Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-22 / 26. szám
Y. évfolyam. 1909. junius 22. 26. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek ЗЕТ X VATAL О S LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára . Egész évre ... ... .........................- 10 korona. Fé l évre ... ... ... ... — — — 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Az ismeretlen Budapest. A nemrég lezajlott »Henrik-herceg automobilverseny« alkalmával az ittjárt idegenek ismét meglepetéssel konstatálták, hogy Budapest Európa egyik legszebb városa. Ezt a csodálkozást az idegenek részéről már megszoktuk, mert elragadtatásuk kiíejezése mellett azt is mindig kijelentik, hogy a külföldnek fogalma sincs róla, mily gyönyörű fővárosa van Magyarországnak. A szomorú tény az, hogy Budapestet a külföldön egyáltalán nem ismerik. A középeurópai nagy útvonalokon egy kissé kivül esik, mert a nyugat-európai utasok Bécsen túl nem igen mennek. Pedig mindazok, a kik itt jártak valaha, egyértelműen elismerik, hogy fővárosunk természeti szépségeméi fogva nagy vonzóerőt gyakorolhatna az idegenekre. Azt mondják, hogy Henrik herczeg is sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy ezt a mi gyönyörű fővárosunkat külföldön oly kevéssé ismerik. h'elesleges ehelvütt bővebben fejtegetni az idegenforgalom óriási jelentőségét. A nagy nyugati városok egyik legfontosabb jövedelmi forrása: éppen az idegenforgalom és reánk nézve fokozottan kívánatos volna, hogy az utasok nálunk is megforduljanak. Olaszország, Svácz, Dánia, Svéd- és Norvégország, nemzeti jövedelmük egyik leglényegesebb tényezőjét az idegenforgalomban birják és Bécs ipara és kereskedelme soha el nem érhette volna mai színvonalát, ha a császárváros nem lenne góczpontja az idegenforgalomnak. Nekünk, akik annyira adósai vagyunk a külföldnek, hogy ezáltal nemzetközi fizetési mérlegünk rendkívül nagy mértékben passziv, igen nagy szűk ségünk lenne az idegenforgalomra, a mely a külföldre kiözönlö magyar pénz egy részét hozzánk visszaszármaztatni alkalmas volna. De a főváros szociális érdeke és a lakosság gazdasági fellendülése is sürgősen megkívánja a mentői nagyobb idegenforgalmat. Az intéző körök ennek teljes tudatában vannak és buzgón óhajtják is, hogy mentül több idegen keresse lel Budapestet, azonban az óhaj teljesülésére nem történik semmi komoly lépés. Mennyit szónokoltak, Írtak, tárgyaltak és ankéteztek már nálunk az idegenforgalom emelése érdekében. Ha a sok szóbeszéddel lehetne idegent idevarázsolni, úgy Budapest már vetekednék Kómával és Párissal. A gyakorkitban azonban semmi sem történik e tekintetben. Hiszen Budapest még arra sincsen berendezve, bogy egyszerre nagyobb számú idegent kellőképpen elszállásoljon. Köztudomású tény, hogy jobb szállodáink száma éppenséggel elégtelen és akárhányszor megesik, hogy a későn este Budapestre érkező idegen szállodáról-szállodára kénytelen kocsizni, a míg megfelelő szobát tud kapni. Nagyobb gyülekezetek alkalmával — például ünnepségek vagy kongresszusok idején — a főváros iskoláiban kénytelen tábort ütni, az idegeneknek és a kongresszisták magánosoknál szállásol- tatnak el. Ez a bekvártélyozás nem méltó a íővároshóz, mert semmiesetre sem normális állapot az, hogy egy közel millió lakossal bíró város nehány ezer idegennek egy időben ne tudjon hajlékot adni. Igaz, hogy itt circulus vitiosus-szal állunk szemben, mert a vállalkozó tőke azt mondja: minek épitsek szállodákat, a mikor Budapesten nincsen idegenforgalom ? Annyi bizonyos, hogy csakis rendszeres munkával lehet az idegenforgalom nagy áramát felénk irányítani és ezt a munkát a társadalmi tevékenység kellőképpen el nem láthatja. Itt czéltudatos és rendszeres hatósági mtervenczióra van szükség, amely annnyival indokoltabb, mert a főváros is hasznát látná a megnövekedett idegenforgalomnak. A külföld minden nagyobb városában van külön hatósági jogkörrel felruházott idegenforgalmi bizottság, a melynek egyedüli hivatása az, hogy az illető városnak a külföldön mennél nagyobb propagandát csináljon és a mely minden eszközt megragad arra, hogy az idegeneket odacsábítsa Nálunk ez a hatósági szerv teljesen hiányzik. Van ugyan magánvállalat, a melynek üzletszerű czélja az idegenforgalomnak emelése, ez azonban eszközeinek csekélységénél fogva nagy eredményt elérni képtelen, bármily dicséretes is az a munka, a melyet a mostoha körülményekkel való küzdelmében végez. A legsürgősebb teendő tehát e téren egy hatósági idegenforgalmi orgánumnak, létesítése, a melyet el kell látni a szükséges anyagi eszközökkel, hogy Budapestnek a külföldön nagyszabású és czél- irányos propagandát csináljon. Kicsinyes intézkedések itt nem használnak, hanem arra kell képesíteni ezt az orgánumot, hogy egész Nyugat-Európában újsághirdetésekkel, plakátokkal és a reklám egyéb eszközeivel a közfigyelmet fővárosunkra terelje Ebhez pénz kell, sőt sok pénz kell, de ezt sajnálni nem szabad, mert a jól alkalmazott reklám ebben az esetben is dúsan kifizetné mao-át. Itt is áll О a reklám terén világszerte lett az a tapasztalat, hogy kevés kiadás kidobott pénz, de nagyban rendezett reklám okvetlenül gyümölcsöző. Próbáljon csak a székesfőváros helyesen alkalmazott külföldi propagandára tiz esztendőn keresztül évente 200 — 250 ezer koronát költeni, és meglátnók, hogy ez a kiadás fényesen megtérülne az idegenforgalom rohamos emelkedésével. Bárczy István dr. polgármesternek figyelmébe ajánljuk ennek az eszmének a felkarolását. Az ő gyakorlati érzéke bizonyára megtalálja a helyes utat és módot, a mely czélhoz vezet. Az uj fővárosi törvény. (Három közleménv.) III. Az albizottság munkálatának legfőbb alapelve, mely vörös fonálként húzódik végig az egész tervezeten, a főváros önkormányzatának mentül nagyobb mértékben unté) kiterjesztése. Ez irányban fontos újítás volna a városi választmány megalkotása a bécsi Stadtrath mintájára. Ez a választmány állana: a polgármesterből az alpolgármesterekből és 30 tagból, a kiket a képviselőtestület három évenkint, újjáalakulása alkalmával választ. Az előterjesztés egyrészt azzal indokolja meg ez intézmény megalkotását, hogy a közgyűlést tehermentesíteni kell, másrészt az önkormányzati ügyeket az eddiginél nagyobb mértékben a polgárság képviselői által akarja végeztetni. Ezért a tanácsi szervezet mellé egy polgárokból álló igazgatási testületet szervez, a mely a városi választmány nevet viselné. Ez uj hatóság ellen foglal állást dr. Platthy György különvéleményében azzal az indokolással, hogy amúgy is bonyolult köz- igazgatásunk szervezetébe még egy újabb hatóságot illeszteni teljesen felesleges. A városi választmány helyett dr. Platthy azt javasolja, hogy az önkormányzati ügyekben maradjon meg a mai állapot azzal a változással, hogy az egyes ügyosztályok önállósit- tassanak és a bizottsági tagok bevonásával határozzanak. Dr. Platthy a polgári elem közreműködését ekként tartja megvalósíthatónak azokban az ügyekben is a melyekben jelenleg a tanács, tehát kizárólag hivatalnokok intézkednek. /1 városi választmány felállítását a magunk részéről helyeseljük, mert bár a közigazgatás komplikáczióinak szempontja minden esetre figyelmet érdemeb mindazonáltal a polgárság képviselőinek részvétele a jelenleg a takácsnak fenntartóit önkormányzati ügyekben, иду a közigazgaláisnak hasznára válik, valamint alkotmányjogi szempontból is fontos lehet. Kiemelendő, hogy az albizottság javaslata szerint a szakbizottságok
