányzatunkat kézbevesszük, az elmon­dottak nyomasztó álomnak tűnnek tel csupán, ismét verőfénybe jutottunk és újabb hatalmas lépéssel közeledünk a százmilliós budgethez. Ezzel azután el is hagyom háztar­tásunk széles körútját és annak csupán egyik forgalmas szakaszán, a közmunka- 1 ügyi igazgatásán kívánok rövidke időt eltölteni. Ennek a háborús veszedelmekkel fenyegető 1913. évnek, igaz, még béké­sebb időkben készült költségvetési ter­vezete a közmunkákat a rendes bevé­telek 51’30%-kal javadalmazta, tehát 1‘30%-kal több, mint amennyit a törvény megkíván. Hogy ennek az aránynak meg- tartbatása nem a rendes bevételek ked­vező alakulásának köszönhető, hanem hogy azt csak az 1911. évi háztartásnak az fi 913. évi budgetben rendkívüli ki­adásként felvett feleslege biztosítja, egyik szervi hibája háztartásunknak, amelyen csak egy alapos műtét segíthet majd, amire azonban ezúttal kiterjeszkedni nem kívánok. Egyelőre örülhetünk annak,hogy egy évre ismét megkapja a termelő munka a maga terét, amelyen érvényesülhet, “zután pedig a körülmények esetleges rendkívüli alakulása meg fogja hozni a rendkívüli eszközök megszerzését is. A nemzetközi politikai helyzet bizony­talanságának legközvetetlenebb követ­kezése az általános pénztelenség, a munkát éltető töke teljes visszavonulása. Ezt annál inkább fájlalhatjuk, mert álla­potaink távolról sem mutatják a telített­ség képét, sok és sokféle tennivaló van még hátra, hogy a munka megszorítása megokolttá váljék. Ez év második negyedében az üresen álló lakások száma csak 895 volt (ebből egyszobás 199!), kétszobás 343, háromszobás 191, nagyobb 162, a boltoké 158!). Ezeket az adatokat egy 910.558 lelket számláló városra vonat­koztatva, minden bővebb bizonyitgatás nélkül áll előttünk a lakásalkalmatos­ságok szaporításának szüksége, amit elég tág keretben még a 30 évi. adópientes- ség kedvezése is hathatósan éiészfy , És még sem történhetik mégha kedvező helyzet kiaknázása^ mert ;p/ bizalmatlanná vált teke ki tudja mikor tartja az időt elérkezettnek arra, hogy tartózkodásából kilépjen/ . addig pedig óriási értékek mennek' /, .yég^epdőbe, teljesen fenakad a termelés, elszéled a munkásság és az egész vonalon lefoko­zódik az élet. Ilyen körülmények között a közigaz­gatásra bárul az a bizonyára nem könnyű és nem hálás feladat, hogy a kereső rétegeket még áldozatok árán is mun­kához juttassa, élessze az elalvó félben lévő lángot, amig egy kedvező fuvallat ismét erőre kapatja. Ha már most abból a szempontból nézzük jövő évi költségvetésünket, hogy mekkora munkamennyiségre nyújt az kilátást, úgy megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a fenforgó kedvezőtlen körülmények között is a kölcsönpénzek­ből 41.4 millió, a 'biVdgöt ‘ keretében 10’4 millió, a 20 millió koronás burkoló kölcsönből pedig 0 7 millió, tehát együtt 52-5 millió a közmunkákra eső java­dalmazás. A kölcsönpénzeket legnagyobb rész­ben magasépítésekre, de jelentős részben mélyépítésekre, belső felszerelésekre, gépezett berendezésekre is fordítják, tehát a legkülönbözőbb munkanemek megtalál­ják érvényesülésük terét. A budgetszerü szükségletek már inkább egyoldalúak, mivel azokból 4-3 millió az útépítésre, 07 millió a csatornaépítésre, 0-3 millió a magasépitkezésre, 0’2 millió a parko­zásra, 0-2 millió vegyesekre esik. A meg­lévő létesítmények fentartására 4*7 millió áll rendelkezésre, amiből 3‘2 millió az utakra, 0-8 millió a parkokra, 0-3 millió a csatornákra, (h3 millió az épületekre és 0-1 millió egyebekre esik. Noha ezek a számok — ismétlem, az adott viszonyok között — nem szorul­nak kommentárra, kétségtelen, hogy minden jogos érdek ki nem elégíthető, de ezek száma akkora, az azokhoz szük­séges költségösszeg oly jelentékeny, hogy annak egy normális évi budgettel való kapcsolatbahozatala szóba sem jöhet. Egyébként nem lehet elhallgatni azt a körülményt sem, hogy például a jövő utépitőprogramm arányai oly méretűek, hogy az anyagbeszerzésnek lehetősége biztosítottnak sem tekinthető, ami ismét azt a kívánságot váltja ki belőlünk, vajba kevesebbre, de állandóan tarthat­nánk számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom