Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-24 / 17. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST technika* óriási, világot átformáló hatása elsősorban a vas- és gépiparnak köszönhető, amelyekről bízvást elmondható, hogy az emberiség újjászületésének leghathatósabb tényezői. Amikor tehát bemutatjuk a világnak, hogy .hazánkban és ennek fővárosában van egy hatalmasan kifejlett vas- és gépipai, ezzel egyszersmind a civilizáció terén való haladásunknak, kultúránk fejlődésének adjuk ékes tanúbizonyságát. Mint nemzeti dicsőségünk egyik hangos hirdetőjét, szívünk egész melegével üdvözöljük a vas- és gépipari kiállítást! 3 év múlva öné a zongora, ha a Harmónia r, t.-nál bérli Budapest, IV., Váczi-utcza 20. cs.és tcir. udV. és kamarai szállitó Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. i FflV ltKPHpl által biztosan meg fog győződni, I '"У* hogy legjobb a szabályozható I nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A hétről. Példás megtorlásban részesítette a büntető bíróság azt a méltatlan hajszát, amely Almády Géza tanácsnok ellen indult meg. A tanácsnok a főváros jótékonysági ügyosztályának élén esztendők óta áldásos tevékenységet fejt ki és e munkája közben érte a meg nem érdemelt támadás oly részről, ahonnan csak hálára számíthatott. A főváros jótékonyságát több ízben igénybe vett nők súlyos, de semmivel sem valószínűsített olyan vádat hoztak forgalomba a tanácsnok ellen, amelyből rendszerint valami ragadni szokott és amely ellen védekezni igen nehéz. A tanácsnok tiszta egyéniségéről és érintetlenségéről azonban e rágalom visszapattant és mindazok, akik puritán személyiségét ismerik, őszinte megelégedéssel vették a lefolytatott sajtópör eredményének hírét. A bíróság a vádlottat, akit ügyvédi buzgóság ragadott el kliensei érdekében a rágalmazó cikk megírására, ez enyhítő körülmény ellenére szinte példátlan szigorú büntetéssel sújtotta annak illnsztrálásaképen, hogy a rágalmazó tényállításokból egy betű sem volt igaz. Valóban legfőbb ideje, hogy a közpályán szereplő emberek becsülete a bíróság részéről hathatós védelemben részesüljön. A kritika minden közfunkcionáriussal szemben indokolt és helyén való, de sohasem szabad odaíajulnia, hogy könnyelmű avagy egyenesen rosszhiszemű fecsegések és vádaskodásokszócsővévé szegődjék. Almády Géza a maga igazát fényesen beigazolta és a sajtópörben elégtételt nyert. De hány oly eset fordul elő, ahol a megrágalmazottra a reá szórt sárból valami ráragad. A büntető bíróság súlyos ítélete talán kiinduló pontjául fog szolgálni egy egészséges judikaturának, amely véget vet annak a beteges állapotnak, hogy a közéletben szereplő férfiak becsülete bitang jószág, amely szabad prédája minden rágalmazónak. A helyi érdekű vasutak villamosításának egyik nevezetes étápéja most zárult le. A cinkotai vasút átalakítása befejeztetett és a villamosra átalakított vasút már át is adatott a forgalomnak. A megnyitás nagy ünnepséggel ment végbe, amelyen kellőképpen méltatták az esemény nagy jelentőségét. Tény, hogy a környékbeli közlekedés modernizálása és tökéletesebbé tétele nagyban hozzá fog járulni egyrészt a főváros extenziv fejlesztéséhez, másrészt ahhoz, hogy a környékbeli községek a fővároshoz csatoltassanak. Csakhogy az ünneplők — nem tudni, mi okból — lehet, hogy a mindenkori kormányok iránt érzett nagy hódolat miatt teljesen megfeledkeztek arról, akinek agyában ez a nagyszerű idea megfogamzott és aki az eszmét minden akadály ellenére gyorsan megvalósította. A koalíciós kormány kereskedelemügyi minsztere Kossuth Ferenc volt az, aki a környékbeli helyi érdekű vasutak villamos üzemre való átalakítását törvényerőre emelte és ezzel hasonló nagy szolgálatot tett a székes- fővárosnak, mint Wikeile Sándor a munkás- háztelepek megalkotásával. A többi vonalak átalakítási munkálatai is javában folynak, úgy, hogy közel van az idő, amikor a fővárost a szomszédos községekkel nagyszerű villamosvasúti hálózat fogja összekapcsolni. A történelmi igazság megköveteli, hogy a jelennek való hódolat mellett igazságot szolgáltassunk a sokat ócsárolt és megkritizált múltnak. Igen fontos kultuszkérdést vet fel az az indítvány, amelyet Dr. Bihari Mór bizottsági tag 44 tagtársa nevében nyújtott át a főpolgármesternek, és amelyet a legközelebbi közgyűlésnek kellett volna tárgyalnia. Ebben az indítványban arról van szó, hogy a tanítás és tanítóképzés a felekezetek jogköréből elvonassék és kizárólag állami^fel- adatnak deklaráltassék és hogy az állam kötelessége szükséges iskolák létesítéséről gondoskodni. Ehhez képest az indítvány ki akarta mondatni a törvényhatósággal, hogy Budapest székesfőváros az általános állami, ingyenes felekezetmentes népoktatás híve. A közgyűlés túlnyomó része elvileg híve ugyan az állami, ingyenes népoktatásnak, mindamellett nem tartja most időszerűnek az indítvány tárgyalását, mert ezzel újból felekezeti súrlódásra szolgáltatna okot. A Polónyi-féle incidens kapcsán úgyis túlsókat feszegetik a felekezeti szempontokat, amelyeknek pedig a főváros közgyűlésén és adminisztrációjában semmi helyük nincsen. Kár volna tehát ezt az ügyet most a főváros közgyűlése elé hozni, mert ezáltal a közgyűlés abba a kényszerhelyzetbe kerül, hogy napirendre kell térnie egy oly kérdés felett, amelyre nézve talán nincs is nézeteltérés a bizottsági tagok között és amely igen fontos elvi állásfoglalás a népoktatás ügyében. Ez pedig az indítvány ama része, hogy a tanítás kizárólag állami feladat, amely véleményt különösen Budapesten szükséges hangsúlyozni, ahol az állam az egész tanügynek óriási terheit a községre hárította. Budapest rengetegül növekvő községi háztartásában az iskolák létesítése és fentartása képezi a legnagyobb kiadási tételt és a személyzeti kiadások e téren elérték az évi 10 millió koronát. Ott, ahol az állam ennyire a község nyakába varrja saját feladatainak az ellátását és ez állami feladat óriási ter- heihez egy fillérrel sem járul hozzá: ott igazán szükséges és üdvös volna az illetékes állami méltóságoknak megmondani, hogy a főváros nem hajlandó e téren továbbra is a balek szerepét játszani és figyelmezteti az államot kötelességére. Ennek a kérdésnek a felekezeti kérdéssel való sajnálatos összekeverése azonban azt eredményezte volna, hogy opportunitásból a kérdésnek ezt a lényegét is félredobják. Ennek a szempontnak a mérlegelése indította Dr. Bihari Mórt arra, hogy indítványát — mint szerinte is időszerűtlent —visszavonja, s így az indítvány egyelőre nem kerül a közgyűlés elé. Rendőri „cinzura.“ A főkapitány elrendelte, hogy a dalcsarnokok, mulatók, és kisebb színpadok műsorszámaikat a rendőrségnek mutassák be, hogy így módjában álljon a rendőrségnek e »műintézetek« prog- rammját megismerni. Ebben némelyek előzetes rendőri cenzúrát látnak amely ellenkezik a törvénnyel. Mi és velünk mindazok, akik a színpadot az ízléstelenségektől és a disznó- ságoktól meg akarjuk óvni a főkapitány intencióját csak helyeselni tudjuk Amit az utóbbi időben Budapesten e téren produkálnak, az valóban megérett a rendőri beavatkozásra. Egy kültelki »művészet« kezd kialakulni, amely afiatalságot — még pedig mindkét nemű fiatalságot — valósággal mételyezi. A jásszok, csirkefogók, kitartottak és a fizetett szerelem dicsőítése ez a ligeti irodalom, amelyben gúnyolják mindazt, amit benn Első magyar borotva-köszörűidé ! 4jj.°sszes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, VII,, Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztíts űj tőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és főözlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—45.
