Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-12 / 24. szám

2 független Budapest függés nincs, mi úgy találjuk, hogy a véletlen találkozáson kívül is van némelyes kapcsolat a két tárgy között. Talán a véletlen szatírája, hogy a főváros ugyanakkor látja szükségét óriási külterületi telkek megvásárlásának a város egyik határán, a mely pillanatban egy tulajdonát képező másik óriási területet, vagy legalább is annak használatát négy évtizedre kiadja a kezéből. Külön-különmindkéttranzak- cziót helyeselni kell. A szakemberek ^ oly nyomos okokat hoznak fel mellettük és^ a polgármester oly nemes hévvel és meggyőző lendülettel száll síkra mindkét terv mellett, hogy az egyűgyű polgári észnek áment kell mondani, mert a kommunális tudomány és a beavatottak és a szaktudósok nézete ellen fellázadni vakmerőség és istenkáromlás. De bármennyire is igazuk legyen a két üzlet vagy művelet vagy tranzakczió, vagy akár­minek nevezzük is — híveinek, a logika kényszerítő, erejével tolul fel a következő megfontolás ? Miért veszi meg a íőváros az angyalföldi telkeket? Felelet: mert szüksége van ilyenekre, kórházépítés és egyéb célokra. De ha a fővárosnak szüksége van ily négy- százezer telektömbre: akkor miért adja ki a kezéből a ligettelki négyszázezer holdat? Miért kell a fővárosnak inkább az Újpest felé eső 400.000 hold mint a Kőbánya felé eső? És ha a ligettelki 400.000 négyszögöl felesleges, úgy miért égető szükséges az angyalföldi 40Ó.000 négyszögöl? Lám, össze­függésbe hozva a két külön-külön ügy, a logika régen megdőlt örök törvénye szerint abszurdum kerül ki a dologból. És azért ne is feszegessük áz összefüggést, hanem vizsgáljuk meg egyenként, érdemben, mint mondani szokás, a két ügyletet. Hát szó ami szó: a lóversenytér dolgát valahogy el kell intézni. Es e részben megint csak hipokrizissel találkozunk. Mit forgatjuk a szemeinket a totalizatőr-bevételei alapján kiszámított bérösszeg hallatára, amikor ugyan­ebből a bevételből évtizedek óta állandó részesedést húzott már eddig is a főváros ? Komolyan hiszi-e valaki, hogy efféle demon­strativ állásfoglalással a totalizatőrjátékot ki fogjuk irtani? És ha az állam nem restelli az osztálysorsjáték révén milliókat szerezni a tömegek játékszenvedélyéből, nem érthető, hogy a főváros miért fázzék a totalizatőr- részesedéstől, amikor a pesti „toti“ így is úgy is, de mindenképen él és virágzik, és annak nem árt az se, ha a főváros nem részesedik a bevételeiből Azután ne tagadjuk : a lóversenyre a fővárosnak is szüksége van, mert eddig ez a sokat szidott intézmény volt és marad egyetlen igazán hatékony idegen- forgalmi tényezőnk, amelynek jelentőségét lekicsinyelni sem lehet. Örüljünk, ha a lóver­senyt a főváros területén lehet megtartani és csináljuk meg az alkut apró-cseprő szem­pontok félretételével. A közgyűlés bizonyára szintén ezt a lényeget fogja csak tekinteni és elfogadja a bérleti szerződést. Más lapra tartozik az angyalföldi telkek megvásárlásának ügye. Itt főként az a két ellentétes felfogás áll egymással szemben, hogy e telkek vételára megfelel-e, avagy lúlmagas. Ezt számszerű adatokkal eldönteni bajos dolog, mert elvégre is elhihetjük az ügyosztálynak, hogy a rendezés és a köz­munkák végrehajtása után a telkek négy­szögöle mintegy 30 koronába fog kerülni, vagy pedig nem. íme, már most is vannak, akik az ügyosztály számításában nélkülözik az interkaláris kamatveszteség kimutatását, amely szerintük — az értékesítés időpontját 10 év múlva vevén fel — 4'4% kölcsönpénz mellett hat millió koronánál tíz év alatt a két és fél millió koronát meghaladja. Viszont a mai telekárak alapulvétele mellett a köz­munkákkal már ellátott telkek talán meg­érik a 30 koronát, de ki tudja, minő lesz 10 év múlva a telek-konjunktura ? Szóval, bizonyos spekulativ jellege ennek a műve­letnek feltétlenül van és biztosra nem lehet ma kiszámítani, vájjon a főváros jó üzletet fog-e csinálni a telkekkel; viszont igaz, az ellenkezőjét sem lehet apodiktikusan meg­jövendölni. A számokkal tehát ez ügyletnél nem jutunk célhoz. Ez érzés és felfogás dolga és lehet pro és contra végnélkül vitatkozni. A polgármester feltétlenül akarja a megvá­sárlást. Erős ellenzéke a tervnek valójában nincs is és így bizonyára keresztül is fog menni a közgyűlésen. Lehet, hogy az üzlet jó lesz, lehet, hogy rossz. Ez a rizikó azoknak a felelősségét terheli, akik az üzletet forszí­rozzák. Egv szempontból mindenesetre hasz­nos lesz a vásárlás a finánciális résztől tel­jesen eltekintve. Közelebb fogja hozni Újpestet a fővároshoz és ezzel Nagy Budapest meg­alakulásának útját egyengeti. És már ezért a célért is talán érdemes nehány milliócskát riszkirozni. 3 év múlva öné a zongora, ha a Harmónia r, í.-nál bérli Budapest, IV,, Váczi-utcza 20, MpT Eladó birtokok! Pestmegyében, Budapesttől 2'/a órányira, Ub. 1200 m. hold csinos belsőséggel, jó karban lévő gazdasági épületek­kel, termő erőben lévő fekete homoktalajjal. Hevesmegyében, V/3 órányira Budapesttől 1800 m. hold. ; Nógrádmegyében, kb. 900 m.hold, rendkívül csinos belsőséggel és egyéb jőfekvésü és minőségű birtokok eladásra elő­jegyezve Röjtöki BAUER ANTAL földbirtokközvetito irodájában I Budapest, Vili., Baross-utcza 4. TELEFON 166-66. V.__________________________________________ ___J I Cmw lsjcór]í>t ált,al biztosan meg fog győződni, Cyjf Itlibl Iwl hogy legjobb a szabályozható I nyakbőségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. A hétről. A főváros és a közúti vasút. A fővá­ros tanácsa nagy meglepetéssel szolgált a közönségnek. A folyton fokozódó közúti vasúti mizériákkal szemben hirtelen radikális orvos­szert talált. Felszólította a közúti vasúttársasá­got, hogy 30 napon belül hozza rendbe a közúti közlekedést, mert e határidő lejárta után napi 20.000 korona pénzbírsággal fogja sújtani a társaságot, ha ez a felhívásnak nem tesz eleget. Ez az erély nagyon dicséretes, csak­hogy úgy 10—12 évvel elkésett. Éppen ezért a tanácsnak ez a drákói határozata egyál­talán nem vehető komolvnak. Hiszen ma^a a közlekedési ügyosztály most elkészült elő­terjesztésében felsorolja azokat a javításokat és létesítményeket, amelyek a közútinál szük­ségessé váltak a rendes forgalom helyreállí­tása érdekében. Százakra menő új motor­kocsik beszerzésére, sínek és vezetékek kiépí­tésére, nagy áramfejlesztő telepek létesítésére van szükség az illetékes hatóság véleménye szerint arra, hogy a közúti vasút a rengeteg módon megnövekedett forgalmát rendesen lebonyolíthassa. És amikor ezt maga a hatóság megállapította, jön a tanács és mondja, hogy ezt a hosszú időt igénylő óriási munkálatot 30 nap alatt végezze be a társaság, mert különben lesújt reá a bírság. Ez a fenyegetés nem lehet komoly. A főváros nagyon jól tudja, hogy a szükséges beruházások sem 30 nap, sem 30 hét alatt el nem végezhetők és ha hosszú esztendőkön át elmulasztotta a közuti társaságot kötelességére figvelmezletni és reászorítani, úgy most nem követelheti 30 nap alatt évtizedes mulasztások pótlását. Szakemberek szerint a normális viszonyok helyreállításához szükséges munkálatok lega­lább is másfél esztendőt igényelnek. Ha addig fizetnie kellene a közútinak a bírságot, ez évente Iхj\ millió, másfél év alatt közel 11 millió bírságot jelentene. Ki hiszi el a tanács­nak komolyan, hogy határozatát szószerint CLUBSPECIALITÉ ■ doboz Nzivarkaliüvely. .. 70 fillér I könyv papír, 70 lap ., 12 fillér I könyv papír, 12*0 lap. .. 20 fillér Minden lapocskában és hüvelyen, benne van a gyáros aláírása - ,,M О Dl A. N o“. Kapható minden jobb tőzsdében. BACHRUCH A. ezüstárugyára c s. é s te ír. udv.és ka marai s zállító Budapest, IV.? Királyi Pál-u. 13. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. Első magyar borotva-köszörűidé ! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jót­állás mellett, ha j- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések es kei teszeli czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. FEST,TISZTIT*. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza oh, Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom