Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-12 / 24. szám
VI. évfolyam 1911. junius 12. 24. szám. FUGEETIEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt. □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS L.AHJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ................................. 10 korona. Fé l évre ... ......................................... 5 , Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88 — 98. Városi „bank“. A községi takarékpénztárnak lelkes szószólói voltunk mindig. Már öt esztendővel ezelőtt, amikor a közgyűlésen még szóba sem került, a községi szociális politika egyik megvalósítandó programmpontjául vallottuk a községi takarékpénztárt. Később, amikor a főváros elvben elhatározta a létesítését, több ízben foglalkoztunk a takarékpénztár szervezetével és számos tanulmányban jelöltük meg az irányelveket és a kereteket, amelyek mellett és között a takarékpénztár létesítendő. Amikor pedig az alapszabály-tervezetet a közgyűlés elfogadta, de a kormány hosszabb időn át heveríette, mi voltunk azok, akik állandóan sürgettük a kérdést. Mindezt az illető közleményeink megjelölésével betudnánk igazolni. Nem dicsekvésből hivatkozunk azonban a községi takarékpénztár érdekében folytatott agitációnkra, hanem azért, hogy reámutassunk ez alkalommal, hogy a községi takarék- pénztárnak tántoríthatatlan hívei vagyunk és maradunk, akkor is, amikor egy újabb felmerült ötlet ellen a legerélyesebben síkra szállunk. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén, az angyalföldi telkek vételének tárgyalása során a polgármester egész általánosságban pedzette azt az eszmét, hogy a székes-főváros a telek-transakziók keresztülvitelére esetleg egy községi bankot létesítsen. Mindjárt hozzátette, hogy a részletekkel még maga sincs tisztában, de megemlítette, hogy ez a községi bank esetleg részvénytársasági alapon volna létrehozható. A polgármester ezzel a főváros egy újabb üzleti projektumának eszméjét veti fel, amelyet a sajtó máris felkarolt, és amely annál az erélynél és gyors elhatározásnál fogva, amely a polgármester úr akcióit jellemzi, hamarosan a komoly megvitatás stádiumába kerülhet. Minthogy azonban mi az egész ötletet elhibázottnak, feleslegesnek, sőt veszedelmesnek tartjuk : sietünk máris a községi „bank“ tervének helytelenségét kimutatni. Mi szükség lehet a községi takarékpénztár mellett egy községi bankra? A polgár- mester szerint a főváros költségvetését nem szabad megterhelni a telekvásárlási- és értékesítési műveletek költségeivel és interkaláris kamatveszteségeivel. Mellette szól még a tervnek, hogy ezeket az ingatlan-forgalmi ügyleteket egy üzleti alapon szervezett intézet célszerűbben és jobban tudja intézni mint a főváros a maga bürokratikus, közhivatali apparátusával. A telekpolitika alapgondolata az, hogy a főváros meglévő telkeiből azokat, amelyekre magának nincs szüksége eladja és helyettük más telkeket vásárol, amelyekre városrendezés avagy szociális alkotások céljaira szüksége van. A megvásárolt uj területek rendezése és szabályozása után a saját céljaira szükségelt telkeken kivül fennmaradó telekrészeket értékesíti a közművek által emelt magasabb árakban. Úgy hogy már ez utóbbi ténykedése révén is a telekpolitikai akció nem nélkülözheti teljesen a spekulativ jelleget, és már ennélfogva is üzleti és nem bürokratikus szervezet van hivatva a telekpolitikai akció üzleti keresztülvitelére. Ez mind igaz. Ámde ezt a tevékenységet a községi takarékpénztár is megfelelően elláthatja, sőt az alapszabályszerű üzletkörénél fogva erre egyenesen hivatva van, minthogy az alapszabályok értelmében a községi takarék- pénztár hatásköre kiterjed a főváros ingatlan ügyleteinek az ellátására. Miben állhat egyáltalán ez a közreműködés? A főváros vesz egy telket. Hozzálát a szabályozásához. A községi takarékpénztár útján átutaltatik a vételár a vevőnek és ugyancsak ez folyósítja a szabályozással járó költségeket. A rendezés és parcellázás után a községi takarék- pénztár adja el a telkeket, 6 szedi be a vételárat, szóval az egész telek-ügylet üzleti- és pénzügyi részét ő látja el. Az előálló nyereséget megfelelő jutalék levonásával a főváros javára írja. Szóval, itt a főváros egy magán- vállalkozásának a bankári ellátásáról van szó, amelyre a községi takarékpénztár teljesen képesítve van és amelyhez egy másik községi »bank« működésére szükség nincsen. Egy községi jellegű részvénybank akként létesíthető, hogy a főváros a részvénymajoritást megának tartja fenn. Ha egy ilyen bank akár csak 10 millió korona alaptőkével indulna meg, — ami a főváros jelenlegi tranzakciói mellett talán még elegendő sem volna — a fővárosnak legalább 57г millió korona részvényt kellene átvenni, ami ismét egy újabb, nagy tőkebefektetést jelentene anélkül, hogy ezzel a főváros teljesen biztosítva volna összes telektranzakcióinak a háztartás terhére leendő további dotálása ellenében. Mert ha a bank alaptőkéje ingatlanszerzésre elfogyott, megint a főváros pénztárából kellene a további szükséges összegeket fizetni. Ez a bank a lekötött tőkét nem mobilizálhatná sem záloglevelek kibocsájlása, sem jelzálogkölcsönök felvétele útján, mert a főváros nem szerepelhet sem mint emittáló pénzintézet sem pedig mint jelzálogos adós. Már csak azért sem, mert a tőkebefektetésnek ezek a módjai leszállítanák a székesfővárosi kötvények értékét, elvonván a fővárosi kölcsönök fedezése alapjául szolgáló aktívumok egy részét és ezzel lerontanák a főváros hitelét. Bankszerii ingatlan üzletekbe a fővárosnak bocsátkoznia nem szabad. Telek- és házspekuláns a magánspekuláció módszereinek felhasználásával a főváros nem lehet. Pénz nélkül a majdan felveendő jelzálogkölcsönökből házat, telket a főváros nem vehet. Ezért nincs értelme a községi banknak, amely nagyobb tőkét kötne le anélkül, hogy erre szükség volna. A főváros ezenfelül a bankszerü szervezet esetén a tranzakciókból előálló haszonnak csaknem felét a magános tőkének engedné át, nem is szólván egy külön bankszervezet tetemes költségeiről. Mindezek alapján a községi bank tervét halva született ideának tartjuk. A főváros sürgesse meg a legnagyobb eréllyel a községi takarékpénztár alapszabályainak a jóváhagyását és a létesítendő községi takarék- pénztár teljesen képes lesz a székesfőváros telekpolitikájának megfelelő és kielégítő pénzügyi ellátására, a kezelésére gyümölcsözőleg reábizott idegen tőkékből és a főváros által rendelkezésére bocsájtott pénzkészletekből, anélkül, hogy a fővárosnak újabbi nagy tőkéket kellene lekötnie. Nagy telekműveletek, A fővárosi törvényhatóság legközelebbi közgyűlése két igen fontos telektranzakczió dolgában fog dönteni, melynek a székesfőváros fejlődésében nagy szerep jut majd. Egyik a lóversenytér kérdése, mely célra a főváros átengedi egy óriási területét a lovaregyletnek bérletképen. A második pedig ugyancsak a külterületen az Angyalföldön lévő óriási telekkomplexum megszerzése. Bár a kettő között jogilag és a tárgyalás rendjét illetőleg össze. „MARS” Ivándi keseriiviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek ------és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84,
