Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-25 / 38. szám

Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS M ígjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... .. . . ... lü korona. Fél évre ... ... ... ... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztősé« és kiadóhivatal : Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII.. Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88 — 98. Kórház vagy sugárút? A nyári szünet után most ül össze előszóra főváros közgyűlése, hogy ismét felvegye a megszakított munka fonalát. Ennek a forrongó, átalakulásban lévő fővárosunknak a kifejlesztése nagy mun­kát és súlyos kötelességeket ró a köz­gyűlésre, amelyet a döntő szó illet a legfontosabb ügyekben. Munkakedv, ko­molyság, alkotásvágy és jóakarat a köz­gyűléstől el nem vitatható, főként pedig a szakbizottságok azok, amelyek az utóbbi időben igazán dicséretreméltó tevékenységet fejtettek ki. Ezek a bi­zottságok az ügyosztályok által előké­szített anyagot nagy alapossággal és hozzáértéssel dolgozzák fel, úgy hogy a közgyűlés legtöbb esetben csak a maga jóváhagyásának pecsétjét üti rá a szak- bizottságok határozataira. Ezáltal a kom­munális ügyek intézésében egészsége­sebb és frissebb tempó jut érvényre, mert a közgyűlési viták rövidebbekké válnak, a szakbizottságok diszkussziói részletesen kimentvén a tárgyalások anya­gát. Aligha állítunk újat, ha a közgyűlés munkateljesítésének ezt a lényeges meg­növekedését a szakosztályok érdeméül tudjuk be. Nagy és fontos penzum áz, amely­nek elvégzése a közgyűlésre hárul. Mert, bár tény, hogy a kommunális politika irányzásának a súlypontja mindinkább a tanács felé tolódik el és főként a nagy beruházási akció kezdeményezésében a magisztrátus járt elöl: mégis a közgyű­lés belátásától függ, hogy a város fej­lesztése érdekében a polgárság teher­viselési képességének határáig elmen­jünk, avagy — elkábitva az eddigi sike­rektől — fejjel rohanjunk előre a falnak. Ami a főváros közgyűlésének mindig hibája volt: a copf, a nehézkesség, a lassú megmozdulás, ami által kerékkötője lön a haladásnak és fellendülésnek, az most szükséges erénye a törvényhatósági bizottságnak, amikor az ifjúi tettvágytól duzzadó, ambíciótól sarkalt tisztviselői kar rohamlépésben máról-holnapra világ­várost akar csinálni Budapestből. A köz­gyűlésre hárul a szabályozó-fék szerepe, amely egyenletesebbé, kimértebbé teszi a székesfőváros fejlődését, összhangba hozván az alkotásokat a lakosság teher­viselési képességével és szem előtt tart­ván a kései nemzedékek pénzügyi meg­terheléseinek észszerű határait is. Őszin­tén megvalljuk, a közgyűlésnek ezt a mérséklő hatását a legutóbbi időben saj­nosán nélkülöztük; a kritika jogát és kö­telességét a városatyák csak igen kis mér­tékben gyakorolták, szemmelláthatólag bele­kerülvén annak a presztízs-politikának a bűvkörébe, amelynek megtestesítői: a polgármester és legszűkebb környezete. Bár elejétől fogva lelkes szószólói vol­tunk a folyamatba tett szociális községi politikának és az alkotások legnagyobb részét helyeseltük, mégsem tudjuk elfoj­tani azt az aggodalmunkat, hogy a szé­kesfőváros pénzügyeiben a nehezen helyre- állitott egyensúly nem lesz tartás, mert az egész beruházási kampány pénzügyi meg­alapozása bizonytalan és — bocsánat a ke­mény szóért ■— ötletszerű. Nézzük csak, hogyan állunk a be­ruházások financiális oldalával. A párisi kölcsönt azzal a kötelezettséggel vettük fel, hogy 1912. év végéig újabb kötvé­nyeket nem bocsájt ki a főváros. Cél­tudatos és normális gazdálkodás mellett ez azt jelentené, hogy a felvett 100 millió a jelzett határidőig teljesen ele­gendő lesz a preliminált beruházások programmszerti végrehajtására. Ezzel szemben már ma teljes biztonsággal megállapítható, hogy a 100 millióval a jövő év végéig ki nem jövünk és ismét a roppant drága függő kölcsönök expe- dienséhez kell majd a fővárosnak folya­modnia. Ezt az aggodalmat abból me­rítjük, hogy — bár a kölcsönpénzek fel­használásáról eddigelé részletes kimutatás nem jelent meg — a gázgyárak rengeteg építési költségei, a bérház- és iskolaépi- tési kampány, az óriási telekvásárlások, valamint a villamos városi vasút rész­vényeinek a megszerzése, máris jórészt felemésztették a 100 millió francia köl­csönt, amelyből tudvalevőleg egy jelen­tékeny rész régebbi folyószámla-kölcsö- nök visszatérítésére volt fordítandó. A beruházási kampány igen fontos szociális programmpontjai mindezideig nem va- lósittattak még meg. Még pedig éppen olyanok, amelyek szociális érdekből sür­gősek, mindenesetre elöbbvalók a pusz­tán esztétikai szempontból kívánatos városrendezési munkálatoknak. Ilyen első­sorban a kórházak épitése és a közélelme­zési intézmények javitása, amelyek mint­egy 50 milliót fognak igénybe venni. Úgy véljük, hogy e beruházások meg­valósítása valamennyi egyéb munkálatnál sokkalta sürgősebb, különösen ha számba vesszük, hogy ezek elkészülte még a legforszirozottabb munka mellett is esz­tendőket vesz igénybe. A főváros köz­egészségügyi viszonyai, a kórházhiány, a folytonos járványveszedelem : egyaránt sürgetik a kórházkérdés gyors megol­dását. A tarthatatlan közélelmezési álla­potok pedig oly kelevénynyé fajultak el a főváros testén, amelyet a legnagyobb áldozatok árán is radikálisan ki kell operálni. Ebben az irányban és ebben a munka­körben óhajtjuk a közgyűlés tevékeny- kedését és ha az alkotásoknak ezt a sorrendjét a tanács nem tartaná sürgős­nek, úgy a közgyűlés kebeléből kell ki­„MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek — és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és I literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhe'ö : a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 862-84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom