Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-14 / 16. szám
IV. évfolyam. HM it), április 14. 16. szám Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. Budapesti függetlenségi és 4S-as pártkörök HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfon, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára egész évre -él évre .. 10 korona. 5 Főszerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap- tnlajdonos B. Virágli Géza czimére küldendők VII., Rotfenbillcr-ulcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—3'). A főváros kölcsöne. Mintha friss szellem és gyors cselekvés költözött volna az utóbbi időben a városházára. A lakáskérdés megoldása útban van és a mily gyorsan készült el a programm, oly gyorsnak Ígérkezik a keresztülvitele. A polgármester az olcsóbb bérlakások tanulmányozása végett rövid ideig tartó külföldi tanulmányútra ment, távozása előtt azonban kijelentette azt a komoly szándékát, hogy a közgyűlés által elhatározott bérházépítkezést még a folyó év nyarán teljes erővel megkezdi. Ezzel a főváros kölcsönügye a legégetőbb aktualitások sorába lépett. A 32'3 millió korona összegben megszabott építési tőkét a főváros hitelművelet utján fogja előteremteni és ezzel egyidejűleg a sürgős kórházi-, vásárcsarnoki- és köz- vágóhidi építkezések, valamint kövezési- és vízvezetéki költségek előteremtéséről is történik gondoskodás. Ezenkívül a 10 milliós folyószámla-kölcsön visszafizetéséről is intézkedni kell. Mindeme czélokra körülbelül 60 millió koronára van szükség, a mely összeget törleszté- ses kölcsön-kötvények kibocsájtásával akarja a polgármester beszerezni. A közel jövőben tehát 60 millió koronára rugó kölcsön-müvelet keresztülvitelére van kilátás, azonban a polgár- mester kedvező árfolyam mellett esetleg 120 milliós kölcsönt fog felvenni, a mely összegből a következő 3—4 évi beruházási szükséglet nyerne fedezetet. A főváros 10 esztendőre kontemplált nagy beruházásitevékenysége összesen 250 — 300 millió koronát log igényelni, a mely ösz- szeget a polgármester igen helyesen nem most egyszerre, hanem az idők folyamán a szükséghez képest és a mindenkori pénzviszonyok kedvező alakulásának kihasználásával szándékozik előteremteni. A mostani 60, esetleg 120 milliós kölcsön típusára nézve a polgármester a 4V2%-os kölcsönkötvények felé hajlik. Véleménye . szerint a 4%-os kötvények kibocsájtása esetén az árfolyam-veszteség igen nagy volna, mig a 47a7o-os típus mellett el lehetne kerülni a lényeges árfolyam-veszteséget. A kibocsájtandó kötvények kamatlábának kérdését igen megfontolandónak tartjuk. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a székesfőváros a legutóbbi konverzió alkalmával rátért a 4%-os típusra és ettől most ismét eltérni: egyértelmű volna a főváros hitelének megrontásával. Különben is a pénzügyi mérleg szempontjából meglehetősen egyre megy az árfolyam- veszteség, avagy a magasabb kamatláb. Mert hisz a nagyobb árfolyamot a fővárosnak a nagyobb kamatszolgáltatással kell megfizetnie. És ha a kölcsön törlesztésesnek is van tervezve, ez a törlesztés oly hosszú időn keresztül történhetik csak, hogy az árfolyam-nyereség teljesen felemésztődnék a magasabb kamatozással. A polgármesternek az az érvelése a 472%-os típus mellett, hogy bármikor konvertálni lehet az uj kötvényeket 4%-osokra, nem állja meg a helyet azért, mert bizonyos időn belül a konverzió ellenében biztosítani kell az aláírókat, ha a fél %-al nagyobb kamatláb teljes ekvivalensét meg akarja kapni a főváros. Mindezeknél fogva nem volna helyes épp most végleg dönteni az uj kölcsönkötvények típusa fölött, mert számos jel arra mutat, hogy a befektetési piaczon tartós javulás előtt állunk, a mely rövid idő múlva lehetővé teszi talán 4%-os kötvényeknek exorbitáns árfolyamveszteségek nélkül való kibocsájtását. A pénz- piacz alakulása a mellett szól, hogy a fix kamatozású értékek árfolyama jelentékeny emelkedésnek néz elébe. Az osztrák kincstári jegyek kibocsájtásának igen nagy sikere mutatja, hogy a nemzetközi tőke ismét a befektetési értékek felé fordul és járadékaink árfolyama is emelkedő irányzatot követ, mindamellett hogy a politikai helyzet nálunk egyelőre bizonytalan. A bankkérdés megoldása után, melynek elvégre is rövid időn belül jobbra vagy balra be kell következnie, járadékaink előreláthatólag gyors árfolyam emelkedést fognak elérni, és ez lesz az az időpont, a melyben a főváros uj kötvényeivel kiléphet a piaczra. A magyar állam — a szakemberek véleménye szerint — már ennek az évnek junius havában nagyobb összegű járadékot íog kibocsájtani. a mi nyilvánvalóiag a jára- dékpiacz imént vázolt alakulásának bekövetkeztét előfeltételezi. Kár volna tehát a fővárosnak 72%-kal nagyobb kamatterhet a nyakába vennie, ha erre okvetlen szüksége nincsen. A fővárosi kölcsön elhelyezése nehézséget okozni egyáltalán nem fog. Nemzetközi versenyre van kilátás, mely mellett a főváros kedvező kölcsönfeltételekre számíthat. A gyors cselekvés jogos és szükséges, de a felesleges elhamarkodás- tól óvni kell a polgármestert, már csak azért is, mert drága kölcsönnel drágább lakásokat lehet építem mint olcsó pénzzel, úgy hogy az egész építkezési akczió czélját a kedvezőtlen feltételek mellett keresztülvitt kölcsönmüvelet veszélyeztetné. Éppen ezért a polgármesternek be kell várnia a pénzpiacz küszöbön álló lényeges javulását és nem szabad veszélyeztetnie az építendő lakások olcsóságát elhamarkodott kölcsönmüvelettel. A főváros mint háziúr.*! Irta : Kauser József műépítész. A lakásépítési programm, melyet a polgármester a közgyűlésnek elterjesztett és a mely ott el is fogadtatott, különös tanulságot nyújt a mi különleges viszonyainkról. Csodálatos egy város ez a Budapest; sehol nagy városban vagy mondjuk világvárosban annyi bank, annyi kávéház és annyi ügyvéd. Külföldi ember, a ki ezt a várost soha sem látta, kétségkivül nagy jólétet fog ebből kimagyarázni, mig ha közelebbről szemléljük e jelenségeket, a társadalmi nyomornak vagyunk kénytelenek mindent deklarálni. Mert nem-e igaz, hogy drágább itt a pénz mint bárhol; sehol más nagy városban annyi munkaerő kénvszerüségből nem henyél, és sehol másutt nem foglalkozik az értelmi osztály többsége, annyira a már szerzett vagyonban való osztozkodással, mint szeretett fővárosunkban. Szeretnék avval a tollal bírni, hogy társadalmi bajainkat élénkebben varázsoljam olvasóink szemei elé s hogy ezekben reá *) A főváros bérházépitési akczió járói álláspontunkat több ízben kifejtettük. Mindazonáltal a szerző kiváló személyiségére való tekintettel készségesen közöljük fenti ezikket, mely részben az ellenkező álláspontot indokolja meg.
