Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-11 / 10. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 2 politikai elvi álláspontra helyezkedve exponálták magukat egy igen drága ajánlat mellett. A városi ruhaszállitások körül a legutóbbi időkig egy elavult rendszer divott, amelynek hátrányai nemcsak a városi szolgák és altisztek ruháinak Ízléstelenségében nyertek kifejezést, de a pályázati feltételek is akként voltak megállapítva, hogy olyan nagymennyiségű anyagpazarlásnak engedtek helvet, mely a mai modern technikával ellentétben áll. Legutóbb aztán a főváros ruházati bizottsága Kriszháber Leó indítványára a pályázati feltételeket revízió alá vette és elhatározta, hogy az összes ruházati'anyagokat közvetlenül maga szerzi be hazai gyárosoktól, hogy ezzel is a fogyasztást a magyar iparnak biztosítsa és az eddig e téren előfordult visszaéléseket megszüntesse. Meghonosította a bizottság azt a rendszert, hogy ezután ne csak a varratási munkára Írjanak ki pályázatot, hanem a ruhához felhasználandó anyagok mértékmennyiségét is a pályázók által kölcsönös verseny utján állapította meg, és ezzel tette lehetetlenné azt, hogy az egyes ruhadarabokra több anyag szolgáltassák ki, mint amennyi éppen szükséges. A bizottság határozatba hozta azt is, hogy a sapka - szükségletei ezentúl nem a szabóvállalkozónak, hanem a sapkaiparosnak adja, ennek a tönk szélére jutott iparnak nem védelme, hanem megmentése érdekében. Elhatározta a bizottság az összes ruhák modernizálását és e célból több erre hivatott iparos szellemi segítségét vette igénybe. Ezek alapján irta ki elsősorban a magyar posztó és vászonipar keretébe illő anyagbeszerzési, amelyben az összes hazai gyárosok részlvettek és az előbbi szállításokhoz képest rendkívül kedvező eredményt ért el. E szállításban oroszlán- részhez jutott a gácsi posztógyár, a nagyszebeni Scherer-posztógyár, a kamgarn-szö vetekbenatrencséni Thiebergien-gyár, vászonanyagokban a Kiinger Henrik cég és a kassai m. kir. ipariskola szövőmühelve. Biztosítva lévén a ruhákhoz szükségelt nyersanyag, a főváros tanácsa pályázatot hirdetett az altisztek és szolgák részére szükséges munkák és sapkák szállítására. A pályázat összértéke körülbelül 3.10.000 korona. Erre a feladatra a szabószállitók közül mindössze négyen pályáztak, nevezetesen: a Rosenthal H. utóda cég, a Spitz Bernát cég, a budapesti Szabóiparosok hitel- és termelő- szövetkezete és Csurgai női szabó-iparos, ez azonban csupán a női munkásruhákra. A sapkákra pedig Hartmann, Steiner Adolf, Steiner Zsigmond és Jelűnek sapkaiparosok és az előbb felsorolt szabószállitók pályáztak. Jellemző, hogy Budapest nagyszámú egven- ruhaszállitó cégei közül mindössze hárman mertek erre a szállításra vállalkozni, ami azt bizonyítja, hogy az uj tervezet rendkívül szigorú feltételeket állított fel és ebből eredő leg súlyos követelményeket támasztott a vállalkozókkal szemben. Az ajánlatokat a fővárosnak állandó ruhabizottmánya lárgvalta E bizottság tagjai: Török György polgári szabó, Kriszháber Leó egyenruha-szállító, Ledermann Mór poszlókereskedő és Hermann Ödön kárpitos. A beadott pályázatoknak a a tanácsi ügyosztály által megállapított végösszegei a következők: Rosenthal (férfi és női ruhák) 308.541‘84 К Spitz Bernát (férfi és női ruhák) 315.979-56 „ Szabóiparosokfférfiés nőiruhák) 316.05744 „ Kellékekre : Spitz Bernát... ._. ... ... — ___ 4821'40 К Rosenthal ... ... ... ... —■ — 4930'83 „ Szabóiparosok .... ... ... ... ... 561140 „ A női ruhák különvéve: Rosenthal ... ... ... ... ... ... il.528'70 К Spitz Bernát... ... ... ... ... ... 12.509 76 „ Csurgai ... ... ... — ... —_ ... 15.029'64 „ Szabóiparosok ... ... ... ... 15.38322 „ Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a pályázók által felállított végösszegek sokkalta nagyobb eltéréseket mutatnak. Sapkákban: Jelűnek Ede: 15.476.— Hartmann: 15.557.46 Steiner Zsigmond: 16374.45 Stein r Adolf: 17 024.62 A szabóknak erre vonatkozó ajánlatait nem vette a bizottság figyelembe. A pályázatok fölötti döntés előtt Kriszháber azt a helyes javaslatot tette, hogy tekintettel arra, hogy e nehéz és a pályázók részéről nagy kockázattal járó munkákra mindössze 3 szabócég vállalkozott és a 3 vállalkozó az uj ruhaneműk stilizálásának előkészítésével és rendkívül becses szaktudással, nagy szellemi munkával és anyagi áldozattal járó segédkezet nyújtott a bizottságnak; tekintettel továbbá, hogy évek óta a főváros ruhaszál- lilása körül mindig nagy kellemetlenségek és felebbezések voltak: honorálni kívánja az összes pályázókat, olyképen, hogy mind három céget részesíti a szállításban. Oroszlán- részét a munkának a szabóiparosoknak kívánja juttatni dacára, hogy a pályázók között végösszegben a legdrágábbak, kisebb részét pedig a Rosenthal utóda és a Spitz Bernát cégnek, azok közül a tételek közül, ahol ők a legolcsóbbak. A tételek csoportosítása alap ján Kriszháber azt kívánja, hogy a Szabóiparosoknak 222.31207 l\. a Rosenthal H. ut, cégnek 83.050.59 „ és a Spitz Bernát cégnek 4.330 50 ,, értékű munka adassék ki, mert ezen elosztásnál kielégíteni véli nemcsak az általános áramlatot, hanem az egyes pályázókat is rs hosszú évek óta ez lenne az első eset, amikor egy ruha-pályázat méltatlanság és keserűség nélkül bonyolittatnék le. E javaslattal szemben a bizottság másik három tagja úgy döntött, hogy az összes férfi- I i и ha és kellékszükség lelet a szaoóiparosoknak, a női ruhákat a Rosenthal H. cégnek adja ki. E döntés után Kriszháber kijelentette a bi- ' zottságban, hogy a döntést helytelennek, méltánytalannak és igazságtalannak, a főnáros szempontjából pedig határozottan károsnak tartja miért is a maga részéről kénytelen a konzekvenciái levonni és bizottsági tagságéiról lemond. A bizottság döntését ő lelki- ismeretével összegyeztetni nem tudja, külön véleményét fenntartja és a további tárgya- I lásokban részt venni nem óhajt. Kriszháber távozása után a bizottság a sapkák dolgában akként döntött, hogy a sapkák szállításával a Hartmann céget bízta meg, jóllehet más megbízható cég olcsóbb ajánlatot tett. A tényállás ismertetése után most már fönntartás nélkül rámutatunk azokra a szempontokra, amelyek ezt a bizottságot döntésében vezették és irányították. Mindenekelőtt a bizottság tagjairól akarunk megemlékezni. Török György, a belvárosi régi patríciusok egy különben igen tiszteletreméltó alakja: barátja és belvárosi bizottsági tag- társa Vikár Bélának a Szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezete elnökének. Ledermann Mór, Károly-körű ti posztókereskedő, nagybani szál lilája a Szabóiparosok hitel- és termelő szövetkezeiének. Hermann Ödön kárpitosmester ugyancsak belvárosi bizottsági tag, mint ilyen barátja és szűkebb kollegája Vikár Bélának. Hermannak a szükséges szakértelme sincsen meg. Hogy ezt a bizottságot nem objektiv szempontok és nem a főváros érdekei vezették döntésében, az minden kétségen felül áll Az a régi rákfenéje a fővárosnak, amelv az érdekszövetségek ki pusztít hatatlanságában leli magyarázatát, valóságyai tombol a jelen esetben. A protekció, a nepotizmus, az egymás érdekének előretolása és a főváros érdekének negligálása teljes meztelenségében áll előttünk. A inkompatibilitás fertőjébe sülyedt városatyák szemérmetlenül portálják egy ha- hasonló helyzetben levő társukat a sulvos közterhek alatt görnyedező magánvállalkozók sérelmére és a főváros kárára. Jó szerencse, hogy a bizottság döntése nem végérvényes Az utolsó szót ugyanis nem ez a konventi- kulum, hanem a közgyűlés fogja kimondani amely elé ez az ügy a mellőzött pályázók felebbezése folytán kerülni fog. És teljesen kizártnak tartjuk, hogy a közgyűlés erre az immorális döntésre ráüsse a jóváhagyás pecsétjét. Es tűnjék fel bármennyire is furcsának és érthetetlennek, bizonyítani fogjuk az alábbiakban. hogy csúnya kortes-szolgálatok jutalma ez a döntés. E döntés mögött ott settenkedik Ehrlich G. Gusztáv Mefisztó- alakja, aki hűséges és a választásoknál mindenre kapható közegei iránt békés időkben is hálásnak mutatkozik. Á Szabóiparosok hitel- és termelő szövetkezetében Vikár Béla a látható fej ugyan, a vezetősége azonban Ehrlich G. Gusztáv kreatúráiból áll. Ezek : Utlmann Jákó, Adler Lipót, Adler Viktor, stb. akiket a főváros VII. kerülete a törzsfőnök elszánt híveinek ismer. Ezek azok a kerületi kishatalmasságok, akik a FII. kerületi ..szabó- gárdá"-t alkotják, mely meg nem törik ugyan, de szívesen eladja magát. E két utóbbiról ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ BÉSZVÉNYTARSASAG Budapest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utca sarkán. Részvénytőke : 6.000,000 K. Elnök : Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak! Modernfeltételek! Kartellen kivül! KOVÁID fest,tisztíts Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlei: Budapest, VII., Szöyetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—45,
