Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-25 / 38. szám
Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS M ígjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... .. . . ... lü korona. Fél évre ... ... ... ... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztősé« és kiadóhivatal : Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII.. Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88 — 98. Kórház vagy sugárút? A nyári szünet után most ül össze előszóra főváros közgyűlése, hogy ismét felvegye a megszakított munka fonalát. Ennek a forrongó, átalakulásban lévő fővárosunknak a kifejlesztése nagy munkát és súlyos kötelességeket ró a közgyűlésre, amelyet a döntő szó illet a legfontosabb ügyekben. Munkakedv, komolyság, alkotásvágy és jóakarat a közgyűléstől el nem vitatható, főként pedig a szakbizottságok azok, amelyek az utóbbi időben igazán dicséretreméltó tevékenységet fejtettek ki. Ezek a bizottságok az ügyosztályok által előkészített anyagot nagy alapossággal és hozzáértéssel dolgozzák fel, úgy hogy a közgyűlés legtöbb esetben csak a maga jóváhagyásának pecsétjét üti rá a szak- bizottságok határozataira. Ezáltal a kommunális ügyek intézésében egészségesebb és frissebb tempó jut érvényre, mert a közgyűlési viták rövidebbekké válnak, a szakbizottságok diszkussziói részletesen kimentvén a tárgyalások anyagát. Aligha állítunk újat, ha a közgyűlés munkateljesítésének ezt a lényeges megnövekedését a szakosztályok érdeméül tudjuk be. Nagy és fontos penzum áz, amelynek elvégzése a közgyűlésre hárul. Mert, bár tény, hogy a kommunális politika irányzásának a súlypontja mindinkább a tanács felé tolódik el és főként a nagy beruházási akció kezdeményezésében a magisztrátus járt elöl: mégis a közgyűlés belátásától függ, hogy a város fejlesztése érdekében a polgárság teherviselési képességének határáig elmenjünk, avagy — elkábitva az eddigi sikerektől — fejjel rohanjunk előre a falnak. Ami a főváros közgyűlésének mindig hibája volt: a copf, a nehézkesség, a lassú megmozdulás, ami által kerékkötője lön a haladásnak és fellendülésnek, az most szükséges erénye a törvényhatósági bizottságnak, amikor az ifjúi tettvágytól duzzadó, ambíciótól sarkalt tisztviselői kar rohamlépésben máról-holnapra világvárost akar csinálni Budapestből. A közgyűlésre hárul a szabályozó-fék szerepe, amely egyenletesebbé, kimértebbé teszi a székesfőváros fejlődését, összhangba hozván az alkotásokat a lakosság teherviselési képességével és szem előtt tartván a kései nemzedékek pénzügyi megterheléseinek észszerű határait is. Őszintén megvalljuk, a közgyűlésnek ezt a mérséklő hatását a legutóbbi időben sajnosán nélkülöztük; a kritika jogát és kötelességét a városatyák csak igen kis mértékben gyakorolták, szemmelláthatólag belekerülvén annak a presztízs-politikának a bűvkörébe, amelynek megtestesítői: a polgármester és legszűkebb környezete. Bár elejétől fogva lelkes szószólói voltunk a folyamatba tett szociális községi politikának és az alkotások legnagyobb részét helyeseltük, mégsem tudjuk elfojtani azt az aggodalmunkat, hogy a székesfőváros pénzügyeiben a nehezen helyre- állitott egyensúly nem lesz tartás, mert az egész beruházási kampány pénzügyi megalapozása bizonytalan és — bocsánat a kemény szóért ■— ötletszerű. Nézzük csak, hogyan állunk a beruházások financiális oldalával. A párisi kölcsönt azzal a kötelezettséggel vettük fel, hogy 1912. év végéig újabb kötvényeket nem bocsájt ki a főváros. Céltudatos és normális gazdálkodás mellett ez azt jelentené, hogy a felvett 100 millió a jelzett határidőig teljesen elegendő lesz a preliminált beruházások programmszerti végrehajtására. Ezzel szemben már ma teljes biztonsággal megállapítható, hogy a 100 millióval a jövő év végéig ki nem jövünk és ismét a roppant drága függő kölcsönök expe- dienséhez kell majd a fővárosnak folyamodnia. Ezt az aggodalmat abból merítjük, hogy — bár a kölcsönpénzek felhasználásáról eddigelé részletes kimutatás nem jelent meg — a gázgyárak rengeteg építési költségei, a bérház- és iskolaépi- tési kampány, az óriási telekvásárlások, valamint a villamos városi vasút részvényeinek a megszerzése, máris jórészt felemésztették a 100 millió francia kölcsönt, amelyből tudvalevőleg egy jelentékeny rész régebbi folyószámla-kölcsö- nök visszatérítésére volt fordítandó. A beruházási kampány igen fontos szociális programmpontjai mindezideig nem va- lósittattak még meg. Még pedig éppen olyanok, amelyek szociális érdekből sürgősek, mindenesetre elöbbvalók a pusztán esztétikai szempontból kívánatos városrendezési munkálatoknak. Ilyen elsősorban a kórházak épitése és a közélelmezési intézmények javitása, amelyek mintegy 50 milliót fognak igénybe venni. Úgy véljük, hogy e beruházások megvalósítása valamennyi egyéb munkálatnál sokkalta sürgősebb, különösen ha számba vesszük, hogy ezek elkészülte még a legforszirozottabb munka mellett is esztendőket vesz igénybe. A főváros közegészségügyi viszonyai, a kórházhiány, a folytonos járványveszedelem : egyaránt sürgetik a kórházkérdés gyors megoldását. A tarthatatlan közélelmezési állapotok pedig oly kelevénynyé fajultak el a főváros testén, amelyet a legnagyobb áldozatok árán is radikálisan ki kell operálni. Ebben az irányban és ebben a munkakörben óhajtjuk a közgyűlés tevékeny- kedését és ha az alkotásoknak ezt a sorrendjét a tanács nem tartaná sürgősnek, úgy a közgyűlés kebeléből kell ki„MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek — és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és I literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhe'ö : a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 862-84.
