Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-30 / 22. szám

V. évfolyam 1910. május 30. 22. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, U A Budapesti független.ségi és 48-as part, u valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek Hl О S bAI3 JA, Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... 10 korona. Fél évre ... ... ... ö Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—3->. Budapest választ. Csak órák választanak el a döntő ütközet napjától. A főváros szerdán, ju­nius elsején választja meg országgyűlési képviselőit. Két kerület kivételével vala­mennyi kerületben függetlenségi jelölt száll sikra a zászló becsületéért és a függetlenségi elvek győzelméért. A fő­város független érzelmű polgársága lel­kesedéssel és buzgalammal megy a vá­lasztási harezba, annak ellenére, hogy a különböző kerületi klikkek és maga a kormánghataloa, is a választási vissza­élések leglelkiismeretlenebb gyakorlá­sával próbálják a maguk jelöltjeiket a polgárság nyakára ültetni. A választás esélyei nagyban foglalkoztatják a lelke­ket és krónikus kötelességünknek teszünk eleget, a mikor legjobb tudomásunk és megfigyeléseink alapján felállítjuk a ho- roskopot. Az I. kerületben az eddigi képviselő, dr. Szebeng Antal győzelme egészen bizonyos. A függetlenségi eszmék e ki­próbált harezosa ellen senki sem merte a harezot komolyan felvenni. Nemzeti munkapárti programmal szerencsét pró­bál egy kisebbrangu pénzügyminiszteri tisztviselő, a kit néhányan a tizenkette­dik órában léptettek fel azért, hogy Sze- beny Antal megválasztása ne legyen egy­hangú. Szebeng népszerűsége a kerületben oly nagy, hogy a kormány lehetetlennek tartotta a kerület elhóditását, daczára annak, hogy a választók tekintélyes száma állami hivatalnok. A II. kerületben Berzeviczg Albert Lendl Adolf nemzeti munkapártiak és Kát lag Frigyes az egységes független- ségi-párt jelöltje állanak egymással szem­ben. A két munkapárti jelölt között igen heves küzdelem várható, mig a függet­lenségi tábor egységesen áll jelöltje mellett. Nincs kizárva tehát, hogy az egyik munkapárti jelölt és Kállag Fri­gyes függetlenségi jelölt között 'pótvá­lasztásra kerül a sor. A III. kerületben az eddigi képvi­selő, dr. Bolzenhardt János független­ségi ellen Pető Sándor demokrata pró­bálkozik. A »nemzeti munkapárt« nem állított itt jelöltet, mert a kormány és a klikkek egész erejükkel Pető jelöltségét támogatják. A polgárságot azonban a demokrata jelző nem ejti tévedésbe és híven kitart a függetlenségi zászló mel­lett, úgy hogy boizenhardl győzelme biztosra vehető. A Belvárosban éles küzdelemre van kilátás gróf Khuen-Hédeivárg Károly miniszterelnök és a függetlenségi érzelmű dr. Preyer Hugó között. A hivatalos apparátus e kerületben a szokásos módon dolgozik, de azért a választás kimenetele egyáltalán nem bizonyos. Az V. és VI. kerületben a Sándor Pál-párt és a Vázsongi-párt nagy össze­tartása folytán senki sem vehette fel ellenük a küzdelmet. A VII. kerületben három jelölt áll egymással szemben. Ehrlich G. Gusztáv a maga hatalmának a megmentéséért Márkus József nevével száll sikra ezúttal a »nemzeti munkapárt« ezégére alatt. Az erzsébetvárosi pasa zsarnokságát már a saját volt párthívei is megunták és az eddigi képviselőt, Eötvös Károlyt, akitől Ehrlich elfordult, újból felléptették. Az egységes függetlenségi-párt Lányi Mórt jelölte, a ki erre a bizalomra kiváló par­lamenti működésével szolgált rá. A vá­lasztási mozgalom ebben a kerületben volt a legélénkebb és a függetlenségi párt itt végezte a legnagyobb munkát. A viszonyok alapos ismerői biztosra ve­szik, hogy ezúttal sikerül a klikkek le­törése és hogy pótválasztásra kerül a sor Lányi Mór és Márkus József között. A VIII. kerületben Jakabffy Imre államtitkárt léptették fel. Ellene sikerre való kilátással dr. Nagy Dezső függet­lenségi párti lép sorompóba. Szerencsét próbál itt még Horváth Jenő »radikális« programmal. A győzelem dr. Nagy Dezső eddigi képviselő és Jakabffy Imre között fog eldőlni. A IX—X. kerületekben Jakabffy Ferencz munkapárti, dr. Ballayi Aladár eddigi függetlenségi képviselő és dr. Thaly László függetlenségi párti küz­denek egymással. Ebben a régi függet­lenségi kerületben a függetlenségi párti jelöltek egyike fog győzni. Összegezve az esélyeket, a helyzet a függetlenségi pártra nézve nem mond­ható kedvezőtlennek. Ha a polgárság azzal a lelkesedéssel vonul az urnák elé, a melyet a választási mozgalom folyamán tanusitott: úgy a függetlenségi politika szószólói a fővárosban is meg­felelő számban jutnak a képviselőházba. Kitartás és lelkesedés megfogja hozni a kívánt eredményt. Ha győzünk: dicső­ség lesz; ha bukunk: nem lesz szégyen! Mert a főváros független polgársága mindent elkövetett, hogy a korrupció és klikkuralom hétfejü sárkányát legyőzze. Ez a polgárság a jól teljesített köteles­ség felemelő tudatával néz elébe a válasz­tásnak. Akár győzünk, akár nem: rendü­letlenül tovább fogunk dolgozni, még nagyobb kitartással, fokozottabb mun­kássággal elveink győzelméért és köz­életünk ^megtisztításáért. Erőszak, megfélemlítés, veszte­getés ! — Konkrét adatok a VII. kerületi klikk választási gazságaihoz. — A VII. kerület egész polgársága lázbari ég. A választási küzdelem hullámai magasra csapnak, s mig az egységes függetlenségi párt lelkes tábora szemmelláthatóan nő nap- ról-napra, a vele szemben álló régi klikk kétségbeesett helyzetében a leggyalázatosabb eszközökhöz folyamodik, hogy szégyenteljes és dicstelen uralmától egykönnyen meg ne foszthassa az öntudatra ébredt polgárság. A korrupezió már most orgiáit üli ebben a kerületben. Erőszak, megfélemlítés, vesztege­tés napirenden vannak Ehrlichék részéről. Gyalázatos dolgok, melyek minden becsüle­tes embernek arczába kergetik a vért; konkrét megczáfolhalatlan téngek, melyekért felelni fognak mindazok, kiknek elég hitvány a lel­kűk, hogy e becstelenségek részesei. Szinte példátlan az a terror, melyet a VII. kerületi klikk vezéremberei ebben a kerületben kifejtenek. Auer Róbert-ek házal­nak voksokért, mint a lerongyolódott koldus egy betevő falatért. És ha a vokskoldust kidobják, akkor felöld magára nemesi öltö­zékét, bankdirektori szigorral végig járja hivatalát és követel. Követeli, hogy az ő bankjának tisztviselői meghunyászkodjanak rabszolgamódra és szavazzanak minden jobb érzésük és meggyőződésük ellenére Márkus Józsefre, mert különben . . . A »különben« után következőkről hite­lesített jegyzőkönyvi vallomások állanak a függetlenségi Lányi-párt rendelkezésére. A Lányi-pártnak erős és biztos fészke a Garai-tér és környéke. Prónay ur, a vásár­felügyelő a legundoritóbb és legszemérmet­lenebb kortes szerepet viszi itt Márkus Józseí érdekében. Ez az ur — a ki előléptetését Ehrlichéktól várja — végig házalta és házalja a piaczi árusokat és a Garai-téri kereskedő­ket, és valamennyitől azt követeli, hogy Már­kus Józsefre szavazzanak. Kötelezvényt köve­tel és jaj annak, a ki nem paríroz a hatal­mas piaczi pasának! Élelmiszerárusoknál négyszer naponta tart vizsgálatot, és elég ostoba meggondolatlansággal azzal fenye­gette meg őket, hogy tönkre teszi üzletükét, koldusbotra juttatja őket, vérig vexálja nap­nap után, ha nem szavaznak Márkus Józsefre. Ezekről a gazságokról is hitelesített jegy­zőkönyvi vallomásvk állanak a Lányi-párt rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom