Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-27 / 52. szám
У. évfolyam. 1909. deczember 27. 52. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ Ä Budapesti függetlenségi és 48-as part, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ........................... 10 korona. Fé l évre ... ................... ... — — 5 Ta karékosság. Irta: Dr Bódy Tivadar székesfőv. tanácsnok. A hosszas küzködés és a körülmények belátó mérlegelése után elhatározott pótadóemelés és a jelentékeny állami támogatás végre rendbehozta háztartásunkat. Ha valamikor, úgy most időszerű azoknak az eszközöknek vizsgálata, a melyek arra hivatvák, hogy a nehezen kivívott egyensúlyt fentarthassuk. Ezek egyike a kiadások korlátozása, amit egyfelől a takarékos gazdálkodás, másfelől a fölösleges kiadások távoltartása utján érhetünk el. Ezúttal csak ezekkel kívánok foglalkozni, nehogy abba a gyanúba essem, hogy a bevételi források emeléséhez kívánok előszót Írni. A háztartásunk ellen felhozott legfőbb kifogás az, hogy pazarló, hogy hijján van annak az energiának, a mely czéljait mindig az idő és anyagi áldozat minimumával tudja elérni. Ha ez a czél- tudatos gazdasági érzék megvolna, ennek eredményei fölérnének egy adóemeléssel és bátran visszatérhetnénk a községi adópótlék 25%-os alapjára. Noha e sorok karácsonyi számba szánvák és noha ebből kellene leginkább távol maradnia mindennek, a mi számhoz hasonlít: a most említett vád ellen csak számokkal lehet védekezni. A főváros jövő évi költségvetése 55,444.667 К kiadást és ugyananyi bevételt mutat. Ha az egy év folyamán mozgásba kerülő eme rengeteg vagyonváltozás részleteit jobban szemügyre vesszük, meg kell állapítanunk, hogy azok legtöbbje már kinőtt akaratunk hatásköréből, azoknak nemcsak elhagyása, hanem még leszállítása sem áll már módunkban. Lássuk ezek nagyobb tételeit rövid összefoglalásban: Rendszeresített személyi illetmények ... ________ 18Д29.635 К Adósságtörlesztés és kamat ... 8,565,123 „ Adók ---------------------------- 220.265 „ Nyugdijak----------------------- 1,230.000 „ Vám- és jövedékkezelés ... 313.430 Közraktárak segélyjáruléka 100.000 Államrcndőrségi járulék ... 800.000 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Alapítványok ... ... ... ... ... 171.431 К Vízvezetéki beruházások ... 350,000 „ Egy házépítési járulékok ... ... 218,773 ,, Kórházi forgalmi alapok ... 2.872,344 „ Együtt 32,972.011 К Keresztülvitt házbérérték 3,377.200 Városi épületek vizdija ... 361, 00 „ Közokt. dologi kiadások 1,964.048 Üzemek dologi kiadásai 2,544.930 Mindössze 41,219.389 К A kiadási budget ... _ . О 55,444.667 Marad 14,225.278 К A fölsorolt szükségletek túlnyomó része (32,972.011 K) szerzett jogon alapszik, tehát nem érinthető; 3,738.400 К keresztülvitelitétel, amelynek korlátozása a bevételeket azonos mértékben érinti; az üzemek 2,544,930 К (ebből a vízvezeték egymaga 987.095 K) dologi szükségletének megszorítása azok jövedelmezőségének rovására esik; a köz- oktatásügyi szükségletek (1,964.048 K) pedig részben csak fokozatosan apasztható (házbér 378.763 K, bérlet helyiségek átalakítása és fentartása 215.700 K), részben az előző évek valóságos kiadásain alapuló tételekből állván, annál ke- vésbbé csökkenthetők, mivel az előre nem ismert fejlődés igényeiről is kell gondoskodnunk. Voltaképen tehát csak 14.225.278 K. az az összeg, a mely a takarékosság gyakorlására alkalmat nyújthat. Sokkal kisebb ez, semhogy az évközben előfordulni szokott, az egy milliót meghaladó előre nem látott kiadások födözetét biztosíthatná, nemhogy erre alapíthassuk háztartásunk erőteljesebb fejlődését. De nézzünk ezeknek a nem föltétlenül kötelező szükségleteknek is jobban a szeme közé. Ezek elseje az épület- fentartása 534.000 koronával. Ha ez a pénz csak bérházakra kellene, soknak mondhatnék, sőt »a háziúr semmit sem csináltat« elve alpján le is szállithatnók. De ezeknek az épületeknek legnagyobb része iskola, kaszárnya, közigazgatási épület, azokat napjában ezren és ezren látogatják, nem kíméletesen, féltő gonddal, hanem még a romboló ösztön gyakorlásával is. Következik parkjaink fentartása 572.920 koronával, ki kívánja Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. ezek visszafejlesztését? A köztisztaságügy budgetje 2,650.923 K; nem tartozunk vele, utcáink ellehetnének az állandó söprés és locsolás nélkül is, de ki óhajtja ezt az állapotot vissza? A világítás 802.660 koronába, a tűzoltás dologi szükséglete 197.771 koronába, a szegényalap segélye 556.000 koronába, a munkássegélyezés 179.000 koronába, közegészségügy 212.437 koronába, a vallásügy 514.300 koronába, a kiépitett utak fentartása 2,066.040 koronába, a csatornáké 186.300 kor.-ba, az utak építése 1,099.585 koronába a csatornáké 681.000 koronába kerül. Ezek összesen már 10,252.936 koronát képviselnek, a többi számos apró, nem kevésbbé szükséges tétel között oszlik meg. Ezekről azonban oly részletezések állanak rendelkezésre, hogy akár tételenkint kimutatható a leszállítás következése. Meg kell még jegyeznem, hogy ezek azok a tételek, a melyek a költségvetés összeállításánál amúgy is erős megrostálás alá kerülnek, mert ez csakis velők szemben gyakorolható. Sőt tovább megyek és többet mondok. Nem az a mi bajunk, a mit a költség- vetésbe beleszorithatunk, hanem az, a mi belőle hiányzik. A városigazgatás újabb térfoglalásairól vagy egyáltalában nem vettünk még tudomást, vagy csak a szerény kezdetnél tartunk. A létért való küzdelemben gyengének bizonyultak támogatására, új munkaalkalmatosságok teremtésére például még nem igen gondoltunk, a széles néprétegek lakás- viszonyainak enyhítése érdekében csak most tesszük az első lépéseket. Szegényeinknek csak elvi jelentőségű támogatást nyújthatunk, amiből azok el nem tarthatják magukat; szegényházaink modernizálását és a szükséges arányokban való kiépitését mindeddig nem bírtuk dűlőre juttatni, a népjóléti kérdések (beleértve a közélelmezést, közegészségügyet is) egész sorozata várja megoldását. De a budgetben foglalt szükségleti tételek jórészének javadalmazása is olyan, hogy inkább csak az illető szükséglet jelzésének tekinthető. Föl kell emlitenem, hogy valamely szerény 20.000—30.000 кого-
