Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-22 / 3. szám
2 FÜGGETLEN HU DAPEST takra nézve a területhasználati engedély 1948. évi december 31-én éjjel 12 órakor jár le, amikor a közúti vasutak — ha csak közben a főváros által be nem váltattak volna — a hozzájuk tartozó és a vasútüzem céljaira szolgáló összes ingatlanokkal, építményekkel, villatelepekkel, összes személy- és teherszállítási eszközökkel és felszerelvényekkel, szóval az összes ingó és ingatlan tartozékaival együtt üzemképes használható állapotban minden megtérítési igény nélkül a főváros tulajdonába megy át. A hivatkozott szerződés 5. §-a megállapítja azonban a főváros javára azon jogot, bofív 1923. évi január 1-től kezdve előzetes О ь' két évi felmondásra a Közúti vasutat bármikor magához válthassa. Úgy, hogy ezek szerint a főváros 1921. évi január hó 1-én a szerződést felmondhatja és 1923. évi január hó 1-én 5 órakor a Közúti társaság a vasutat összes ingó- és ingatlanaival, felszerelvényeivel és tartozékaival együtt megváltás címen birtokába veheti. Az engedélyokirat 6. §-a megállapítja, hogy a társaság jogosítva van 8,371.200 írt tőkét vasútépítés és üzemberendezés céljaira 100 fri-os névértékű részvények kibocsátása, vagy elsőbbségi kötvények útján beszerezni. Ha pedig a vasúttársaság a vasútépítés és üzemberendezés céljaira a fővárossal kötött szerződés értelmében háramlás tárgyát nem képező vagyonalkatrészeket használ fel. ezeknek értéke a társaság rendelkezésére álló külön-tartalékba helyezendő el és ide helyezendő a részvények kibocsátása esetén a nettó félpénz is. Az 1896. évi közgyűlésen az alapszabályok 58- §-ába felvétetett a fent megállapított külön- tartalék és ugyan azonévben a részvényeknek kibocsátásából származó nettó felpénz 2,174.448 kor. a külön-tartalékba utaltatott, hozzá csatoltattak azután a többi részvények kibocsátásából származó felpénzek, úgy hogy jelenleg a kiilön-lartalék az 1910. énben még el nem számolt részvény kibocsátásból származó összeg nélkül 42,27^.236 kor. 43 fillért tesz ki. Ezen külön-tartalék tehát akép származott, hogy a 200 koronás névértékű részvények 500—800 koronáig terjedő összeggel lettek értékesítve és ami már most a 200 koronán felül folyt be, ez lett a külön- tartalékba helyezve. Tehát ezen külön-tar- talék nem az igazgatóság szorgalmának gyümölcse, hanem a részvényesektől a név- értéken felül behajtott összeg és a fővárossal kötött szerződés 4. §-a akép rendelkezik, hogy a Közüli vaspálya külön-tartalékalapjo, értékpapírjai, készpénzei, kintlevő követelései és azon ingatlanok, amelyek közvetlenül nem a villamos üzem céljaira szolgálnak és nem az engedélyezett építési és berendezési tőkéből szereztettek be, sem háramlás, sem megváltás tárgyát nem képezik. Teljes tájékozatlanságra mutat tehát annak hangoztatása,hogy a földalatti vasutat a főváros a Közútinál elfekvő és azok vagyonához tartozó nagy tartaléktőkéből építse. Ugyanezen irány2$ SZÉN, KOKSZ 9 zat azon indítványt, amely a külön-tartalék- nak a részvényesek javára való átadását célozza, mint a fővárosra károst perhorreskálja. Ennek a különtartaléknak a felosztását már létrejötte után pár év múlva a részvényesek folyton folyvást sürgették, mert a befizetett tőkéjük után alig 4°/o hozadékot kaptak. Az igazgatóság ezen külön-tartalékot nemcsak hogy feloszlatni nem akarta, hanem a részvényes pénzéből folyton folyvást emelte, azokból házakat épített, értékpapírokat és egész vasutakat vásárolt, úgy hogy többször hangzott fel az a panasz a közgyűlésen, hogy a Közúti vasút közlekedési vállalat, nem pedig bankcég, sem házépítő szövetkezet, és a részvényesek hangosan követelték, hogy a társaság térjen vissza eredeti céljához és rendeltetéséhez. Az igazgatóság azonban folyton folyvást ellenezte és most is ellenzi a külön-tartaléknak kiválasztását és külön részvénytársasággá alakítását, holott ennek fentartása úgy a részvényeseknek, mint a fővárosnak érdeke ellen van és csak a bentülöknek szolgálhat javára. ! Ugyanis azon három vicinális vasútnak, mely a külön-tartalékalaphól létesült, ugyanazokból áll az igazgatósága, akik a Közúti vasút igazgatóságban is benn ülnek. Megkapják ott a busás jövedelmet és az ekép megcsonkított jövedelem beállittatik a özuti mérlegébe és azután az összjövedelemből megkapják ismét a jutalékot. Azok a vicinális vasutak a Közúti részvényesek tulajdonát képezik, de a szervezet szerint ezekbe a legcsekélyebb belelek intésük nincs, ugv hogy az ott történteket a részvényesek egyáltalában semmi módon ellen nem őrizhetik. De ennek a külön tartaléknak fenntartása hátrányos a fővárosra nézve is, иду a megváltás mint a tarifarevizió szempontjából. Ugyanis a hivatkozott szerződés 5. §-a megállapítja, hogy a megváltás esetén a részvényeseknek a főváros által adandó járadék csakis a villamos vonalak személy- és teherforgalmából eredő jövedelem alapján állapítandó meg. És erre a társaságnak semmiféle más jövedelme bele nem foglalható. A Közúti mérlegében el is vannak különítve a különböző alapjövedelmei, de a kiadásoknál a központi igazgatás közös, a „különböző kiadások“ és „egészségügyi szolgálat“ címén 600,000 kor. szerepel, amelyekből megállapítani nem lehet, hogy a megváltásnál mikép fognak megosztatni és mindenesetre a fővárosnak tartania kell attól, hogy ez irányban őt hátrány érheti. Ugyanezen elbírálás alá esik a tarifarevizió is, mert a fővárosnak revizionális joga akkor kezdődik, midőn a Közútinak személy- és teherfprgalrna tisztán 10%-nál többet jövedelmez. Abból az osztalékból pedig, amit jelenleg ad a társaság, egyáltalában nem, vagy alig lehet megállapítani, hogy mennyi tiszta jövedelem esik a Közúti üzemére és mennyi a társaság egyéb vagyonára? Minden attól ! függ, hogy a kiadásokat mikép csoportosítsuk. Jó közúti forgalmat csak akkor remélhetünk, ha a közúti visszatér eredeti rendeltetéséhez, a forgalom lebonyolításához, mert addig, mig milliós bankügyletekkel foglalkozik, észre sem veszi, hogy p. o. a városligeti Damjanich utcai végállomásnál életveszélyes és botrányos a forgalom kezelése, a kocsik korlátok közé futnak be, a közönségnek a vasúti kocsik közzé ugyanide kell bemennie, az indítások rendetlenek és senki sem tudja, hogy melyik kocsi indul előbb, úgy, hogy napról-napra panaszkodik a közönség anélkül, hogy a sérelmek orvoslására akár a Közúti, akár a város is a legcsekélyebb gondot fordítaná. Tehát ugv a város, mint a részvényes érdeke, hogy a Közüli igazgatósága más vállalattól felmentve, egyedül és kizárólag a Közúti közlekedésével foglalkozzék. Dr. Schwarcz Vilmos. A hétről. Heltai Ferencz dr., a főváros gázmüveinek vezérigazgatója, megint megmutatta az oroszlánkörmeit. És amint megmutatta, olvan csend és a csendre olyan tapsvihar kerekedett, hogy a koksz és szénuzsorás urak hirtelen visszabujtak sötét odúikba. Heltai abban a felszólalásában, amelyet a legutóbbi közgvülésen a kokszvám leszállítása ellen elmondott, a maga teljes meztelenségében rávilágított arra a merényletre, amelyet a koksz nagykereskedők л fogyasztó közönség ellen elkövetni készültek. Az ember valóban megdöbben, ha látja, hogy ebben a cifra városban, annak minden zugában, mint leselkednek a piócák, hogy kiszívják az emberhői a vért, Ebben az uzsoravárosban mindennek van nagy ára, magas ára, csak a polgári munka. Mert hiába dolgozunk reggeltől estig és estétől reggelig, nem kereshetünk annyit, amennyi a mindenfajta uzsorásoknak, akikre reá vagyunk utalva, elég volna. És nincsen senki, és nincsen semmi, aki és ami védelmet nyújtana ellenünk. Heltai ime lerántott egy leplet és megmutatta, mi történik a kulisszák mögött. Megmutatta, mint esküdött néhány pénzéhes szénkereskedő a fogyasztó közönség ellen. És mi megint gazdagodtunk —- egv tapasztalattal. Mert az már a mi sorsunk, hog}r csak tapasztalatokkal gazdagodhatunk. Uj kórház épitését fogja legközelebb elhatározni a főváros közgyűlése. Rövid időn belül ez már a második uj kórház lesz, amelv a főváros áldozatkészségének köszönr ÁLTALÁNOS HUDGAIWl biztosító g részvénytársaság Budapest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán.J Részvénytőke : 6.000,000 K. Elnök: Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- ős állatbiztosítás Olcsó díjak! Moderníeltételek ! Kartellen kívül ! SALAMON JAKAB t,T SA BUDAPEST, V„ ERZSÉBET-TÉR 5. SZÁM. ~ Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99. KOVALD fest,tisztíts Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyuj tőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagvobb városaiban. Telefon 5S—45. i
