Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-27 / 47. szám
1911. november 27. 47. szám. VI. évfolyam FUGBETLEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap □ A Budapesti függetlenségi és 48 - as part. □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek JE-Ef: X V A T bAPJA. Msgjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... 10 korona. Kél évre ... . .......................... 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 4L Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88 — 98 Rosszindulat vagy tájékozatlanság? Parlamenti vita a fővárosról. Az állami költségvetés vitájának szenzációja van. A belügyminiszteri költségvetés tárgyalása során a néppártnak egy harcos és kíméletlenségéről ismert tagja: Szmrecsányi György szenvedélyes támadást intézett a főváros kormányzata ellen és végül határozati javaslatban sürgette a főváros adminisztrációjának gyökeres reformját és a fővárosi törvény revízióját. A végcél, amelyet beszédében szem előtt tartott, vagyis maga a határozati javaslatban óhajtott revízió, úgy a kormánynál, valamint a képviselőház valamennyi pártjánál helyeslésre talált és a főváros köreiben is bizonyára épen oly hőn óhajtják az elavult fővárosi törvény helyett uj, modern, a változott viszonyokhoz alkalmazkodó szervezeti törvény megalkotását. Csakhogy az azonos célhoz nem azonos utakon jutottunk el. Mindaz, amit Szmrecsányi felpanaszolt és nehezményezett: a fővárosi választásoknál előforduló visszaélésekről az egy-két korrektúrától eltekintve teljesen igaz. Való tény, hogy a klikkek a maguk hatalmát ügyes fogásoknak, választási csalafintaságoknak, gyakran bűnös visszaéléseknek köszönhetik, habár a nagy általánosításban Szmrecsányi ezt a vádat olyan kerületekre is kiterjesztette, amelyeknek mai képviselete tényleg megfelel a polgárság közérzületének és akaratának. Ellenben megállapítjuk azt, hogy az efféle visszaélések nemcsak a Szmrecsányi előtt gyűlöletes kerületekben szokásosak, hanem általában az egész vonalon és ha Polónyi Géza most közbeszólás alakjában stigmatizálni akarja Ehrlich G. Gusztávot — amit ez az ur méltán megérdemel — űgv kénytelenek vagyunk arra figyelmeztetni az objektiv közvéleményt, hogy a belvárosi „Sasok“ vezére évek hosszú során át éppen evvel az Ehrlich G. Gusztávval fújt egy követ. Bizony „peccatur intra et extra muros“ és а klikk kárhozatos és elitélendő, akár Ehrlich G. Gusztáv, akár Polónyi Géza áll az élén. De amikor igazságot szolgáltatunk Szmre- csányinak a klikkekről mondott teljesen igazságos ítéletéért, ezzel egyúttal véget ért közöttünk minden érzelmi közösség és a leghatározottabban ellene kell fordulnunk egyébiránvu kritikájának teljes alaptalansága, szörnyű felületessége és hellyel-’közzel szembeszökő rosszindulatúsága miatt. Mely csúnya eltévelyedés egy politikustól, aki egy állítólag szociális érdekekért küzdő párt hívéül vallja magát, amikor a fővárosi tisztviselők fizetésrendezése ellen száll síkra és a kormányt arra akarja felbujtani, hogy e tisztviselők sorsa és anyagi helyzete jobbrafordulásának kerékkötőjévé váljon! Vájjon nem valósággal perverz politikai felfogás-e az, hogy ha már az állam és a vármegye tisztviselői nyomorognak, hadd nyomorogjanak továbbra a főváros tisztviselői is? Amit pedig a szervezeti szabályzat állítólagos törvényellenességeiről mondott Szmrecsányi, az minden rabulisztika mellett is teljességgel alaptalan és a belügyminiszternek kötelessége, hogy a maga szakközegeit és referenseit tisztázza a tudatlanság és a hozzá nem értés vádja alól. Mert hiszen egyenesen ezzel vádolja meg őket Szmrecsányi akkor, amikor rájuk fogja, hogy a törvénynyel ellenkező szabályrendelet jóváhagyását javasolták a miniszternek. Szinte mosolyt fakasztó azonban a képviselőnek elszörnyü- ködése a főváros személyzeti létszámának nagymérvű szaporításán. Csak az beszélhet igy, aki a reális élet követelményeivel egyáltalán nincs tisztában, mert hiszen valósággal abszurdum feltételezni, hogy a főváros köz- igazgatását ugyanazzal az apparátussal lehet ellátni, amelyet négy évtizeddel ezelőtt szabtak a főváros testére, amikor lakossága alig 300.000 lélekből állott. Csak természetes, hogy a főváros fejlődésével a hivatali apparátusnak lépést kell tartania, amikor székes- fővárosunk háztartása felülmúlja már egy-egy kis államnak költségvetési kereteit. Sem a tisztviselői szervezetet illető kritikájában, sem a székesfőváros kommunális és üzleti politikája ellen hangoztatott kritikájában egy szemernyi igazság sem volt, mert a közüzemeknek a magánvállalkozás kezéből való kivétele, a hatalmas várositási kampány, ezer és ezer szálakkal van hozzáfűzve a legkülönbözőbb üzleti vonatkozásokhoz és arról sem tehet a város, ha a tőzsde előszeretettel fordul ama vállalatok részvényei felé, amelyek a várositási tervek középpontjában állanak. E tekintetben Szmrecsányi valamennyi állítása ténybeli tévedésen alapult és egyszerűen nem igaz, hogy a község 30—40 koronával drágábban vásárolta volna meg a villamosvasúti részvényeket, mint amennyi az akkori tőzsdeárfolyam volt. E részvények árfolyama a vásárlást megelőzőleg 410 korona körül forgott, holott a főváros 412—420 koronájával vásárolta meg a részvényeket, amelyek egyébként ma is 420 koronán felül jegyeztetnek Ugyanily alapos volt Szmrecsányi kritikája a gázgyárakról és az élelmiszerdrágaság elleni akcióról. Sajátságos az is, hogy egy szóval sem említette meg azokat az óriási szolgálatokat, amelyeket a székesfőváros lakáspolitikája a lakásviszonyok megjavítása terén tett a közönségnek. Szmrecsányi igazságtalan kritikájára Márkus József és Heltai Eerenc nyomban megfeleltek és kimutatták Szmrecsányinak, hogy alapos tanulmány és hozzáértés nélkül a főváros ügyeihez hozzászólni nem szabad. Megjegyzéseikhez válaszképen még csak egyet kell hozzáfűznünk. Mindaz, amit Szmrecsányi régi jelszavak megismétlésével a főváros kozmopolitizmusáról, a nemzeti érzés hiányáról, erkölcstelenségéről, pornográfiáról és a destruktív tendenciák terjedéséről mondott : nemcsak igazságtalan, hanem oktalan kritika. A pornográfia mindenütt a nagyvárosokban székel; a szocializmus ott terjed, ahol a legtöbb gyári munkás van: tehát a székes- fővárosban; és a főváros nemzetietlenségéről szóló mese egyszerűen hazugság, mert Budapest igenis magyar, magyar a nyelvében, magyar a szivében, amit egyebek között azzal is bebizonyít, hogy Budapesten a néppártnak semmi talaja nincsen. Nem az árvaleány- haj, a lobogó ing, az utszéli csárda és a gémeskut adja meg egy nagy városnak a nemzeti jellegét, hanem kultúrájának, szellemi és társadalmi életének hazafisága és magyarsága. Szmrecsányi képviselő ur sem jár szűrben és fokossal, de azért ugyancsak elbánnék mindenkivel, aki smokingja miatt hazafiságá- ban kételkedni merne. A magyar Budapest megvan és igazán nem óhajtjuk vissza a képviselő ur által annyira felmagasztalt Roltenbiller-korabeli kis Pestet. Ha a néppártnak ez a maradi, kezdetleges, régi városka az ideálja: úgy feleljen a gusztusáért. A mi szemünk előtt a milliós lakosú, hatalmas nagy világváros lebeg ideálként és ez a mai, sokat ócsárolt kormányzat ez eszménykép felé vezeti rohamos léptekkel ezt a mi életerős, ifjú, szép fővárosunkat. BORSZÉKI a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Elsőrendű gyógy- és tiditőviz ! :■■■■: Megrendelhető : A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Szabadság-tér 10.
