Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-22 / 3. szám
Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48-as part. и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre .................. ... ... 10 korona. Fé l évre ... ... ... '................. 5 Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 A szociális haladás utján. Bcírczy István polgármester a „Független Budapest'4 karácsonyi számában a kommunalizálás dolgában szószerint következőképpen nyilatkozott: „A kommunalizálás terén addig mehet el a főváros, amíg avval a város lakosságának jelentős érdekei olyan módon nyerhetnek kielégítést, hogy azáltal egyes osztályoknak méltányos életérdekei érde- metlen és súlyos sérelmet nem szenvednek. Ennek 'megbízható elbirálása természetesen csak esetröl-esetre, minden körülmény gondos mérlegelése mellett lehetséges.“ Rendkivül meggondolt és mély jelentőségű nyilatkozat ez, és csalódnak mindazok, akik e kijelentést olybá vették, mintha a polgármester kerteléssel ki akarna térni az ő álláspontjának e kérdésben való demonstrálásától. Hogy a polgármester mennyire hive a várositás- nak, arról eddigi alkotásai tanúskodnak, de mert máris akadnak hangok, amelyek minden további újabb várositási törekvést — ab ovo — perhorreszkálnak: tartottuk szükségesnek e kérdésben a polgár- mestert, valamint a törvényhatósági bizottság legmértékadóbb tagjait nyilatkozattételre felkérni. A polgármesteri nyilatkozathoz valóban nem kell kommentár. Röviden és tömören fejezi ki mindazt, ami a főváros minden igaz, önzetlen barátjának a lelkében él. Hiszen tudjuk jól, hogy teljességgel lehetetlen egymás mellé csoportosítani azokat a feladatokat, melyek a várositás terén a fővárosra várnak, és hogy csak „esetről-esetre“, amint egy-egy konkrét kérdés felmerül, lehet ,,minden körülmény gondos mérlegelésével“ dönteni a várositás kérdése fölött. Még csak nem is sejtettük, hogy alig néhány nappal e nagyfontosságu kérdés felvetése után, módunk legyen állást foglalni egy konkrét kérdésben a várositás mellett. Esztendők óta ugyanis már nagy versengés folyik különféle vállalatok és pénzintézetek között azért, hogy az árverési csarnok jogát monopóliumszerűén maguknak megszerezzék. A kereskedelemügyi miniszter — akitől e jog megadása függ — már-már hajlandónak mutatkozott arra, hogy e jogot egy kisebb pénzintézetnek megadja, amikor a főváros is aspiránsul jelentkezett és hivatkozással az árverési csarnok rendkivül fontos közgazdasági és szociális jellegére, e jog megadását a kevésbbé megbízható magánvállalkozással szemben a maga részére követelte. Egy nagyszerű szakértelemmel és kiváló gonddal készült előterjesztés — melyért minden dicséretünkkel és elismerésünkkel adózunk az előterjesztés szerzőjének: dr. Csupor József főjegyzőnek — megdöbbentő képét tárja elénk azoknak a visszaéléseknek, amelyek az elzálogositás és árverezés terén ma uralkodnak és amelyeknek csakis a hatósági árverési csarnok vethetne véget. Milliókra rúg az az összeg —- mondja az előterjesztés — mely ma a zálogosok, beraktározók és árverezők kezén elsikkad és e millióktól azokat a szegény, nyomorult embereket fosztják meg, akik a zálogházakat és beraktározó vállalatokat táplálják és hizlalják. Amily értékes és tanulságos tanulmány ez a Csupor készítette előterjesztés egy hatósági árverési csarnok felállításáról, annyira sivár, szomorú és megdöbbentő adatokat tár fel azokról az üzelmekről, melyek csak hatósági beavatkozással szüntethetők meg. Minden aggodalmaskodónak, aki a várositástól a jogos magánérdeket félti, ajánljuk az előterjesztést elolvasásra. E kérdésben igenis a magánérdek védelméről van szó. De nem a nehány zálogos és beraktározó-uzsorás védelméről, hanem a százezernyi szegény, nyomorult nép védelméről, amely nem tudja, de nem is sejti, miként terpeszti rá gyilkos kezeit a zálogosok, beraktározók és árverezők veszedelmes hada. Csupor tanulmánya minderről lerántja a leplet. Soha több oka nem volt a fővárosnak a polgárság védelmére beleavatkoznia a magán- vállalkozás üzelmeibe, mint ebben az esetben. Az árverési csarnokot a fővárosnak kell megcsinálnia és csakis a fővárosnak! Protekciós magánvállalatokkal szemben is a főváros polgársága nagy érdekeinek kell győzedelmeskedniök a miniszter előtt. A szociális haladás utján a főváros legszebb alkotásai közé fogja sorozhatni a hatósági árverési csarnokot, mely lehetővé fogja tenni, hogy az eddig nehány uzsorás kezén elsikkadt milliók a szegény és nyomorult elzálogositók jogos tulajdonába menjenek vissza. És mert kizártnak tartjuk, hogy a törvényhatóságban csak egy ember is akadjon, aki e nagyszerű szociális alkotást ne helyeselné és mert a miniszter sem helyezkedhetik ellentétbe a főváros egyhangú megnyilatkozásával és a közérdekkel szemben: örömmel üdvözöljük a legközelebbi és legújabb hatósági intézményt, a városi árverési csarnokot. A Közúti vasút. w (Beküldött cikk.) Amióta a Közúti vasút közlekedési mizériái miatt a nagyközönség elkeseredése e társaság ellen elementáris erővel tört ki és elsodorta e társaság fejét, azóta úgy a nagy- közönség, mint a sajtó, napról-napra foglalkoznak e társaság ügymenetével, közlekedésével és a fővároshoz való viszonyzatával. Ez utón úgy a közvéleményben, mint a sajtóban is sok téves vélemény jutott felszínre, úgy, bogy szükségesnek tartom e társaságnak a fővároshoz való viszonylatát és annak belső szervezetét dióhéjban megvilágítani. A társaság és a főváros között 1895. évben jött létre az alapvető szerződés, melyet a kormány 1895. évi szeptember hó 19-én kibocsátott engedélyokirattal hagyott jóvá és amelv engedélyokirat alapján történt a lóvasútinak villamos üzemre való átalakítása. Ezen szerződés szerint az ebben megjelölt, valamint az ezután építendő villamos vasúI a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Elsőrendű gyógy- és üditőviz ! ..........= Me grendelhető : A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Szabadság-tér 10.
