Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-08 / 28. szám

Y. évfolyam. twy. JU1111S S. Budapest - székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi , lap, □ . A В ti d;ap e s ti 'függёtíenségi és 48-as párt, u valamint az Összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek JEU I VJáL TtAJLi О S LAP 0“ A. Megjelenik 'minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési'ára: fegési' éyré '... Ч-. — 1Ó korona. Fél évre ...J ... ... . — ' -- — '5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Koítenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek- a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Andrássy obligója. A koaliczios kormány a király óhajára és á pártok beleegyezésével az őszig megmarad helyén. Még pedig oly körül­mények között, a melyek az alkotmányos­ság és a páriámentárizmus követelmé­nyeinek teljes mértékben megfelelnek. A válságnak ez ugyan nem megoldása, de legalább is kitolása néhány hónappal, a mely csakis a függetlenségi-párt loya- litása és nagyfokü önzetlensége mellett vált lehetségessé. A kormány független­ségi tagjai alkotmány tiszteletük mellett nem viselhették volna az ügyvivő-minisz­terség ódiumát és ezért kellett meg­találni azt a formát, hogy a kormány újból kineveztetik, de a függetlenségi-párt által csak türetik, ne hogy a parlament több­sége, mely a koaliczió további fenn­maradását határozottan perhorreszkálja első kinálkozó alkalommal a kormányt leszavazza és ezáltal a politikai felelős­ségelvének követelményei szerint vissza­vonulásra késztesse. Ez az ideiglenes megoldás a függet­lenség-párt vezérének Kossuth Fereneznek szerencsés ötlete, a mely megakadályozta egyelőre, hogy a dolog az uralkodó és a képviselőház törvényszerűen létrejött többsége között kenyértörésre kerüljön, másrészt azonban egy jottányit sem ad fel a függetlenségi-párt programmjából és elveiből. Még soha sem bizonyult annyira igaznak a rómaiak régi igazsága : qui habet tempus, habet vitam. A nem­zetre nézve és a parlamentarizmus meg­óvása szempontjából mindenesetre elő­nyösebb ez az ideiglenes mód, mintha ismét valamely alkotmánytalan 67-es kísér­lettel próbálkoznék meg az uralkodó, a mely a nemzetnek feltétlenül a legerélye­sebb visszautasításra talált volna. Kossuth íerencz ez expediense lehetővé teszi a jogfolytonosság megóvását és módot nyújt arra, hogy a döntő tényezők az őszig kibéküljenek az egyedül lehető par­lamentáris megoldással, a mely nem egyébb mint az országgyűlés többségének: a függetlenségi-pártnak kormányra való meg­hvivása. A magyar király alkotmánytisz­telete e megoldás felé hajlik és remél­jük, hogy ez az alkotmánytisztelet végre is le fogja győzni a Felséges ur személye körül settenkedő 67-es ármánykodást. A kormány tehát egyelőre helyén marad és a minisztériumokban folyik tovább a normális munka, a mely azon­ban az államszükségletek kielégítésére és a rendes kormányzás ügyeire szorít­kozik. Újabb politikai akcziók ez idő alatt szünetelni fognak, ne hogy a jövendő függetlenségi kormányzat bármily irány­ban is megköttessék. Áll ez elsősorban a választói reformra nézve, a melyet a függetlenségi-párt az Andrássy-Ше kon- czepczióban semmi esetre el nem fogad­hat. A belügyminiszter e nagy fontosságú politikai kérdésben, sem pedig egyéb politikai vonatkozású ügyben nem intéz­kedhetik, úgy hogy egész erejét a sürgős resszort-kérdéseknek szentelheti. Ezek között első helyen áll az uj fővárosi tör­vény tervezetének az elkészítése. E feladat abszolválása, elsősorban politikai köteles­sége a belügyminiszternek, a ki erre nézve sokszorosan vállalt kötelezettséget. Az rree vonatkozó előmunkálatok elkészültek, a belügyminiszter ismerheti már a főváros­nak óhajait e kérdésben, úgy hogy semmi sem áll útjában annak, hogy ezt a ter­vezetet, a mely ment minden politikai vonatkozástól, tető alá juttassa. Ilyképen a miniszter utódjának kész tervezetet hagyhatna örökségkép, amellyel az el­jövendő uj kormány nyomban parlamen­táris tárgyalás alá bocsájthatna, ne hogy ennek az olv sürgős törvénynek meg­alkotása további késedelmet szenvedjen. Viszont a fővárosra az a kötelesség hárul, hogy memorandumát, a mely a főváros óhajait tartalmazza az új fővá­rosi törvény tekintetében, sürgősen felter­jessze a belügyminiszternek. E végből egy rendkívüli közgyűlésnek a legközelebbi időben el kellene intéznie az albizottság- javaslatát, ne hogy Andrássy Gyula gróf arra hivatkozhassék, hogy a főváros óhajait vele kellő formában és elég jókor nem közölték. Egy kis jó akarattal a belügyminiszter oly kész munkálatot hagy­hatna utódjára, hogy ez hivatalba lépése után nyomban a törvényhozás elé ter­jeszthetné a javaslatot, a mely még a községi választások előtt törvényerőre emelkedhetnék, úgy, hogy a novemberi községi választások már az uj rend alap­ján mehetnének végbe. Mindez nem volna boszorkányság. Andrássy Gyula gróf pedig beválthatná azt az Ígéretet, a melyet politikai komolyságában bizva mindenki komolyan vett, s a mely alól öt sem a függetlenségi- párt, sem pedig a főváros egész polgársága feloldani nem hajlandók. A zsebpolitika alkonya. — Mozgolódás a polgármester ellen. — A városházán nagy sietséggel dolgoznak, és egyik fontos alkotás kergeti a másikat. A polgármester szakítod az eddigi tradiczió- val és erős kézzel hozzálátott évek mulasz­tásainak a pótlásához. Az egész vonalon lázas buzgalommal folyik a munka, az ügyosztályok egyre-másra készítik elő az anyagot és a szakbizottságoknak ugyancsak sok dolguk akad, hogy a tanács által előkészített pen­zumukat elvégezhessék. Valamennyi köz­gyűlés napirendjén fontos ügyek szerepelnek, a melyek a főváros fejlődésére nézve nagy horderejűek. A midőn e lázas tevékenység megindulásakor — az év elején —- e lap hasábjain a jövőbe tekintettünk, azzal jelle­meztük a legközelebbi időszakot, hogy az a főváros életében uj korszakot van hivatva inaugurálni. És mi, a kik nemegyszer szembe­kerültünk a polgármesterrel és a kiknek Íté­letét mindenkor az objektiv kritika és a fő­város érdekei vezették: igazságot szolgálta- tunk a polgármesternek és nem tagadjuk meg tőle az elismerés adóját, látván azt, hogy nagyot akar és ez akarat végrehajtásához szükséges képesség és erély meg is van benne. És sajátságos tünet, hogy a mikor a pol­gármester és a tanács komolyan nekigyür- köznek a munkának, nyomban előbújnak minden oldalról a gáncsoskodók, a kik ször­nyen féltik a fővárost attól, hogy az eddigi tespedés helyébe végre valami történjék! A régi klikkek bozótjában ismét zörögni kezd a haraszt és innen is, onnan is felhangzik a vád a polgármester ellen, hogy a szuverén városatya urak véleményét semmibe sem veszi, hanem fontos ügyeket sebbel-lobbal

Next

/
Oldalképek
Tartalom