Független Budapest, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-15 / 25. szám
Y. évfolyam. Ш)9. junius 15. 25. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as part, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... ... ... ............... — 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. A községi üzem győzelme. Gyorsabban, mint bármely nag-y városban, győzedelmeskedett Budapesten az a várospolitikai 'irányzat, a mely a közüzemeket kommunizálja. Budapesten ma már nem holmi theoretikus különczök elmélete az, hogy a községi szocziál- politika feladatainak teljesitésére a városnak a saját számlájára és javára kell vállalkozást folytatnia, hanem ez az elv már átment a gyakorlatba és élő valósággá vált. Egymásután kisajátítja a székes- főváros az előbb magánvállalkozás kezén volt üzemeket a maga részére. Kezdte a szemétfuvarozás házi kezelésbe vételén, íolytatta a marhavásárpénztár kom- munalizálásán, most pedig a gázgyárak megváltása és házikezelésbe vétele, valamint a nagyszabású lakásépítési akczió a legközelebbi feladat e téren. Azt is tudjuk a nagy beruházási programúiból, hogy a város intéző körei ezzel még nem állanak meg a megkezdett utón, hanem a kommunalizálás tovább folyik majd az egész vonalon. Tervbe van véve a villamvilágitási vállalatok megváltása, avagy egy városi villamosvilágitási telep létesítése, a közlekedési vállalatok közül a közel jövőben az omnibusz-társaság, valamint a svábhegyi fogaskerekű vasút megváltása. Igen fontos étapé-ja ennek az irányzatnak a községi takarékpénztár létesítése, a fővárosi hatalmas fürdőtelepeknek kiépítése és a távolabbi jövőben a közuti közlekedési vállalatok megváltása. A kommunalizáló törekvés tehát egészen nyilvánvaló és daczára a szerencsétlen városházi pártviszonyoknak, a melyek mellett a régi zsebpolitikát űző klikkek többségben vannak, a jobb érzésű, tiszta- kezű és erélyes városatyák ki tudták küzdeni a maradisággal szemben a modern községi szocziálpolitikának e győzelmét. Ne áltassuk azonban magunkat. Tévedés volna azt hinni, hogy a községi szocziálpolitika túlsúlyra vergődése már végleges és befejezett tény, a melyen változtatni nem lehet. Legyen elkészülve a községi kezelés minden híve arra, hogy miként a gázgyárak megváltásánál, minden egyes esetben kemény harczot kell megvívni a községi üzem ellenfeleivel ; és hogy az a nagy viaskodás, a mely mostanában folyt le a gáz körül, meg fog ismétlődni mindannyiszor, valabánv- szor a kommunalizálás terén egy-egy ! uj lépéssel akarunk előbbre haladni. Mert ne feledjük el,. bármennyire lelkesedünk is a községi üzemért, hogy igen nagy azoknak a jóhiszemű férfiaknak a tábora, a kik súlyos aggályokat táplálnak és komoly érveket vonultatnak fel a község vállalkozó tevékenysége ellen. A kommunalizáló tendenczia arra az alapelvre támaszkodik, hogy azt a hasznot, amelyet magánvállalatok merítenek a község által engedélyezett üzemekből, kár a községnek a kezéből kiengednie és helyes a maga javára lefoglalni. De e financziális fiskális szemponton kiviil a kommunális üzem hívei főleg azért óhajtják lefoglalni a közüzemek jövedelmét a város részére, hogy ezek az üzemek kivonatván a magán- vállalkozás kezéből, sokkal inkább fogják szolgálni a nagyközönség érdekét. Mindezeken felül pedig a város e megnövekedett jövedelme a közjó javára, tehát szocziális czélukra fruktifikálható. Ezzel szemben a községi üzem ellenzői azt vallják, hogy a városnak nem lehet feladata nyerészkedő üzleteket folytatni, mert ezek elvonják a községi btirok- rácziát tulajdonképem czéljától, a mely a jó és gyors közigazgatásban áll. De kétségbe vonják általában a községi üzemek jövedelmező voltát is, mert azt tartják, hogy a bürokratikus szervezet mellett — mely okvetlen kísérője a községi kezelésnek — az üzemek üzleti eredménye nem lehet oly kedvező, mint a magánvállalkozásoké. És nemcsak a rosszhiszemüek használják fel ezt az érvet ürügyül a kommunális üzem ellen — mondván azt, hogy a bürokratikus kezelés mellett nagy része a bevételeknek kézen-közön elkallódik, s a mint ezt a gázgyárak megváltása elleni hadjáratban unos-untig hallhattuk — hanem komoly, megfontolt és praktikus szakférfiak is képtelennek vallják a községet arra, hogy elsajátítsa azt a kommercziális szellemet, azt az egyéni micziativát, a mindenkori konjunktúrák felhasználásában való azt az ügyességet, a mely nélkül eredményes üzletvitel nem lehetséges. A kommunális üzem ez ellenfelei különös előszeretettel Angliára hivatkoznak, a mely országban a községi üzem némely ágazatában igen rossz tapasztalatokat tettek, úgy hogy a kommunális vállalkozás köre Angliában tényleg mindig szükebbre szorul. Teljes tisztelettel e jóhiszemű ellenfelekkel szemben, mindenképpen honorálván a becsületes emberek aggályait: helyesnek kell vallanunk a Budapesten lábrakapott kommunalizáló törekvést és kitartásra kell serkentenünk a házi kezelés híveit. A főváros pénzügyeinek állapota okvetlenül szükségessé teszi, hogy a községi üzemek jövedelmeiben a főváros uj bevételi forrásokhoz jusson ; másrészt pedig szocziális viszonyaink elmaradottsága egyenesen azt parancsolja, hogy a főváros hatósági eszközökkel pótolja e téren azt, a mit az állam és a társadalmi tevékenység sajnálatosan elmulasztott. Közélelmezés, közegészség, köztisztaság: óriási feladatokat bántanak a fővárosra, és e terheket a közigazgatás terén elérhető bevételekből a főváros már sokáig nem képes fedezni. A kétszer kettő ellen hiába küzdünk, meg kell szerezni a fővárosnak minden áron azokat a bevételi forrásokat, a melyekből e súlyos feladatoknak anyagi eszközeit fedezheti. Az uj fővárosi törvény. (Három közlemény.) II. A mai állapottal szemben lényeges újításokat tartalmaz a bizottsági munkálat a képviselőtestületi tagság passzió válasziójoga tekintetében. E tekintetben leglényegesebb az összeférhetetlenség uj szabályozása és egynémely rendelkezés, a mely a választhatóságot kizárja. A képviselőtestületi tagokat kötelességük teljesitésére alkalmas szorítani a javaslatnak az a rendelkezése, hogy automatikusan meg-
