Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-24 / 17. szám

VI. évfolyam 1911. április 24. _____________ _____17. szám . Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre .............................- — Ю korona. Fé l évre .............................................. 5 » Ka pkodás. Mindenki, akinek fővárosunk jövője a szívén fekszik és akit Budapest nagyarányú, rohamos fejlődése örömmel tölt el, aggódva látja az utóbbi időben, hogy a hatalmas, cél­tudatos kommunális akció, amely Budapestet világvárossá akarja tenni, itt is, ott is fenn­akad és mintha lejtőre került voina. A polgár- mester nagyszabású beruházási akciója lelke­sedéssel töltötte el a főváros minden polgárát és megelégedéssel láttuk azt a friss tempót és üde szellemet, amely a merész kezdemé­nyezést valóra váltotta. Most azonban számos tünetből arra kell következtetni, mintha a feladatok és teendők óriási tömkelegében a rendező és alkotó kéz el-eltévedne és a munka folytatásában fennakadna. Már a tanács által a legutóbbi kölcsön előkészítése alkalmával publikált újabb be­ruházási programm is kétségeket támasztott aziránt, hogy az intéző körök eléggé számol­nak-e az élet realitásával és a főváros teher­bírásával. Az eredetileg 270 millióra prelimi- nált beruházásokról másfél év múlva kiderült, hogy azok 100 millió koronával többe fognak kerülni. Mi vagyunk a legutolsók, akik sokaljuk a főváros fellendítésére fordított összegeket, de el kell ismernünk, hogy a tervszerű gazdál­kodásnak ekkora túllépésekkel dolgoznia nem szabad. Bizonyos zavarok, némi kapkodás jelei félreismerhetetlenek és a közvélemény felfogásának adunk hangot akkor, amikor ezt szóvá tesszük. A beruházások sorrendje tekintetében teljes a bizonytalanság. Mi és velünk igen sokan a legsürgősebbnek találjuk a kórház­kérdés megoldását és már-már úgy látszott a dolog, hogy a főváros hozzálát a nagy központi kórház építéséhez. Most azután ki­derült, hogy még az alapelv tekintetében sincsen megállapodás, mert újból visszatérnek ahhoz az eszméhez, hogy egy nagy központi kórház helyett több kisebb kerületi kórház létesítessék. Természetesen e kórházak telkeit előbb meg kell szerezni és a főváros éppen most akar megvenni egy méregdrága Váci- úti telket, amelyről hozzáértők azt állítják, hogy kórház céljaira egyáltalán nem alkalmas. Akár létrejön e telekvásár, akár nem, annyi bizonyos, hogy a székesfőváros telekpolitikája Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. kihívja az elégedetlenséget. Amikor a székesfő­városi óriási telkeit egyre-másra engedi át külön­böző célokra és legutóbb is óriási komplexu­mokat ingyenes használatra adott sportegye­sületeknek: mindenegyes alkalommal, amikor iskola, kórház vagy más egyéb építkezésről van szó, a főváros rengeteg drágán vásáról házhelyeket. Nem túlozunk, amikor azt állít­juk, hogy Budapest hovatovább a telekspeku­lánsok fejős-tehenévé növi ki magát és a főváros bőrére való telekűzérkedés kezd speciális pesti iparággá fejlődni. Bármennyire helyeseljük is szociális- és városrendezési szempontból a főváros egységes és nagyarányú telek- és építési politikáját, nem tagadhatjuk, hogy az e téren mutatkozó kapkodás aggo­dalommal tölt el és hogy a kevesebb ezúttal is több volna. Valamelyes önmérséklet fel­tétlenül szükséges és főként mellőzhetetlen az, hogy a főváros állapodjék meg egy meg­határozott beruházásip rogrammban, amelytől semmiféle alkalmi telekvásárló kedvéért el nem tér. Egészen bizonyos például, hogy a kórházak létesítésére felvett összegből csupán csak egyetlen kórház telkére három millió korona nem futja. így azután nem csoda, ha a folytonos többletek miatt a 270 milliós szükséglet hirtelen 370 millióra duzzad. Több körültekintést, tervszerűséget és kevesebb kapkodást: ezt kívánjuk azoknak, akiknek kezébe van letéve Budapest jövője és boldo­gulása. A vas- és gépipari kiállítás. A gazdasági és üzleti élet ismerői már rég tisztában vannak azzal, hogy ma már csakis a szakkiállításoknak van komoly jelen­tősége, amelyek nem pusztán látványosságok és ünnepségek rendezésére szolgáló keretek, hanem fontos tényezői az üzleti élet és for­galom fejlesztésének és mint ilyenek: ipari szempontból is elsőrendű fontosságnak. Ilyen szakkiállítás nyílik meg jövő hónapban a városligeti Iparcsarnokban: a vas- és gépipari kiállítás. Hazánk vas- és gépipara a fejlődés magas fokán áll. Az állami gondoskodásnak ezek az iparágak voltak legkorábban a tárgyai és a hatósági iparfejlesztés áldásos eredményei itt mutatkoztak legelébb. A gépipar terén ter­mészetszerűleg a mezőgazdasági üzemben Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35 szükséges gépek és eszközök gyártása fej. lődött ki leghamarabb, és e szakmában van ne­hány régi iparvállalatunk, mely állami támo­gatás nélkül a virágzás magas fokára tudott emelkedni. Jelentős sikereket ért el továbbá aránylag korán a magyar villamossági ipar és a vele összefüggő fémiparok. Az állami vasművek nagyarányú fejlesztése folytán a magyar állam maga a vasipari produkció egyik legkiválóbb tényezőjévé küzdötte fel magát. Karöltve ezzel lelkes férfiak nagy­arányú iparfejlesztési politikával támogatták a hazai vas- és gépipart, úgy hogy bízvást állítható, hogy fejlett élelmiszeriparunk mellett ezek az iparok azok, amelyekben hazánk, bár lassú, de mégis szemmellátható indusztriali- zálódása legelébb végbement. A budapesti vas- és gépipari kiállítás e hatalmas iparunk nagy fejlődését van hivatva bemutatni. A szakma legkiválóbb cégei vetek­szenek nemes ambicióval, hogy a kiállítás fényesen sikerüljön. A székesfőváros szem­pontjából nagyon örvendetes, hogy falai közt ilyen kiállítást rendeznek, mert biztosra vehető, hogy nemcsak a vidékről, hanem a külföldről is igen sok érdeklődő fogja fő­városunkat a kiállítás tartama alatt felkeresni. A fővárosban most folyó nagy építkezés a vasipart erősen foglalkoztatja. A modern építési technikában mind nagyobb szerepe jut a vasnak és a kiállításon a magyar vas­ipar ez irányban való fejlődése is bizonyára kifejezésre fog jutni. így minden szakma meg fogja találni az őt érdeklő tanulságos látnivalókat. A vaskereskedők — a magyar keres­kedői karnak talán legmegállapodottabb, legszolidabb és vagyonikig is legfundáltabb kontingense — meg fogják ismerni mindazo­kat a praktikus gyártmányokat, amelyeket vasiparunk ma már előállítani képes és ezáltal a hazai beszerzési források felisme­rése lehetővé teszi külföldi beszerzések mel­lőzését. A mezőgazdák megismerkedhetnek gépekkel és szerszámokkal; az iparosok erő-, munkagépekkel és szerszámokkal; az építő­iparosok új szerkezetekkel és anyagokkal. A vas az emberi kultúra történetében óriási szerepet játszik. A statisztika tudósai tisztában vannak azzal, hogy egy-egy nép kulturfokát, műveltségi állapotát a vasfo­gyasztás mennyiségéről lehet leolvasni. A „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek------­és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető : a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom