Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-13 / 7. szám
Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek Ы X ~\7A. 'X1 .A.Xj <3 S JL* & J$l.„ Msfjjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ............... 10 korona. 7é l évre ... .............................-- — 5 Fő szerkesztő: Di\ SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII.. Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 11Я—31. Uj kölcsön előtt. A főváros nagy beruházási programújának második étápéjához jutottuk el. Az angol kölcsön összegét az építkezések és egyéb beruházások jórészt felemésztették és most újabb eszközökről kell gondoskodni a nagy programúi további végrehajtása érdekében. Igen sok halasztást nem tűrő munka várja a megkezdését, és megkezdett beruházása folytatását és befejezését. A főváros tehát, akarva nem akarva, kénytelen a közel jövőben újabb kölcsönhöz folyamodni. Még pedig annál inkább, mert a 40 milliós folyó-számlakölcsönt április végén vissza kell fizetni és ennek a kölcsönnek a meghosszabitása nemcsak a drága kamat miatt nem ajánlatos, hanem egyáltalában nem kívánatos a függő kölcsönökkel való folytonos operálás. Már a folyó-számlakölcsön refundálása is szükségessé teszi tehát a kötvény- köles önniiwelet kérészliilvitelét. Az eddigi tapasztalatok alapján aligha gondolhatunk jelenleg arra, hogy a főváros a külföldi pénzpiaczot vegye igénybe mostani hitelszükségletének kielégítésénél. Ausztriában alig számíthatunk méltányos feltételek mellettkölcsönre, külunösen Budapesttel szemben köztudomásúan nagy animozitással viseltetnek az osztrákok. Az angol piacz a fővárosi kölcsön elhelyezésénél tett éppen nem örvendetes tapasztalatok után, semmi esetre sem lesz hajlandó újabb kölcsönre, Párisban pedig a magyar járadékkölcsön viszontagságai után szintén nincs mit keresnünk. A németországi tőke pedig csak a budapesti vagy bécsi pénzpiacz közvetítésével állrendelkezésünkre. Ennélfogva a főváros ezúttal a budapesti pénzintézetekre van utalva, amelyek hatalmas összeköttetéseiknél fogva előteremthetik a szükséges kölcsönösszeget. A folyó-számlakölcsön megtérülése után a főváros beruházási szükséglete hozzávetőleg 50—60 millió koronára rúg, úgy, hogy a főváros kölcsön összege előreláthatólag 100 millió körül fog mozogni. Pénzpiaczunk jelenlegi helyzete nem nagyon kecsegtető a fővárosi kölcsönre. A pénz drága és szűk, és ilyenkor nem tanácsos uj kibocsátásokat megkoczkáz- tatni. A nagy részvény vállalatok folytonos tőkeszaporitása tetemes összegeket vett igénybe és a »Magyar Általános Hitelbank« imént publikált tőkefelemelése tranzakcziójával együtt már ebben az évben 100 millió koronánál nagyobb összegeket emésztenek fel a tőkefelemelések. A januári járadék-kibocsátás is nagy tőkéket vett igénybe. Azonkívül a vidéki városok kölcsönszükséglete is nagy igényeket támaszt a fővárosi emissziós intézetekkel szemben. Ily körülmények között a főváros egy 100 milliós kölcsönének elhelyezése nem éppen könnyű feladat és félő,, hogy a kedvezőtlen viszonyok folytán ez csak súlyosabb feltételek mellett fog sikerülni. Mindenesetre el lehetünk rá készülve, hogy a kötvények árfolyamában akkora tőkeáldozatot kell hoznia a fővárosnak, hogy az uj kölcsön kamatozása legalább is 472%-ba fog kerülni. Ily viszonyok között mindenesetre jól tenné a főváros vezetősége, ha már most gondoskodnék a kölcsönmüvelet biztosításáról. A vállalatok tőkeszaporitása egyre nagyobb és nagyobb összegeket fog lekötni, a nagyipar hitelszükséglete szintén erősen igénybe veszi a pénzpiaczot és az egyre fokozódó építkezési hitelekbe lekötött összeget, avagy a záloglevél-állomány szaporodása következtében gyarapítja a befektetési értékek kínálatát. Semmiesetre sem várunk a jövőben kedvezőbb pénzviszonyokat, mert az a kétségtelenül nagy gazdasági konjunktúra, melynek elébe nézzünk, a pénzt egyre drágábbá fogja tenni, úgy, hogy a főváros kölcsöne is mentül tovább halászijuk, annál drágább lesz. De nemcsak a pénzpiacz jövendő alakulása lelte szükségessé a kölcsönt, hanem magának a szükségletnek a sürgőssége is. A gázgyár épülőben van, a villamossági telep létesítése megkezdendő, a központi kórház és a fürdők megépítését sürgeti egyrészt a nagy kórházhiány, másrészt a főváros fejlesztéséről szóló törvényben előirt kötelezettség; a központi városháza építésével sem lehet sokáig késlekedni, mert a különleges adómentesség előfeltétele, hogy a Belváros területén emelendő uj épületek 1918-ig elkészüljenek. A nagy város- rendezési és szabályozási munkálatok sem halaszthatók már sokáig, valamint a vízművek kiépítése is halaszthatatlanná vált. A kölcsönt tehát fel kell vennünk, ha csak nem akarjuk, hogy a beruházások megkezdett nagy munkája fennakadjon, amit józan észszel senki sem akarhat. Egy 100 milliós kölcsön mintegy évi 47г millió koronával szaporítja majd a községi háztartás kiadását, amihez járul még a törlesztés fejében szükséges 27г—3 millió korona úgy, hogy legalább évi 7 millió koronával fogja terhelni az uj kölcsön a főváros budget-jét. Ez összegnek egy része a jövedelmező beruházások hozadékából megtérül, de legjobb esetben 2—3 millió korona lesz az az évi tehertöbblet, melynek fedezetéről gondoskodni kell. Vájjon ez sikerül-e uj jövedelmi források feltárása nélkül, pusztán a meglévő bevételek természetes fokozódása révén, aziránt a „MARS” Ivándi keseriiviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek ______ és gyermekek részére. 0.35,0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető : a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-34.
