Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-27 / 47. szám

------- ■— FÜ GGETLEN BUDAPEST Főváros és kormány. Még egyszer a miniszteri jóváhagyás kérdése. A főváros közgyűlésének már a legköze­lebb alkalma lesz elvi jelentőségű döntést hozni a kormány állal negyven napon belül el nem intézett közgyűlési határozatok kér­désében. Egv ilyen döntésre nagy szükség van, mert a kormánynál hova-tovább gya­korlattá vált, hogy a közgyűlési határozatokat hosszú ideig elintézetlenül heverted. így tör­tént ez a gázgyárak szervezési szabályzatával is, amelyet már egy évvel ezelőtt alkotott meg a közgyűlés, amelyet azonban a kor­mány mindezideig nem hagyott jóvá. Most Feleki Béla fóv. bizottsági tag, — aki a kor­mányhatósági jóváhagyás kérdését újabban isméi felvetette — egy konkrét inditványnval precedenst akar alkottatni a közgy üléssel, amelynek alapján az összes elintézetlenül hevertetett ügyek a főváros részéről a maga hatáskörében elintézendők lesznek. A Feleki-féle indítvány arról szól, hogy a székesfőváros az eddig jóvá nem hagyott szervezési szabályzatot léptesse azonnal életbe és ehhez képest a közgyűlés a gázmüvek igaz­gatóságát a tanács előterjesztésének meg­felelően alakítsa meg. A gázmüvek tudvalevőleg már csaknem egy esztendeje városi kezelés­ben vannak, az üzem javában folyik, az uj gázgyár építése munkában van: szóval a városnak ez a legnagyobb vállalkozása mű­ködik, de azért a kormány nem találja sür­gősnek, hogy e működés alapjául szolgáló szervezési szabályzatot jóváhagyja. Minthogy pedig a fővárosnak jogában áll, hogy a mi­niszter által a felterjesztéstől számított 40 napon belül az el nem intézett közgyűlési határozatokat életbeléptesse, és mivel e nagv- fontosságu üzem ügyeinek vezetésével biró a felelősséget a vezérigazgató egymagában nem viselheti: itt az ideje annak, hogy az igazgatóság végre-valahára megalakittassék. Az a huza-vona, amelyet a kormány tanúsít a főváros ügyeinek intézése körül, egyszeribe ki volva küszöbölhető, ha a székes- főváros erélyesen hozzálátna mindazon köz­gyűlési határozatoknak végrehajtásához, ame­lyekben a kormányhatósági jóváhagyás 40 napon túl késik. Nincs arról szó, hogy a főváros mereven ragaszkodjék a 40 napi terminushoz, aminthogy eddig sem ragasz­kodott hozzá oly esetekben, amikor a kor­mánynak az elébe felterjesztett ügy alapos tanulmányozásához hosszabb időre van szük­sége. Csakhogy a legnehezebb ügygyei is el kell készülnie a kormánynak 2—3 hónap alatt és valóságos abszurdum, hogy egy-egy fel­terjesztett ügy, ha odafenn komolyan hozzá­látnak, bizonyos méltányos idő alatt ne nyer­hessen elintézést. így éppen a szóban forgó gázgyári szervezési szabályrendelet jóváha­gyását bizonyára nem az késlelteti, hogv egy esztendő alatt a belügyminisztérium nem tudott behatolni e szabályzat rejtelmeibe, ha­nem egyszerűen az, hogy odafönt egyáltalán megszokták a főváros dolgait semmibe sem venni és hevertetni. Semmi esetre sem kell egy esztendő abhoz, hogy a miniszter tisz­tába jöjjön valamely felterjesztett döntés helyes vagy helytelen voltára. Igaz viszont, hogy a főváros maga is lanyhán, ötletszerűen és minden rendszer nélkül kezeli évek óta ezt a kérdést. Volt és van számos ügy, amelyben a Tanács a kor­mányhatósági jóváhagyás bevárása nélkül foganatba vette egy-egy közgyűlési határo­zat végrehajtását, azon az ' alapon, hogy erre a fővárosnak a 40 napos határidő eltel­tével kétségtelen joga van. Megesett ismételve az, hogv igen nagy költségekkel egybekötött alkotások és létesítmények tekintetében sem várta be a Tanács a miniszter jóváhagyását, hanem egyszerűen hozzálátott jóváhagyás nél­kül az elí'ektuáláshoz. Más ügyeket pedig a Tanács hónapokon esetleg éveken keresztül tétlenül enged elhuzni-halasztani, mintha egy­általán nem állana módjában a miniszteri jóváhagyás nélkül valamit tennie. Hol itt a következetesség9 Miért hajtja végre például a Tanács a vízvezeték és csatornázás tekin­tetében hozott közgyűlési határozatokat és miért nem lépteti életbe a községi takarék- pénztári, holott mindkét ügyre nézve egy­formán késik a miniszteri jóváhagyás? Érte­sülésünk szerint úgy áll a dolog, hogy a fővárosnál egyáltalán nem vezetnek áttekint­hető pontos jegyzéket a belügyminiszterhez felterjesztett közgyűlési határozatokról, és erre nézve semmiféle evidencia nincsen. Már pedig ez az alapfeltétele annak, hogy a 40 napos jóváhagyási határidőt egyáltalán figyelemmel kisérjük és komolyan vegyük. Éppen ezért mellózhetetlennek tartjuk, hogy a Tanács — most, amikor a kérdés felvettetett — hossza időre visszamenőleg állíttassa össze azoknak a határozatoknak a jegyzékét, amelyek mind­eddig kormányhalósági elintézést nem nyer­tek, és mindezen iiggekben törvényadta jo­gával élve minden várakozás nélkül tegye még az intézkedéseket a határ ozatok életbe­léptetésére. Ha majd a kormány látni fogja, hogy oknélküli huza-vonája folytán a maga jóváhagyási jogköre teljesen illuzóriussá válik, maga is hozzá fog látni a székesfőváros ügyeinek gyorsabb elintézéséhez. A Feleki Béla-féle indítvány tehát remél­hetőleg kiinduló pontjául fog szolgálni egy egészségesebb gyakorlatnak, amely mellett úgy a kormány, mint a főváros a törvény rendel­kezéseit respektálni fogják. A hétről. A főváros mint élelmiszer nagykeres­kedő, ez a drágaság ellen indítandó hatósági akczió legfigyelemreméltóbb eredménye. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a székesfőváros élelmiszer nagy- kereskedő részvénytársaságot alapit 4 millió korona tőkével, melyből 60%"ot a főváros, 40%-ot pedig a magánérdekeltség jegyez, és az esetre, ha ez a 40% nem jegyeztetnék teljesen, a hátralékos részt is a főváros jegyzi. Az uj részvénytársaság czélja a főváros fogyasz­tását élelmiszerekkel ellátni és evégból nagy­ban fog bevásárlásokat végezni a termelők­nél. A közpotositott bevásárlás mellett a köz­ségi üzlet a termelőktől mindenesetre olcsób­ban fogja berszerezni az árut, mint a kisebb vételek mellett, ma a nagykereskedők, ugv hogy nemcsak a közvetítő nagykereskedelem haszna esik el, hanem még az olcsóbb be­vásárlás előnyét is fogja élvezni a fogyasztó­közönség. Persze a nagykereskedés egyma­gában még alig lehetne hathatós ellenszere a nagy drágaságnak, de a főváros nagykeres­kedését támogatni fogják azok az intézkedé­sek, amelyek foganatbavételét a közgyűlés a drágaság ellen folytatandó védőharcz során elhatározott. Tarifális rendszabályok, főleg az élelmiszerkiviteli refakcziák megszünte­tése, amelyek a termékek kiözönlését az or­szágból favorizálják, tovább a különleges fogyasztási adók eltörlése és konyhakertészet létesítése fogják támogatni a hatósági nagy- kereskedést a drágaság elleni küzdelemben. A vásárpénztárnál tett tapasztalatok alapján remélhető, hogy a székesfőváros nagykeres­kedése, amely közcélú jellege mellett is kereskedői szellemben fog vezettetni, üdvös eredményeket fog elérni és az élelmiszerek árára kedvező irányban fog nyomást gya­korolni. A fővárosi választások szerdán kez­dődnek és néhány héten belül befejeződnek. A harmadik alpolgármesteri állásra egyhan­gúlag dr. Bódy Tivadar fog megválasztatni ama kiváló érdemek elismerése gyanánt, amelyeket a székesfőváros pénzügyeinek rend- behozatala és felvirágoztatása körül szerzett. A tanácsnoki választásokra nézve is teljes a megegyezés a kerületek vezéremberei között. Meg fogják választani tanácsnokokul: dr. Buzáth Jánost, dr. Harrer Ferencet, dr. Márkus Jenőt, dr. Vita Emilt, dr. Wildner Ödönt és tanácsnok-főjegyzőül: dr. Buzay Károlyt. Ör­vendetes, hogy e választások tekintetében az összes döntő tényezők megállapodásra tudtak jutni, mert igazan nem szívesen láttuk volna, ha e fontos állásokra is a szokásos tülekedés indult volna meg. Annál nagyobb korteske­dés és jelöltjárás folyik a tanácsjegyzői és fogalmazói állásokért és egyes befolyásosabb városatyáknál a kilincselés hetek óta nem szűnik meg. Feketébe öltözött, ünnepélyes arczu urakkal van tele a törzsfőnökök elő­szobája és a nagyfejüek nem győzik fogadni és ígéretekkel tartani a legkevésbbé sem irigylendő jelöltek légióit. Valóban megszé­gyenítő, hogy érdemes tisztviselők, diplomás emberek, akik eddigi szolgálataikkal egyene sen jogot szereztek az előléptetésre: kényte­len önérzetükkel megalkudva a kerületi nagy- hatalmasságok ajtóin protekcióért és szava­zatért kopogtatni. Valóban legfőbb ideje volna már, hogy akár a hivatali felsőbbség tiltsa el a jelölteket ettől a dehonnesztáló kilincselés­től, vagy pedig a kerületi vezetők mondják ki, hogy választási ügyekben semmiféle jelölt­tel szóba nem állanak. Mert ugyan miféle függetlenség várható attól a tisztviselőtől hivatalos funkciója közben, aki érzi és tudja, hogy megválasztását ennek vagy annak a városatyának köszöni, vagy megfordítva: hogy előléptetésétől ennek vagy annak a szavazata fosztotta meg. A közhivatalnoki függetlenség sürgős követelménye, hogy ennek a rósz szokásnak véget vessünk. A Párisi Nagy Áruházban e hét vasárnapján kivételes árakon hirdetett Mikulás-ajándéktárgyak e héten szombat estig érvényesek. A főváros költségvetése a törvény- szerű időben elkészült és valamennyi eddigi előirányzatot messzire felülmúl. A költség- vetésben a kiadások és a bevételek 78"6 millió koronával szerepelnek, a mi a múlt esztendei költségvetést 15 millió koronával meghaladja. Beruházásokkal agy ült a budget 119’8 millió koronára rúg. A költségvetés ez óriási expanzióját elsősorban a múlt esz­tendei kedvező zárszámadási eredmény tette lehetővé, amely 4 6 millió korona készpénz­felesleget juttatott a következő év javára. Ez az összeg egészében beruházásokra és köz- munka-jellegü kiadásokra fordittatik. A ki­adások nagymérvű megnövekedésében leg­nagyobb összeggel szerepel az adósságtör­lesztés (3'2 millió többlet) és a közoktatásügy (2'8 millió korona többlet). A bevételek sza­porításához legnagyobb mértékben a községi üzemek jövedelme és a tőkék kamatjövedelme járul hozzá, még pedig 2 44 millió koránéval. A közterhekből eredő bevételek összesen 4'33 millió koronával nagyobb hozamot nyújta­nak, ami csak valamivel több, mint negyed­része az összes bevételi emelkedéseknek, igazolván azt, hogy az adósróf különös mű­ködése nélkül is eleget tud tenni a főváros az óriási kultur- és közgazdasági szükség­leteknek. A költségvetéshez van mellékelve 5$ SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben SAtAMON JAKAB ésP BUDAPEST, V, ERZSÉBET-TÉR 5. SZÁM. jMk Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99. T,TISZTIT! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45,

Next

/
Oldalképek
Tartalom