Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-14 / 33. szám
VI. évfolyam ______H)H. augusztus H.__________________ 33. szám. Bud apest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Mígjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ...................................... 10 korona. Fé l évre ... ................................ ... 5 Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon SS—98 A főváros lakáspolitikája. Ha vannak még aggodalmaskodók, akik a főváros bérházépítési akcióját veszedelmes és káros vállalkozásnak tartják, akik a Budapesten uralkodó szégyen teljes lakásínség és lakásuzsora megszüntetését avagy enyhítését hatósági feladatnak nem tekintik és ennek az állapotnak jobbrafordulását kizárólag a magánépítési tevékenységtől várják: úgy ezekre az aggodalmaskodókra alaposan rácáfol egy most megjelent hivatalos statisztika, amely hű képét adja a legutóbbi három esztendő új építkezéseinek és ez építkezések folytán beállott lakásviszonyoknak. Közismereti! dolog, hogy egy évtizednél hosszabb ideig tartó állandó építkezési pangás után három évvel ezelőtt kezdett az építkezés Budapesten fellendülni. A főváros vezetőségének szociális gondoskodása teremtette meg előbb a munkáslakásos és kislakásos bérházakat, majd a nagyobb városi bérházakat, melyek azonban elsősorban a városi tisztviselők részére tartattak fenn és így a polgárság e hatósági építések előnyeit eddig nem élvezte. Előrelátható volt, hogy csupán ezekkel a hatósági építkezésekkel a már-már tarthatatlanná vált lakásínség az ezzel szorosan összefüggő lakásuzsorán segíteni nem fognak. De segítségére jött a fővárosnak három évvel ezelőttazakkori kormány, mely a főváros fejlesztéséről szóló törvény megalkotásával a magánépítkezést hathatósan előmozdította, amennyiben a főváros igen nagy területére az új építkezéseknek harminc esztendei adó- mentességet biztosított. Egyszerre megindult a nagymérvű magánépítkezés az egész fővárosban, és ennek méreteit legmeggyőzőbben illusztrálja az a tény, hogy a legutolsó három év alatt 1657 új bérház épült Budapesten nem kevesebb mint 15 255 lakással. Ebbe a tekintélyes számba a most épülőfélben lévő házak, valamint az augusztus elsejére elkészült és lakhatóvá lett bérázak belefoglalva nincsenek. Dacára az építkezési kedv fellendülésének, dacára annak, hogy hatóság és magán- tevékenység — noha egymásnak teljesen ellentétes szempontokból —- egyaránt hozzájárult új bérházak és ezzel új lakások megteremtéséhez, ma már szomorúan konstatálhatjuk, hogy az 1657 új bérház !a maga 15 ezernél több lakásával a lakásviszonyokon egyáltalán nem javított. Ma is csak úgy dühöng Budapesten a lakásínség és a lakásuzsora, mint az elmúlt években, és ezt a sivár tényt magyarázza az a statisztikai kimutatás, hogy míg a legnagyobb lakásínség idején — 1908. év február havában — 360 lakás állt üresen Budapesten, ma, a nagy építkezések delelőjén — 1911. május havában mindössze 509-re emelkedett az üres lakások száma Budapesten. Ebből a konkrét tényből már most a hatóságnak is le kell vonnia a tanúságokat. Ez a szomorú, statisztika szinte paiancsolóan kötelességévé teszi a városnak, hogy a megkezdeti bérházépítési akciói tovább folytassa, tekintet nélkül azokra a kishitű aggodalmaskodókra, akik nem annyira a lakosság érdekét mint inkább a háziurak érdekeit istápolták mindenkoron. A hatóságnak kötelessége tovább haladni a megkezdett úton, mely jónak, helyesnek, üdvösnek bizonyult és nemcsak hogy anyagi kockázattal nem járt, de mint beruházás is kitűnőnek és jövedelmezőnek bizonyult. A városi lakások után szinte töri ' magát a lakosság. Az akció ellenzőinek az a próféciája, — hogy a városi lakások bérlői házbért fizetni nem fognak — ugyancsak kudarcot vallott. Hihetetlen pontossággal fizetik e bérlők a házbért, mert olcsón, jól és kényelmesen laknak. Amit a hatóság eddigelé a lakásínség és lakásuzsora leküzdésére tett, annak a polgárság— sa jnos— még nem látta a hasznát. Építsen a város bél házakén a kisebb jövedelmű intelligens középosztály részére és ezen a téren is ő legyen a kezdeményező. A magánépítkezés csak nagylakásos bérházak építésére szorítkozik és bár folytatódjék még tovább is a mai méretekben ez a magánépítkezési tevékenység: a közép- osztály továbbra is görnyedni fog a lakásínség és a házbéruzsora súlya alatt. Segítést a várostól várunk. És nincsen kétségünk aziránt, hogy e szomorú statisztika ösztönözni fogja városunk szociális érzékkel megáldott vezetőségét, hogy a város agyonsanyargatott lakosságának e téren segítségére siessen. Az idegenforgalom problémájának megoldása. Irta: Gálos Kálmán. Nincsen elcsépeltebb és látszólag hiábavalóbb kérdés, mint az idegenforgalom kérdése. Alig van intelligens ember ebben az országban, aki erről a kérdésről ne irt volna könyvet vagy újságcikket; ne tartott volna klubban, kávéházban vagy legalább is magán- társaságban rövidebb, vagy hosszabb értekezést róla. De viszont alig van valaki, akár magánszemély, akár intézmény, aki vagy amely olyan produktiv munkát végzett volna ezen a téren, amely eredménnyel, vagyis a külföldi látogatóknak tényleges meggyarapo- dásával járt volna. A legfőbb baj ugyanis az, hogy a kérdéssel való foglalkozást, megfelelő cselekedetek nem támogatták és így az idegenforgalom fogalma ma már a viclapok, az olcsó szójátékok és élcelődések prédájává vált. Elvesztette tehát a komoly emberek és intézmények komoly érdeklődését. Ezek a tényezők ugyanis bizalmukat is elvesztették aziránt, hogy Magyarországban állandó és számottevő idegenforgalmat lehessen teremteni. Pedig ha mindazok, akik egy-egy külföldi utazásból hazatérnek és összehasonlították a mi külföldi forgalmunkat más országokéval és városokéval, egyúttal az iránt is behatóan érdeklődtek volna, hogy van-e egyáltalában és mekkora külföldi forgalma ma hazánknak, ha megnézték volna ennek a forgalomnak a statisztikáját, vagy ha volna egyáltalában ilyen megbízható statisztika, ez a kérdés a közvélemény előtt egészen más színben állana. Miután Magyarország idegenforgalmáról egyáltalában nincsen semmiféle statisztika sem, csak azt vizsgálhatjuk, hogy mekkora ma Budapest külföldi forgalma. A rendőrség statisztikája szerint 1902-ben ________ 28.000 1909ben ... .... 68.760 külföldi fordult meg Budapesten. Ez a 15%-°s gyarapodás maga elegendő volna arra, hogy többé ezt a kérdést meddőnek ne tartsuk és áldozatoktól sem riadva vissza, teljes erővel feküdjünk neki a megfelelő munkának. Hogy ne csak statisztikailag, hanem logikailag is kitűnjék az a tény, hogy Budapest székesfővárosának igen számottevő idegen- forgalma van már ma is, amelyhez úgyszólván munkanélkül, de foképen különös pénzáldozatok nélkül jutottunk — felemlítem azt a köztudomású tényt, hogy Budapesten ma teljesen elégtelen a szálloda — különösen pedig az elsőrangú szálloda. Felemlítem azt a kevésbbé ismert körülményt, hogy az utóbbi években 26 penzió, vagyis az idegeneknek szállodaszerűen és iparszerüleg gyakorolt teljes ellátása alakult meg, amelyek közül csak egyetlen egy ment eddig tönkre, a legelső, amely tehát korát megelőzte. A többi kitűnő üzleteket csinál és miután már ezek is elégtelenek, további szaporodásukra van kilátás. Természetes, hogy ezek a pótszállodák nem adják meg a szállodahiány megoldását és az épülőben levőkön kívül különösen elsőrangú és nagy fénnyel berendezett hotelekre volna szükség. De hogy visszatérjek a slalisztika kérdésére, konstatálnom kell, hogy az teljesen hiányos, önkényes, hamis és a tényeknek meg nem felel. A tényleges idegenforgalom ugyanis legalább 50, de esetleg 100%-al nagyobb a kimutatottnál, ennek oka pedig kiviláglik a következő részletekből: A statisztika alapja a rendőrségnek az a kimutatása, amelyet a rendőrség a szálloda portásának jelentéséből állít össze. A szál„MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek t_= és gyermekek részére. 0.35,0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
